„A rákbetegség egy lefelé vezető lépcsősor, mely az elején még kétirányú”
Szerkesztőségi alapelveinkkel ütközne, ha bárkit, bármilyen formában megpróbálnánk lebeszélni a szűrésen való részvételről. Ellenkezőleg! Az egészséges életmódról szóló cikkeinkben mindig a megelőzés és a szűrés fontosságára hívtuk, hívjuk fel a figyelmet. Most is.
A kormány által idén nyár elején kihirdetett úgynevezett salátatörvény többek között módosítja az egészségbiztosítási jogszabályokat. Ennek keretében több népegészségügyi célú szűrővizsgálat válik elvileg kötelezővé 2025. január 1-től. Ezek közé tartozik a méhnyakszűrés – különös figyelemmel a méhnyakelváltozások sejtvizsgálatára –, az emlő lágyrész röntgenvizsgálatán alapuló emlőszűrés, továbbá a vastag- és végbélszűrés.
A törvény szerint jövő évtől a 25 és 65 év között egyszeri negatív eredményű szűrővizsgálatot követően háromévenként kell majd méhnyakszűrésre (citológiára) menni; a 45 és 65 év közöttieknek kétévenként szükséges ellátogatnia emlőszűrésre (mammográfiára); az 50 és 70 év közötti életkorban pedig kétévenként megismétlendő vastag- és végbélszűrést ír elő a törvénymódosítás.
Hogy miként zajlik ez majd a gyakorlatban, azt még nem lehet tudni, ezért egyelőre több a találgatás, a téves információ, mint a hiteles, és már tiltakozási akciók szerveződnek a jogszabály bevezetése ellen. Néhány hete Budaörsön is hirdettek egyet, ami azonban alig észrevehetően zajlott le.
Szerkesztőségi alapelveinkkel ütközne, ha bárkit, bármilyen formában megpróbálnánk lebeszélni a szűrésen való részvételről. Ellenkezőleg! Az egészséges életmódról szóló cikkeinkben mindig a megelőzés és a szűrés fontosságára hívtuk, hívjuk fel a figyelmet. Tény ugyanis, hogy az emlőrák, a méhnyakrák-daganat, illetve a bélrendszeri daganatok vezető halálokoknak számítanak Magyarországon és komoly probléma, hogy a súlyos, sok esetben már előrehaladott daganatos betegségben szenvedő pácienseket gyakran későn diagnosztizálják. A lakosságnak ugyanis csak egy csekély része jár el rendszeres szűrővizsgálatokra.
Dr. Teleki Attila nőgyógyász-onkológus volt 2017-ben a Budaörsi Napló által szervezett egészségnapon az egyik előadó. A megelőzés fontosságáról beszélt, illetve arról, hogy a nőgyógyászati szűrővizsgálatok akkor igazán eredményesek, ha komplexek. Egy évvel később, a vele készült interjúnk pedig lényegében ennek a folytatása, ahol egyebek között azt emelte ki, hogy az évenkénti szűrésen kívül minden olyan esetben érdemes felkeresni a nőgyógyászt, ha valaki a normálistól eltérő változást észlel magán. Az alábbiakban, a kötelező szűrés bevezetése okán ezekből a cikkekből emeltünk ki fontos részleteket!
Évente átlagosan 1000-1200 új méhnyakrákkal kapcsolatos megbetegedést és mintegy 500, ezzel a betegséggel kapcsolatba hozható halálozást regisztrálnak Magyarországon – kezdte előadását 2017-ben dr. Teleki Attila nőgyógyász-onkológus, aki több mint negyven éve orvos. Ez szemléletesebben azt jelenti, hogy minden tizenhatodik nő érintett, és minden kilencedik eset tragikus módon végződik. Az emlő daganatos megbetegedéseivel hasonló a helyzet, itt minden nyolcadik nő érintett lehet.
A kulcsszó a megelőzés
Hogyan lehetne csökkenteni ezeket a számokat? A kulcsszó a megelőzés. Ki kell szűrni a rákmegelőző állapotokat, ez lenne az ideális, de legalább felismerni a korai stádiumokat, amikor a betegség még könnyen, szervveszteség, illetve súlyosabb kimenetelű műtétek és hosszadalmas kiegészítő kezelések nélkül gyógyítható. Tehát a szűrővizsgálat tünetmentes nők rákmegelőző állapotainak hatékony felismerése, lehetőleg szervezett formában, de a szűrővizsgálatokra egyénileg történő jelentkezések ugyanolyan fontosak. Fontos, hogy a szűrővizsgálat alkalmával végzett nőgyógyászati vizsgálat mindig komplex legyen: vagyis nőgyógyászati szempontból valamennyi szervre kiterjedjen. Így a szűrővizsgálat hozadéka lehet a betegségek korai szakaszban történő felismerése is, beleértve azon szerveket melyekre ma még nem rendelkezünk hatékony szűrőmódszerekkel – szögezte le az orvos.
