30 éve, 1994 júliusában…
Kamaraerdei gondolatok
Interjú készült Pénzesné Végvári Ágnessel, Kamaraerdő egyik önkormányzati képviselőjével, melyben a kamaraerdei örömök és bosszúságok kerültek szóba. Jó hírnek számított, hogy Budaörs megvásárolta a Magyar Honvédségtől a Tétényi-fennsík egy részét, mely bár regisztrálatlan természetvédelmi terület, de amelynek Európában egyedülálló növényvilága van. Ide szabadidőcentrumot álmodtak, körötte pihenő- és játszóparkkal, „ahol a növényzet háborítatlanul megmaradna” (sic). Sajnos a terület talaja a korábbi ipari tevékenység miatt szennyezett galvániszappal, ezt ki kellene cserélni. Emiatt a környék kútjai is olyannyira szennyezettek, hogy még mosásra sem alkalmas.
Kiderül az interjúból, hogy akkoriban nagyon sok kisvállalkozó nyitott különböző üzleteket Kamaraerdőn, számtalan kis- és nagyobb bolt, cukrászda, vendéglátóipari egység volt megtalálható itt. A Kismartoni utcában ABC-áruháznak épült tágas házban több közért is csődbe ment, ezért végül közösségi házként kívánták működtetni, ahol minipostát, tisztítót, rendőrörsöt, patikát és könyvtárat helyeznének el. Az egészségügyi ellátás területén egy magánorvos kilátásba helyezte, hogyha kap területet, hajlandó felépíteni egy mini egészségügyi központot, még svájci tőkeerős befektetőket is szerez hozzá. Felnőtt- és gyermekorvosi rendelőt, sőt, fekvőbeteg részleget is ígért. „Az önkormányzat a telket a rendelkezésére bocsátotta, a szép tervek azonban javarészt köddé váltak, csakúgy, mint a svájciak.” Végül egy orvosi rendelő azért megépült. A kamaraerdeiek legnagyobb szívfájdalma ez idő tájt az volt, hogy két nagy cég is folyamatosan szennyezi a környezetet, emiatt magasabb lett a talajvíz szint. A Kolozsvári utcában emiatt egy többlakásos társasházat az összedőlés fenyeget, a lakókat az önkormányzat szükséglakásokban helyezte el.
Szemetes ügyeink
A város centrumában, közel az idősek klubjához, az Ébner közben volt ekkoriban egy nagy szemetes terület, ami a HM tulajdonában volt, de nem tartotta rendben: nem akadályozta meg a szeméttelep kialakulását, illetve nem számolta fel a már kialakultat. Az önkormányzat egyszer már, 1992-ben kitakaríttatta a gödröt, de azóta újból megtelt, többek között elhullott álatok tetemeivel. A HM a kirótt büntetést sem fizette meg.
„Béke nincs – háború van” (Ismét az ifjúsági klubról)
A cikk címében felhasznált idézet 1994. május 24-én hangzott el azon az önkormányzati testületi ülésen, ahol újra felmerült az ifjúsági klub immár krónikussá váló elhelyezési gondja, de ott is inkább csak felkorbácsolták, mint elcsendesítették a klub körül kialakult indulatokat.
Az ifjúsági klub ez idő tájt a Templom téren egy pincében volt, amit régen szenespincének használtak, de a fiatalok társadalmi munkában használhatóvá, széppé tették. A testületi ülésen arról döntöttek, hogy a klubhelyiséget értékesíteni kell, a fiatalokat pedig a közösségi házba helyeznék át. A pincét esetleg raktározási céllal adnák bérbe, ellenben a lehetséges vevőkről az a hír járja, hogy italmérést nyitnának a pincében, ami semmivel sem lenne jobb, mint a fiatalok zaja. Az egyik képviselő, Tari Miklós azt javasolta, még fél évig ne értékesítsék a helyiséget, hogyha a fiataloknak szánt új hely nem megfelelő, akkor vissza tudjanak jönni, illetve nyissák meg a klubot az utca felé, hogy az ott lakókat kevésbé zavarják. Ezeket a javaslatokat az ülésen meg sem vitatták, a képviselők csak személyeskedtek, vádaskodtak. A probléma megoldásának lehetősége fel sem sejlett.
