Meghívó
A Magyar Történelmi Szalon tisztelettel meghívja
irodalmi rendezvényére 2019. szeptember 20-án,
pénteken 18 órára a Jókai Mór Művelődési Házba.
(2040 Budaörs, Szabadság út 26.)
Pisztrángok kara
Erdélyi magyar írók irodalmi estje
Előadók: Dr. Medvigy Endre irodalomkutató és
Dr. Szabó András előadóművész
Elhangzik:
Áprily Lajos: Tetőn – Kós Károlynak
Kós Károly: Varjúnemzetség (részlet)
Reményik Sándor: Ige
Nyírő József: Isten igájában (részlet)
Tompa László: Lófürösztés
Tamási Áron: Egy botfülű székely naplójából
(részlet)
Jékely Zoltán: A marosszentimrei templomban
Dsida Jenő: Nagycsütörtök
Wass Albert: Jönnek!
Szőcs Kálmán: Rodostó, 19 novembris 1724
Magyari Lajos: Csoma Sándor naplója (részlet)
Sütő András: Hétköznapok a keresztfán
(részlet)
Kányádi Sándor: Vannak vidékek
Szőcs Géza: Kérdések a XXVI. század költőihez
Farkas Árpád: Avaron
A Galériában Polgár Marianne grafikus: „Áprily madarai”
című kiállítása
Támogató: Budaörs Város Önkormányzata
Magyar Történelmi Szalon: 06-23-428 333,
e-mail: mszaplonczaypolgar@gmail.com; A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk.
Illyés Gyula szerint magyar az, akinek fáj Trianon. A békediktátum századik évfordulójához közeledve egyre időszerűbb ez az igaz gondolat.
Az elcsatolt területek és az ott élő nemzetrészek mind nagy veszteséget jelentenek a megmaradt haza számára. Ezek közül talán legjobban fáj a történelmi múltjában, kulturális örökségében és szabad szellemiségében leggazdagabb vidék, a magyarok, székelyek, szászok és románok lakta tündérkert, az egykori erdélyi fejedelemség népének és területének elvesztése.
Az I. világháború utáni Erdély magyar irodalmának maradandó értékeiről 1973-ban állt össze a „Pisztrángok kara” című irodalmi est. Akkor az ELTE Eötvös Klubjában egyetemisták előadásában ahngzott el az összeállítás. Az 1973-as csapatból ketten maradtunk: Medvigy Endre irodalomkutató, szerkesztő és Szabó András előadóművész.
A parádés szerzőgárdából fényes neveket és kitűnő irodalmi szemelvényeket említhetnék: Áprily Lajost, Reményik Sándort, Tompa Lászlót és veretes kisebbségvédő verseiket. Kós Károly kalotaszegi népnyelven, Nyírő József és Tamási Áron székely tájnyelven alkotta szépprózai írásait.
Ahogy a fa gyűrűi egymásra rétegződnek, úgy követik egymást a cselekvésre mozgósító, magyarságféltő írások. Így jutunk el Sütő Andrásig, Farkas Árpádig és Szőcs Gézáig.
Az erdélyi magyar irodalom most is él, ott lüktet benne a megtartó erő. Legyenek partnereink az Erdélyről és kincses irodalmáról való közös gondolkozásnak. Medvigy Endre Áprily Lajos: Pisztrángok kara Erönket lassú víz apasztja, heves fény s emberszó zavar. Rég volt, mikor a sík folyóig lesodort a vak zivatar. Szakadó felhök záporától árrá dagadt a patak-ér, s az áradástól meg nem örzött sem köodú, sem part-gyökér. Azóta úszunk, folyton úszunk a vízzel szembe, cél iránt, utunkat malmok torlaszolják, a zuhogó súly visszaránt. Halászsas-árnyék hull a vízre, ravasz törrel kísért a gát. Búvóhelyen töltjük a nappalt s megvárjuk a hüs éjszakát. Azóta minden éjjel úszunk: futunk a tikkadás elöl, havasra fel, hol mély az erdö s forrás-ízü a patak-öl. Fehérmelles vízirigó ül habos kövön s fürgén neszez. A martok tajtékos vizébe finom fenyötü permetez. A foltos, ritka napsütésben zölden ragyog a fák moha, s ha szél mozdul, kövünkre perdül a málna és az áfonya. Futunk, futunk a látomással, súlyos habot hasít a szánk. Riadozunk az óceántól, az ér, az ér a mi hazánk. Vihar ijeszt, kígyó riasztgat, meredek útunk nehezül. S szivárványos testünk az éjben végsö iramra megfeszül. S mire kipirkad fenn a hajnal s vörös fény gyúl a fenyvesen, az érhez zúgón, szirten által megérkezünk gyözelmesen
