Elkészült Budaörs Város klímastratégiája, amely egy helyzetértékelő és egy célmeghatározó részből áll. A városi klímastratégia célja feltárni a település területéhez kötődő CO2-kibocsátás mértékét és forrásait, a helyi adottságok figyelembe vételével olyan energiahatékonysági és megújuló energiaforrásokat felhasználó megoldásokat bemutatni, amelyekkel az önkormányzat elérheti a kitűzött kibocsátáscsökkentési céljait.
Budaörs 2011-ben csatlakozott a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetségéhez, ezzel hosszú távon elköteleződött az éghajlatvédelem és a racionális energiagazdálkodás megvalósítása mellett. 2012-re elkészült Budaörs Város Fenntartható Energia Akcióterve (SEAP).
Az akcióterv kibocsátáscsökkentési szempontjait kiegészítve, 2020 év végén elfogadta az önkormányzat a város Fenntartható Energia és Klíma Akciótervét (SECAP), ami már az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kérdésével is foglalkozik, s rögzíti, hogy 2030-ra minimum 40%-os CO2-kibocsátás-csökkenést kíván elérni a 2009-es bázisévhez képest. (A 2020-ra előirányzott 20%-os csökkentést már sikerült elérni.)
A Klímastratégia és Budaörs SECAP-jának helyzetértékelése és megfogalmazott intézkedései egymással összhangban állnak.
Budaörs sikeres pályázatot nyújtott be a KEHOP-1.2.1- HELYI KLÍMASTRATÉGIÁK KIDOLGOZÁSA, VALAMINT A KLÍMATUDATOSSÁGOT ERŐSÍTŐ SZEMLÉLETFORMÁLÁS konstrukcióra, amelynek segítségével nagyrészt megvalósíthatók a SECAP által javasolt szemléletformálási intézkedések is.
A klímastratégia elemzi a különböző szektorok energiafogyasztását, a kapcsolódó üvegházhatású gáz kibocsátásokat, valamint megfogalmazza az önkormányzat célkitűzéseit a fenntartható energiagazdálkodás területén, továbbá felméri a települést veszélyeztető éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokat, és ajánlásokat fogalmaz meg ezek megelőzésére, mérséklésére.
A helyzetértékeléshez 2020 június és szeptember között lakossági felmérést is végeztek a stratégia készítői. A válaszadók (160 fő) döntő többsége – 65,6%-a – jelölte meg a ’Rendkívüli mértékben érzem’ és ’Nagyon érzem’ opciót arra vonatkozóan, hogy milyen mértékben érzi mindennapjaiban a klímaváltozás hatásait. Az ’egyáltalán nem érzem’ lehetőségeket mindössze 2-3%-uk választotta.
Abban a kérdésben, hogy a válaszadók mennyire tartanak a klímaváltozás hatásaitól még inkább kiugró – 75% – azok válasza, akik ’nagyon’ vagy ’rendkívüli mértékben’ tartanak a jelenségtől. Az ’Egyáltalán nem tartok’ lehetőséget mindössze 4% választotta.