Öröm helyett üröm egy névazonosság miatt
Névazonosságból eredő galiba története. A Budaörsi Napló szerkesztőségét felkereste egy hölgy, Papp Katalin a lakótelepről, hogy elmesélje történetét. A tízemeletes házban, ahol él, lakik egy olyan hölgy is, akinek a neve hasonlít az övéhez, és aki rendszeresen átvesz Papp Katalin nevében csomagokat, vagy akár pénzt is, amelyekkel a postás őt találja meg. Így írt erről: „Bár én három p-vel vagyok, ő pedig kettővel, többször előfordult, hogy a postai küldeményeimet (néhány száz forintot, a könyvklubtól megrendelt könyveket, stb.) Pap Katalin vette át, és utólag mindig kínos volt ezeket tisztázni. Többen javasolták, hogy egyértelműbben különböztessem meg a nevem a szomszédétól, de úgy gondolom, a félreértések elsősorban nem a nevem megváltoztatásával, hanem az egymás iránti kölcsönös tisztelettel kerülhetők el. Nos, a mi esetünkben éppen ez hiányzik. Névrokonomnak sajnos akkor sem jut eszébe, hogy tévedés lehet a dologban, ha olyan küldeményt kap, amit nem várt.”
Ezért aztán, amikor nyereményjátékon Papp Katalin CD lejátszós, kétkazettás magnót nyert, már előre szólt az akciót hirdető cégnek és a postának, hogy lehetőleg ne a névrokonának adják ezt a csomagot, de hiába, mert a nyereményt a magnót gyártó/forgalmazó cég szállította ki, és véletlenül ők is a névrokonnak adták, aki alá is írta az átvételi elismervényt. Papp Katalin pedig hiába várta, míg végül egy idő után telefonált a nyereményakciót hirdető cégnek, így derült ki, mi történt. A magnót aztán megkapta Papp Katalin is, de Pap Katalintól sem vették el, mondván a szállító hibája miatt kézbesítették rossz címre.
A dobogó legfelső fokán
Az 1. Számú Általános Iskola diákjai rendre dobogós helyezéseket érnek el a megyei és országos tanulmányi versenyeken, de 1994-ben mind közül is kiemelkedett Kacsuk Zoltán, aki megnyerte a Magyar Természettudományi Társulat áltak kiírt, Hevesy Györgyről elnevezett országos kémiaversenyt 5000 résztvevő közül. Felkészítő tanára Bencsikné Nagy Márta volt.
Balassi-emlékverseny
Balassi Bálint és kora címmel a költő halálának 400. évfordulójára körzeti emlékversenyen vettek részt a budaörsi gyerekek és ők szerezték meg a legtöbb pontot.
Katonasírok
A Magyarország és Németország között érvényben lévő államközi egyezmény lehetővé teszi, hogy a német állam felkutassa a Magyarország területét fellelhető német katonasírokat. Tudomásuk szerint Budaörsön 39 katona sírja van. Három német katona hamvait találták meg az Ótemetőben a sírok feltárásakor, amikor ez idő tájt a Német Nemzetiségi Bizottság kezdeményezésére rendbe tették az Ótemetőt. A három katona a Budaörs és Budakeszi között létrehozandó regionális katonai síremléknél talál újabb nyugvóhelyre.
Ismét üzemel a turista hotel és kemping
Az előző évi sikeres lebonyolítás után 1994 nyarán is turista hotellé és kempinggé vált a Jókai Mór Művelődési Ház. 1993 nyarán számos országból és hazánk különböző tájairól érkeztek szállóvendégek, összesen 200 vendégéjszaka erejéig. (Ezzel a szolgáltatással összejött a téli tüzelő ára.)
A művelődési ház szobáiban 1994 nyarán 44 ágy várta a vendégeket, melyeket a 11. Duna Légvédelmi Rakétadandártól béreltek. A kertben 20 sátorhelyes kempinget alakítottak ki, sőt, lakókocsikat is tudtak fogadni, mert megoldották az elektromos áram vétel lehetőségét.
A turista hotel és kemping árai a hasonló kategóriájú turistaszállókhoz képest 75 %-kal voltak olcsóbbak, a kempingekhez képest pedig 50 %-kal.
