Amikor „nem az eltiprás, hanem a segítségnyújtás ösztönös”
“Akik élni akarnak, akiket nem lehet eltiporni!” címmel tartott rendezvényt szerda délután Az Első Magyar Feltétel Nélküli Alapjövedelemért Egyesület a 15. Nemzetközi Alapjövedelem Hét keretében a budaörsi PostART szalonjában. A programot egy rövid dokumentumfilm köré szervezték, amit az egyesület tagjai készítettek idén nyáron egy Ózd külső részén lévő cigánytelepen, ahol mélyszegénységben élnek az emberek. Az eseményen szakközgazdászok magyarázták el az alapjövedelem hasznosságát, illetve a roma Berki Sándor, országgyűlési képviselő osztotta meg saját tapasztalatait a hátrányos helyzetű cigányokról.
„A társadalom egészének felelőssége, sőt kötelessége a szegények támogatása” – hangsúlyozta előadásában Lázár András mérnök-közgazdász, aki nyugdíjasként rengeteget dolgozik a feltétel nélküli jövedelem (röviden FNA) ügye mellett, és az alkotmánybíróság egy korábbi kinyilatkoztatását idézte. Ezen kívül rámutatott, hogy az 1989-es rendszerváltoztatás nemcsak a véleménynyilvánítás szabadságát hozta el, hanem a privatizálás miatt rengeteg embert tett munkanélkülivé, akiknek veszélybe került a létbiztonsága, s ennek az állami szintű változásnak a negatív hozadékát is az államnak lenne kötelessége rendezni, így az elesett, nincstelen, kilátástalan életű állampolgárokról gondoskodni.
Az FNA bevezetéséért küzdő Az Első Magyar Feltétel Nélküli Alapjövedelemért Egyesület másik küldetése a többszörösen hátrányos helyzetűek, például a cigányok méltatlan társadalmi megkülönböztetése elleni fellépés – tudtuk meg. Illetve az FNA bevezetésének szorgalmazásával egy alternatívát kínálnak ahhoz, hogy a szegények boldogulni tudjanak, hiszen a nulláról sokkal nehezebb elindulni a megoldás felé, mint egy alapjövedelemmel, ami így a katalizátor szerepét töltené be.
Már generációk nőnek fel úgy, hogy nem látják a szüleiket dolgozni, mert a rendszerváltozás óta nincs munka számukra – mondta Berki Sándor, a Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője, kisebbségi és etnikai referense. Nógrád megye észak-keleti részén szemtanúja volt a salgótarjáni gyárbezárások következtében fellépő társadalmi lepusztulásnak, így hitelesen mutatta be az észak-magyarországi cigányok helyzetét. A szegénysorból a taníttatás sem egyszerű, hiszen rengeteg pénz kellene már ahhoz is, hogy az iskolai beilleszkedéshez elvárt feltételeknek – ebédbefizetés, taneszközök, rendezett ruházat – megfeleljenek, ami nincs. Emellett Berki Sándor tapasztalata szerint ahhoz, hogy hátrányos helyzetű cigányként valaki egyről a kettőre jusson, szüksége van egy barátra, pártfogóra, aki segít elhelyezkedni, eligazodni az élet sűrűjében. Az egyesület munkatársai például ebben lehetnek segítségére a cigány társadalomnak.
Bár a meghívón nem szerepelt, részt vett a budaörsi eseményen Benyik Mátyás, a Társadalmi Igazságosságot Mozgalom – ATTAC (Alakulat a Tőke-Tranzakciók Adóztatásáért az állampolgárok Céljára) Magyarország Egyesület elnöke is. Ő azt ismertette, hogy az Európai Unió 27 tagországának bevonásával „Európa jövője” címmel zajlott egy konferenciasorozat, hogy kiderüljön melyek azok a problémák, melyek megoldásával emberibb, igazságosabb világ lenne Európában. Ez alapján készült egy jelentés, amiben egyebek között az áll, hogy Magyarországon a munkahelyteremtés, valamint a munka és szociális jogok területén kell javítani. Továbbá, hogy nagyon fontos a munkába bekapcsolni az onnan önhibájukon kívül rekedtek, amilyen például a cigány kisebbség. És ez ugyan az állam feladata lenne, de mert az állam munkája nem elég hatékony, nagy szükség van az olyan civil szervezetekre, mint például Az Első Magyar Feltétel Nélküli Alapjövedelemért Egyesület, hogy a kormány és a nehéz sorsúak között közvetítőként generálják az építő folyamatokat.
