Jogilag minden rendben zajlott, amikor a múlt héten a favágók is iszonyodnak attól, ahogy elpusztítottak egy gyümölcsfát a budaörsi Kőhegy déli oldalán. De vajon a telek tulajdonosa, örököse tisztában volt/van vele, hogy miért gond az, ha a világban évente kiirtott 15 milliárd fa között ő itt és most ezt az egyetlen fát valódi ok nélkül kivágatta? Aligha…
„Nem közterületen álló gyümölcsfa kivágásához engedély nem szükséges, azonban azt előzetesen be kell jelenteni a Budaörsi Polgármesteri Hivatalban. A kivágást a hivatal tudomásul veszi, és – gyümölcsfák kivételével – pótlási kötelezettséget ír elő”– válaszolta kérdésünkre dr. Szauter Anikó a Budaörsi Polgármesteri Hivatal osztályvezetője.
Vagyis jogilag minden rendben zajlott a múlt héten, amikor a szomszéd levele és fotói szerint „a favágók is iszonyodnak attól, amit csinálnak, együtt gyászolunk, miközben dolgoznak. A budaörsi Kőhegy déli oldalának egyetlen igazán nagy, messze legnagyobb fáját vágják ki éppen, ami az autópályáról is látszik és csak azért él és nőtt legalább százméteres lombkerületűre, mert itt van (a házam mögött és alatt) a hegy egyetlen ilyen magasan levő vízmegtartó agyaglencséje. Bőven volna hely mellé, mögé építeni a házat, de ezeknek (…) ENGEDÉLYÜK VAN ERRE!”
És ha nemcsak jogilag nézzük a dolgot? A konkrét esetben az eredeti tulajdonos néni évekkel ezelőtt meghalt, és az örökösök eddig kiadták a házát albérletbe. Így a fát se bántotta senki. Most azonban eladták a telket és a kis ház helyére ikerház épül. Ettől a fa még akár meg is maradhatott volna, de az új tulajdonosok úgy gondolhatták, hogy útban lesz az építkezésnél, hiszen a teherautóknak ki kellene majd kerülni. Sajnos az egykor ott felnövő örökös, legalábbis a szomszéd további beszámolója szerint, nem érezte magához közel sem az ingatlant, sem rajta a gyümölcsfát, ami régen nem hozott termést. Viszont árnyat adott és „egyetlen volt” a környéken.
A jogszabályok tehát – szerintünk helytelenül – gyümölcsfák esetében mértéktelenül engedélyezik a fakivágást. Azonban ezzel a lehetőséggel nem kellene visszaélni! Nem tudni, hogy a jogalkotók szerint mit vétettek a gyümölcsfák, hogy éppen rájuk miért nem vonatkoznak a más fákra előírt kivágási korlátozások és pótlási kötelezettség, de tegyük hozzá, hogy sok esetben az egyéb fák is következmények nélkül esnek áldozatul az újhullámos fakivágási mániának. A konkrét példától elrugaszkodva: sokan a rövidtávú haszonszerzés érdekében, esetleg kényelemből vagy egyszerű tudatlanságból tüntetik el a föld színéről az élő fákat. Mert az, hogy útban vannak például egy építkezésnél, többnyire csak kifogás. Sőt, napjainkban kivétel nélkül útban vannak, hiszen abban a fél- vagy egyméteres sávban nem férnek el, ami jellemzően marad a telekhatáron a családi házas övezetek modern kori lakótelepeinek épületrengetege szélén.
A fakivágás oka tehát egyre gyakrabban és persze kissé leegyszerűsítve nem több, minthogy szűnjön meg az adott fa létezni. Miközben nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy mit jelent a fa az emberiség számára: a fennmaradásunkat. Mert bármily különösen hangozhat, vannak olyanok, akik még mindig nem értik, pedig napi szinten árad feléjük az információ a környezetvédelemről, a globális felmelegedésről, hogy a fa megköti a szenet, amit például az ember szén-dioxid formájában bocsát ki magából, és a fa oxigént juttat a levegőbe, ami viszont nélkülözhetetlen az ember életben maradásához. A fának éppen annyi az értéke, amennyi a belélegezhető, az ember számára nélkülözhetetlen oxigént tartalmazó levegőé. Csak mivel ezért még nem kell fizetnünk, sokan úgy gondolják, hogy értéktelen. A levegővétel az ember számára értéktelen?!
Az emberi civilizáció kezdete óta a fák 46 százalékát elpusztítottuk. Ez mintegy 15 milliárd fatörzset jelent évente és 24 milliárd tonna termőterület tűnik el a Földről. A talaj mintegy 33%-a közepesen vagy súlyosan károsodott világszerte – áll egy 2016-os ENSZ-jelentésben.
A talaj- és fapusztulás oka az erózió, a földek túlzott használata, elsavasodása és sóssá válása, vegyi szennyezése. Ha a földek jelenlegi használatán nem változtat az ember, 2050-re 320-849 millió hektár föld alakulhat át a füves területek, szavannák vagy erdők kárára.
Öröm az ürömben, vagyis relatív jó hír, hogy a fapusztulás lassult 2012-ben. De így is kevesebb fa magasodik ma ki a talajból, mint bármikor az emberi történelem során. Az erdőpusztulásért a kutatók szerint elsősorban az agrárium tehető felelőssé, mert az élelmiszernövények (szója vagy a kozmetikai ipar által is használt olajpálma) termesztése és a szarvasmarha-legeltetés céljából kivágott erdők nyomják a legnagyobbat a latban. A második ok pedig a tapasztalatok szerint az építkezések és a fentiekben leírt hozzáállás.
Aki nem érti, hogy miért is gond az, ha a 15 milliárd között itt és most csak ezt az egyetlen egy fát vágták ki, az bizonyára annak a jelentőségét sem érti, hogy miért hasznos, hogy a fa port köt meg, zajt szűr, csökkenti az eróziót – ez különösen fontos a Kőhegy oldalában -, vagy hogy árnyékot ad. A nyári kánikulában árnyas fák lombja alatt elviselhető a hőmérséklet.
Végül egy jó tanács azoknak, akikben – mondhatni természetellenes módon – a leküzdhetetlen fapusztítási vágy munkál: menjenek ki a Kő-hegyre vagy az Odvas-hegyre és ott húzgálják ki a bálványfa csemetéket a sziklagyepből, mert akkor hasznos dolgot tesznek. Ugyanis egy agresszíven terjedő tájidegen faj irtásával rengeteg őshonos fajt menthetnek meg.
Írta: Eller Erzsébet és Borhegyi Éva