Az 1994. évi úrnapi körmenet
A virágszőnyeg elkészítése reggel 5 óra tájban kezdődött. Egy perzsaszőnyeg forma- és színgazdagságáról tanúskodott a sziromszőnyeg, a minták között voltak különböző jelképek, mint például a halak és Jézus mindent látó szeme, de felbukkantak emblémák is, például a KDNP-é és a cserkészeké.
Karaba Anna, a cikk szerzője úgy indult el reggel a templomhoz, hogy riportot készít a résztvevőkkel, de végül maga is beállt segíteni. Így írt erről: „Igen rövid idő elteltével megéreztem, hogy egy közösséghez tartozom. És milyen közösséghez! Itt a nyolcvanéves néniktől a tini lányokig, kamasz fiúkig minden korosztály képviseltette magát.”
Egészségügy Budaörsön a XVIII. században
Hauser József, a Budaörsi krónika című könyvében a XVIII. századból három kirurgust is név szerint említ, akik valószínűleg 1770 és 1775 között kezdhették meg tevékenységüket. (A kirurgus (chyrurgus) a felcser, illetve a borbély latin elnevezése. Mielőtt létrehozták az első orvosi egyetemeket, sebészcéhekben képezték őket, egy sebészmesternél inaskodtak három-négy évig. Ezután külföldre mentek, hogy bővítsék tudásukat, de még így is alacsony volt képzettségük foka. A nagyszombati orvosi kar és a kolozsváriorvos-sebészi tanintézet felállítása a céhszerű sebészképzés végét jelentette. Korábban, az 1739-es pestisjárvány idején pedig elképzelhető, hogy tevékenykedett itt pestisdoktor. A budaörsi ispotályt a Magyar Országnak leírása, 1799. Budán című dokumentum említi, mely Vályi András műve. Örs, Buda Örs címszó alatt olvasható benne: „Sváb falu Pest. Várm, földes Ura a Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Budához két kis mérföldnyire, határja középszerű, vagyonaikat és boraikat is könnyen eladhatják, Ispotálya is van, piatzok jó.” Az ispotályoknak a község szegényeiről, elesettjeiről kellett gondoskodnia. Alkalmanként a kor színvonalán orvosi ellátást is biztosítottak a rászorulóknak.
20 éve, 2004 júliusában
Budaörs 2004-ben
„Hogyan éltek, kik voltak a budaörsiek 2004-ben, az Európai Unióhoz való csatlakozás évében? – teszik majd fel a kérdést ma még meg sem született gyermekeink.” Ez a bevezetője a Budaörsi Napló saját, Budaörs – Mitől vagyunk gazdag város? című kiadványának népszerűsítését célzó pár sornak, amely úgy folytatódik természetesen, hogy majd e könyvből kiderül az utókor számára. Mára már, két évtized múlván már megszülettek azok a gyermekek és fel is nőttek, érdemes lehet feleleveníteni, hogy vajon milyen is volt Budaörs 2004-ben. A kiadványból még néhány darab most is elérhető a szerkesztőségben (Budaörs, Szabadság út 137.)
Vendégségben Tóth Zoltán belügyi államtitkárnál
Tóth Zoltán 1990-től a választási iroda vezetője volt, az interjú készítésekor a Medgyessy-kormányban a Belügyminisztérium államtitkára, aki egyébként 15 éve él Budaörsön. A 2004 nyarát is munkával töltő államférfi arról beszélt, hogy éppen egy olyan belügyminisztériumi pályázaton dolgozik, amely kistérségek számára tehet elérhetővé több tízmilliós támogatást, ha képesek megtervezni azt, hogy közös projektekben vegyenek részt. (A kormány 2003 őszén döntött úgy, hogy 168 kistérséget határol el földrajzilag.) Többek között szó volt még az önkormányzatiságról is, illetve arról, rég bebizonyosodott, hogy nem lehet minden kis településnek saját hivatala, koncentrálni kell az apparátusokat, ehhez pedig útépítéssel és internetes eléréssel bővíteni kell a polgármesteri hivatalokhoz való hozzáférést, ekkor még ez úgy volt elképzelhető, hogy az anyakönyvvezetőkön keresztül, akinek a számítógépe eléri a központi adatbázist és például az okmányirodával is összeköttetésben van, így bizonyos ügyintézéshez nem kell beutazni a városba.