Gregory Mankiw tíz alapelve között szerepel, hogy a „csere” mindenkit kedvezőbb helyzetbe hoz a piacon, ha abban minden ki szabad akaratából vesz részt – közelítette meg a témát egy másik oldalról Büttl Ferenc közgazdász, egyetemi oktató, a Megújuló Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke. De!!!, ha valaki csak azért vállal munkát, ráadásul alacsony fizetésért, mert kiszolgáltatott, éhezik stb., akkor az bizony kényszer.. Ahhoz, hogy a „csere” valóban mindenkit kedvezőbb helyzetbe hozzon, egyenlő helyzetben kellene lennie a feleknek, amit a javak (állami bevételek) igazságosabb újraelosztásával lehet elérni. És ebben az fna is egy eszköz lenne, az egyenlő feltételek kialakításához, mert a kényszerből elfogadott alacsony bér is feljebb alkudható, ha nem a lét múlik rajta.
A közgazdász beszélt azokról a kísérletekről is a világ egyes részein, kisebb közösségekben, ahol bevezették az FNA-t. Kiderült, hogy a rendszeres alapjövedelemben részesülők nem hagyják ott a szabadon választott munkahelyüket, mert az ember kreatív, alkotó lény és szívesen dolgozik, ha azt csinálhatja, amit szeret.
A közönség soraiból egyebek között egy olyan fiatalember kért szót, aki korábban nem hallott a feltétel nélküli alapjövedelemről. A finanszírozás kérdésén kívül arra volt kíváncsi , hogyan lehet ezt elfogadtatni a mai társadalomban, ahol az emberek többsége abban talál örömet, hogy másokat legyőzzön – akárcsak otthon, társasjátékozás közben –, és ahol a vállalatokat csak a profitszerzés érdekli. Lázár András válaszában elmondta, hogy számára nem az eltiprás, hanem a segítségnyújs ösztönös, ő személy szerint rögtön felsegíti, ha mellette az utcán valaki elesik. És a történelem folyamán mindig volt olyan törekvés, hogy embert ne hagyjanak éhen halni. A másik legyőzése legfeljebb játék, és nem az a normális, ha ezt valaki be akarja vinni a közéletbe.
A finanszírozással kapcsolatban megjegyezte, hogy persze meg kell teremteni a forrásokat, amihez progresszív adózás kellene. Itt kitért arra, hogy a jelenlegi egykulcsos adórendszer nem kedvez a növekedésnek, a modern gazdaság kialakulásának, mert az emberek többsége ebben nem tud fejlődni. Ezt rendszerszinten kell megváltoztatni, és annak a része lesz majd az FNA, vagyis az FNA feltételeit is csak egy működő piacgazdaság teremtheti meg.
Büttl Ferenc a legegyszerűbben közelítette meg a kérdést, vagyis hogy az újraelosztásnál kellene jobban átgondolni, mire költse a közösség azt a közös vagyont. „Hogy mennyi fegyver vagy autópálya legyen belőle”, de persze jött a többi ötlet is: stadion… Szerinte csak akkor lehet FNA, ha a társadalom olyan politikai erőt hatalmaz fel vezetésre, amely akar a közös vagyonból alapjövedelmet adni. A versengés kontra együttműködés dilemmáról az ő véleménye az volt, hogy kevés az olyan szituáció, amikor csak egy győztes lehet, és példaként az „Éhezők viadalát” említette. A legtöbbször át lehet alakítani úgy a helyzetet, hogy lehetséges legyen az együttműködés és mindenki nyertes legyen, sőt, az olyan helyzetben is, ahol csak egy győztes lehet, összefogással megváltoztathatják magát a keretrendszert. A társasjátékok pedig a jelenlegi társadalom leképzései, melyek célja, hogy olyanná formálja az egyént, ami az aktuális berendezkedésnek kedvező.
Kapcsolódó cikkeink ITT érhetők el.