Európai parlamenti képviselőnk: Gál Kinga
Az Európai Parlament egyik magyar képviselőjével, a Budaörsön élő Gál Kingával (aki azóta is folyamatosam EPŐ képviselő) is készült egy interjú ebben a számban. Az akkor 33 éves, négy gyermekes édesanya a Fidesz MPP listájának 12. helyén szerepelt, így bár nagyon remélte, hogy utazhat, a választások végéig korántsem lehetett benne biztos. Nem politikus, hanem a kisebbségi jogokkal és a határon túli magyarság problémáival foglalkozó szakember, az EP-ben is ez lesz a fő területe, a kisebbségek ügyeinek és a határon túli magyarok érdekeinek képviselete.
Az interjúból kiderül, hogy nem akar ingázni, családostul kiköltözik külföldre. Véleménye szerint egy lehetőséget kaptunk az EU-hoz való csatlakozással, de ahhoz, hogy ezzel élni tudjunk, meg kell ismerni az unió működését. Arra a kérdésre, mit tehet egyetlen ember a 700 közül az Európa Parlamentben, Gál Kinga azt válaszolta, hogy jellemzően szövetségeseket keres magának az ember, megnyeri ügyének először például a frakcióját, ez is ennek a munkának a lényege: a partnerkeresés, és minden adott kérdésben újra és újra a kapcsolatépítés, a lobbizás. Amikor kiderült, hogy bekerült az uniós parlamentbe, már másnap megkeresték azok az államok, amelyeknél szintén fontos a kisebbségi kérdés, hogy működjenek együtt.
Gál Kinga akkor abban bizakodott, hogy létrehozzák majd a kisebbségek tanácsát a régiók bizottságához hasonlóan. Olyan problémákról is essen szó, amilyen például az, hogy demokráciában, a jogállamiságban nem megengedhető, hogy ha valaki az anyanyelvén akar tanulni, érvényesülni, akkor el kell jönnie a szülőföldjéről.
Város(kép) a tükörben
A budaörsiek több mint 80%-a szerint a város vezetésének célja egy modern, virágzó város megteremtése – derült ki abból a reprezentatív felmérésből, ami 2003. végén zajlott a városban. Budaörs város fejlettségi szintjét, pontosabban a lakosság erre vonatkozó véleményét több dimenzió mentén is lehet vizsgálni.
A válaszadók a legjobbnak a város üzletekkel és boltokkal való ellátottságát tartották, 74 % adott 5-ös osztályzatot, maximális érdemjegyet erre (átlag: 4,63). Az oktatási intézmények és az egészségügyi ellátórendszer osztályzatok szerinti megítélésének átlaga egyaránt 4,2 lett.
A közbiztonságról (3,35) és az úthálózatról (3,1) már kevésbé voltak elégedettek, ennek folyományaként a városvezetés 2004-re infrastruktúra fejlesztési programot indított, a városháza bővítése, a Bretzfeld utca felújítása és a Templom tér rekonstrukciója képében.
A helyi szórakozási lehetőségekkel (2,52) nem elégedettek a lakosok.
A polgármesteri hivatal új szabályozási terveket indított el
Ezekhez várják a lakosok észrevételeit, ötleteit, illetve a terveket jóváhagyásuk előtt lakossági fórum keretében ismertetni fogják.
Ezek között szerepel az uszoda, sportcsarnok és strand, de ugyanott, ezzel párhuzamosan felmerült egy városi park és egy csónakázó tó ötlete is.
A Törökugrató mintegy 10 hektár erdőterülete és a volt savanyító 3 hektárja az önkormányzat tulajdonába került korábban. E területeket rekreációs, szabadidő eltöltésére alkalmas zöldterületek és az ezekhez kapcsolódó kiszolgáló létesítmények elhelyezése céljával szerezte meg a város.
A két terület összekapcsolása érdekében vertikális közlekedési megoldás is felmerült (például libegő, sikló). A savanyító területére szálláshelyeket, turisztikai központot és sportpályákat képzeltek el, sőt, a szikla állékonyságát (vagy mállékonyságát?) is vizsgáltatták egy esetleges sziklamászó sportközpont létesítése szándékával.
A hegy déli oldalán az erdő meghagyásával egyéb funkciók is teret kaphattak volna: nyári bobpálya, kutya agility pálya, kis golfpálya, futópálya, kisállatkert.
Igazgatóváltás az Illyésben
Az Illyés Gyula Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója, Tóth Béla 2004 májusában, 15 évi vezetés után átadta az iskola irányítását utódjának, az addigi igazgatóhelyettesnek, Árendás Péternek. A két szakemberrel is készült interjú, melyből kiderült, hogy Tóth Béla elsősorban nem azért vonult nyugdíjba, mert önkormányzati képviselő is lett, hanem mert véleménye szerint az elkövetkező új korszak, ami a közoktatásban bekövetkezik, megváltoztatja az iskola sikerességének feltételeit: követnie kell a kor modernizációs elvárásait, a magasabb igényeket és azt a kvalitást, amelyet az új Nemzeti Alap Tanterv (NAT) is iránymutatásként megkövetel. Az új oktatási koncepció menedzselésére pedig Árendás Péter alkalmasabb.
Az új igazgató elmondta, hogy olyan iskolát szeretne, ahol már nem elég jó tanárnak lenni, hanem folyamatos megújulásra, önképzésre és fejlődésre van szükség. Ez az elképzelése pedig már nem a csúcs, hanem az új közoktatási minimum. A 15 éves közös munka tapasztalata pedig azt igazolja, hogy a hierarchikus munkamegosztás helyett a partneri együttműködésre alapozó pedagógiai munka lehet eredményes, ami az Illyésben már gyakorlat.
Bretzfeldi kirándulás és a vasárnapi Hocketse
Hatalmas (mintegy száz fős) budaörsi delegáció ment Bretzfeldbe 2004 júniusában, hogy részt vegyen az ottani városháza mellett megrendezendő Hocketse-n (jó hangulatú beszélgetés, találkozás). A Bretzfeld-Budaörs Baráti Társaság tagjai 600 adagnyi gulyáslevest főztek és mintegy 1000 palacsintát sütöttek az eseményen, ahol fellépett a budaörsi zeneiskola és Bretzfeld fúvószenekara, valamint budaörsi néptáncegyüttes is.
Táncdalénekes volt, logopédus lett
Schmidtné Balás Eszter az 1969-es táncdalfesztiválon tűnt fel, mint énekes, és egy ideig fellépett éjszakai lokálokban is, de amikor 1974-ben megszerezte gyógypedagógusi diplomáját, felhagyott a táncdalénekléssel – nem érezte összeegyeztethetőnek a kettőt. Azonban mivel hiányzott életéből a zene, a népzene irányába fordult és egy folklór zenekar énekese lett, amellyel bejárta a fél világot.
Az interjú többi részében Balás Eszter az általa 1994-ben létrehozott Közhasznú Alapítvány a Dadogókért és magánpraxisa, a Seneca Beszéd Stúdió keretei között végzett munkájáról beszélt, ahol nem csak gyerekekkel foglalkozik, páciensei 80 %-a felnőtt, és nem csak beszédhibákat javít, hanem kommunikációs tréningeket is tart főleg üzletembereknek és felsővezetőknek.
Foci: szépen csillogó ezüstérem
Nem sikerült az NBIII-ból az NBII-be való feljutás a budaörsi focicsapatnak, ám ennek ellenére nem mondható, hogy rossz idényt zártak. Újoncként – hiszen a megyei csoportból tavaly léptek előre – a második helyet sok csapat szívesen tudná magáénak.
10 éve, 2014 júliusában
Hol, mi épül, mi változik a városban?
Lőrincz Mihály, a műszaki ügyosztály vezetője tájékoztatott a városban 2014 nyarán zajló építkezésekről. Az iskolák közül a Bleyer tornacsarnokának teljes felújítása, szigetelése valósult meg, a Hermanra felépítettek mégegy emeletet, míg a Kesjárban a tetőt és a tetőtérben lévő helyiségeket újították fel, de ezen kívül az udvarát is, az ott lévő játszóeszközökkel együtt. (Mellette a kisgyerekeknek (6 éves korig) szóló játszótér ekkor még csak tervben volt.) Az 1. Számú iskola a Hársfa utcában ekkor még nagyon új volt, csak kisebb javításokra került sor nyáron. Az óvodák nyílászáróit cserélték az energiatakarékosság érdekében, illetve az udvari játszótereket újították fel. Két óvodánál nagyobb beruházásra is sor került: a Csicsergő ovi Rózsa utcai tagóvodáját bővítették három csoportszobával (a régi iskolaudvar focipályája helyén) és a Kincskeresőt négy csoportszobás új épülettel, illetve a régi épületben is meghagytak és felújítottak két csoportszobát. Egyéb megvalósított építkezés a Terrapark és a lakótelep között húzódó csapadékvíz elvezető csatorna egy részének befedése volt.
Egy új park a lakótelepen
Elkészült az első üteme – egy park, ahol a vízpára szökőkút van – az Ifjúság utcai szabadidős beruházásnak, melynek folytatása egy felnőttjátszótér lett volna, ami ellen a közvetlenül a szomszédban lakók tiltakoztak. A szubjektív cikk arról szól, hogy vajon miért zavarja a zsúfolt város lakóit a lakótelep közvetlen közelében egy közösségi, társasági életre alkalmas park és annak a használói, illetve milyen alapon formálnak maguknak a környéken lakók rendelkezési jogot egy közterület felett. „Mert valamit nagyon elfelejtenek: ez a terület nem a sajátjuk (még akkor sem, ha egy részét másfél évtizede törvénytelenül elkerítették saját kertnek, majd a piaci árnál sokkal olcsóbban vehették meg, ahelyett, hogy az önkormányzat megbüntette volna őket), hanem közterület. Vajon mit szólnának, ha az önkormányzat felajánlaná nekik megvételre az egészet? Hogy rendben, ne hasznosítsuk, de akkor fizessetek érte! Vegyétek meg piaci áron, és legyen a tiétek! S ha akkor se akartok ráépíteni semmit, már a ti dolgotok.”
Jó helyen tüntettek?
Az elmúlt néhány hónapban a megszokottnál is jóval nagyobb mértékben érkezett be külföldről Magyarországra tejtermék. Ennek az árumennyiségnek az egyik nagy forgalmazója a Metro, ezért a budaörsi áruház előtt is tüntettek július elején a hazai tejtermelők. A tüntetést a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szervezte, mert úgy érzik, a külföldi tejekkel szemben a magyar termékek hátrányba kerülnek a boltok polcain, mert az akciós árleszállításokat a külföldiekre szokták alkalmazni, ami – mivel a külföldi tej előállítása is kerül annyiba, mint a magyar, sok esetben még többe is – felveti annak gyanúját, hogy feketén hozzák be őket az országba, így nem kell a 18 %-os áfát megfizetni utána (és azt beépíteni az árba). A tüntetéssel azt szeretnék elérni, hogy ne a külföldi termékekkel, hanem a magyarral akciózzanak a kereskedők, mert ha egyenlő a versenyhelyzet, a magyar emberek többsége a magyar árut választja. A Metro áruház közleményt adott ki, amelyben visszautasítják az áfa-csalás vádját, illetve azt írják, hogy a Metro által forgalmazott tejtermékek 64 %-a magyar és csak 36 %-a import, amely az országos átlagnál jóval kedvezőbb arány. Ezesetben azonban a tejtermelők itt, a budaörsi Metrónál nem a legmegfelelőbb helyen tüntettek.
Pedagógusokat és egészségügyi dolgozókat díjaztak
2014-ben Szakály Mátyás Pedagógus Emlékérmet kapott:
Vágóné Némethy Adrien napközis nevelő, a Mindszenty iskola pedagógusa 1998 óta
Melczer Vilmosné óvónő, 1987 óta dolgozik Budaörsön (aki már ekkor nyugdíjas volt, de olyan aktív részese a Zippel-Zappel óvoda életének, mintha még mindig az alkalmazottja lenne)
Óváriné Kisgyörgy Dóra óvodapedagógus, a Csillagfürt óvoda munkatársa 1994 óta az óvónői végzettsége mellett gyógypedagógiai asszisztens és drámapedagógiai végzettsége is van
Berente Imréné, tanító, 1974 óta pedagógus Budaörsön, 2014-ben a Kesjár iskola igazgatóhelyettese.
2014-ben Budaörs Egészségügyéért díj kitüntetésben részesült:
Balázsiné Jónás Katalin asszisztens a budaörsi rendelőintézetben 1988 óta, 2006-tól az intézmény laboratóriumának vezető asszisztense.
Marosi Károly asszisztens, aki 2014-ben már 15 éve dolgozott a budaörsi rendelőintézetben, amely másfél évtizedben még elégedett páciensek és elismerőleg szóló kollégák jellemezték „Karcsi nővér” munkáját.
A Piros Rózsa Dalkör is megmérette magát
Népdal énekesek töltötték be 2014. június 21-én a művelődési házat. Jöttek az ország minden tájáról, népviseletben, a X. Vass Lajos Népzenei Verseny országos középdöntőre, amely egy minősítéssel együtt járó népzenei találkozó. A helyi szervező a Piros Rózsa Dalkör volt, amely a zsűritől „csak” arany fokozatot kapott, így nem jutottak az országos döntőbe. A kórus egyik szólistája azonban, Gyöngyösi Lászlóné Rózsika kiemelt arany fokozatot kapott.
Világbajnoki bronzokat szereztek a „marcipános” lányok
A horvátországi Pulában 2014. május 21-25. között megrendezett, az IDF Nemzetközi Táncszövetség által szervezett világbajnokságon a budaörsi Marcipán Tánc és Fitnesz Sportegyesület versenyzői két bronzérmet szereztek Free Show Dance junior kategóriában és Free Show felnőtt kategóriában.
Ünnepeltek a tűzoltók
2014. július 1-től a Budaörsi Önkéntes Tűzoltó Egyesület önállóan beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesület lett. Ez annak az eredménye, hogy az egyesület 32 tagjából 24 a beavatkozó állomány, mindenki rendelkezik az előírt szakképesítéssel és a szükséges gépkezelői végzettséggel, az egyesület 24 órában riasztható és tart fenn híradó ügyeleti szolgálatot, szakfelszereléseik, eszközeik bevizsgáltak és a szabályoknak megfelelően működnek és megkülönböztető jelzéssel ellátott gépjárművekkel rendelkeznek. Július 2-án már sor is került az első önálló kivonulásukra, a Hársfa utcában a városi sportcsarnok mögött lángra kapott az avar. A tüzet sikerült hamar eloltani.
Új, fémdetektoros kapu a bíróságon
A Budaörsi Járásbíróság is kapott fémdetektoros kaput és röntgensugaras csomagátvizsgáló berendezést az OBH és a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében. Országszerte 104 kaput és 45 csomagvizsgálót szerelnek fel az év végéig, az elmúlt években ugyanis közel 150 alkalommal jelentettek bombariadót a bíróságokon, és évente 21 ezer biztonságra veszélyes eszközt foglalnak le a törvényszékeken. A budaörsi bíróságon is rendszeresen került sor tiltott eszközök elvételére. Az új beléptető kapu 100%-os arányban kiszűri a tiltott tárgyakat, de az elvett eszközöket az épületből való távozás után az őrszolgálat visszaadja.
Kapitányi beszámoló – a statisztika nem rossz
A bűncselekmények száma Budaörsön, 2013-ban 1800-ról 1216-ra csökkent, derült ki a rendőrkapitány, Galuska-Tomsits László r.ezredes beszámolójából, ami az önkormányzati képviselő-testület júniusi ülésén hangzott el. Kiderült az is, hogy egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a rendőri jelenlét fokozására. A tulajdon elleni szabálysértések felderítésében a Budaörsi Rendőrkapitányság Pest megyében az első helyet foglalhatta el. Budaörs önkormányzata jelentős mértékben támogatja a Budaörsi rendőrkapitányság működését – ezt a kapitány is kiemelte. Az anyagi támogatás mellett a napi kapcsolatokban is. Az együttműködési megállapodásnak köszönhetően a közterület-felügyelettel hétköznaponként közös járőrszolgálat, illetve mozgóőri szolgálat valósul meg. Bevált a térfigyelő kamerarendszer, melynek próbaüzeme 2013. december 1-én indult el, egy szabadidős rendőr kíséri állandó figyelemmel a kamerák által továbbított képeket.