A magyarországi lakosság mintegy 30-40 százaléka vesz részt szűréseken, amely igen rossz arány. Ennek egyik oka, hogy a nőgyógyászati daganatos megbetegedések rákmegelőző állapotai, sőt a kezdeti stádiumok nem okoznak panaszt így a nők egészségesnek hiszik magukat. Másrészt a magukat egészségesként meghatározó nők egy része fél elmenni a szűrővizsgálatra, mert nem akarnak szembesülni azzal a lehetőséggel, hogy esetleg betegek vagy betegek lehetnek. Ráadásul sok a tévhit a rákos megbetegedésekkel kapcsolatban, amelyek sokszor brutálisabb képet festenek le a valóságosnál a tehetetlenség, gyógyíthatatlanság mítoszát keltve. Rengeteg téves információt terjesztenek a közösségi oldalakon a szűrésekről is, például a mammográfiás vizsgálattal kapcsolatban eltúlozzák a fájdalmas voltát, sőt egyenesen károsnak nevezik a vizsgálatot, de ez nincs így, bár a vizsgálat néha valóban nem kellemes a mellek mérsékelt összenyomása miatt. Szintén tévhit az is, hogy a daganatos megbetegedések csak az idősebb korosztályt érintik. A nőgyógyászati daganatos megbetegedések valójában majdnem minden életkorban jelen vannak, csak más-más szervre tevődik át a hangsúly a különböző életkorokban.
A rák kialakulását egy lefelé vezető lépcsősornak lehet elképzelni, amely az elején egy ideig még kétirányú (ilyen a rákmegelőző állapotok egy része), azaz korai felismerés esetén visszafelé is lehet menni a képzeletbeli lépcsőn, viszont amennyiben már kialakult a betegség, a folyamat halad előre és minden egyes lépcsőfok egyre súlyosabb stádiumot jelent. Így a kezelése egyre komolyabb beavatkozásokat igényel, a gyógyulási esélyek pedig egyre rosszabbak – vázolta fel a szakember szemléletesen a helyzetet.
A kiszűrt esetek szigorú követése, további vizsgálata, illetve a teendők meghatározása szintén a fentiek függvénye.
Az emlő szűrővizsgálatának legegyszerűbb módja a tapintás, amit komplex vizsgálat alkalmával a nőgyógyász végez el, de ezzel együtt a nagyon fontos és egyszerű önvizsgálatot szintén el kellene sajátítani minden nőnek. A szűrővizsgálat erre is jó alkalom. Az emlő leghatékonyabb szűrővizsgálata a 45 és 65 év között kétévente ajánlott a mammográfia, de egyéni eseteket mérlegelve előbb is elvégezhető. A mammográfia kiegészítő vizsgálata lehet az ultrahang vizsgálat, de a mammográfiát nem váltja ki. Fontos tudni, hogy a mammográfia vagy ultrahang alapján időnként javasolt úgynevezett aspirációs citológiai vizsgálat (érzéstelenítést követően egy speciális tűvel néhány sejtet emelnek ki az adott területről), teljesen veszélytelen, habár ijesztőnek tűnik. Az emlő betegségeinek ellátását a szűrést követően a sebészek végzik.
A méhnyakszűrés 25 év 65 év között évente ajánlott, de a szexuális élet elkezdését követő 1-2 éven belül célszerű lenne elvégeztetni az első vizsgálatot. A szűrés kolposzkópos megtekintésből (a méhnyak nagyításos és színszűrős vizsgálata) és citológiai anyagvételből szükség szerint HPV meghatározásból áll. A HPV-vel kapcsolatban -melynek kiemelt szerepe van a méhnyakrák kialakulásában- szintén sok a tévhit. Nem minden típusa veszélyes, és a magas rizikójú típusok jelenléte nem jelenti biztosan a rákos folyamat kialakulását, de szigorú követést igényel.
Sajnos egyre nagyobb arányban fordul elő a méhnyakrákot is megelőzve a méhtestrák, amely elsősorban, de nem kizárólag az idősebb korosztályhoz tartozó nőket érinti, és melyre jelenleg nincs jó szűrőmódszer. Mivel gyakran vérzéssel jár, a nők nagy többsége orvoshoz fordul, így általában korábban felismerik a betegséget, mely jól gyógyítható.
Hasonló a helyzet a szeméremtest elváltozásaival, melyek elhelyezkedésüknél fogva nagyon korán felismerhetőek lehetnének rendszeres vizsgálattal, de sajnos gyakran mégis túl későn jelentkeznek a betegek.
A legrosszabb kórjóslatú nőgyógyászati rák a petefészkeket érinti. Hatékony szűrőmódszer még nincs és a kezdeti időszakokban nem okoz panaszt, de vizsgálattal, illetve a szükséges kiegészítő vizsgálatokkal felismerhető és a kezdeti stádiumban sokkal eredményesebben gyógyítható.
Nagyon fontos és nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy optimálisan évente, de legalább kétévente minden nőnek meg kellene jelennie a rendszeres, komplex nőgyógyászati vizsgálaton.
A gyógyítás lehetőségei is lépcsőzetesek
A megelőzés egyrészt a betegség kialakulásának a megelőzése, de tágabb értelemben a már kezdődő betegség súlyosbodásának a megakadályozása is – erről már egy évvel később beszélt lapunknak. Hozzátéve, sajnos nem minden betegségre van szűrővizsgálat, de ahogy az előző cikkben is hangsúlyoztam: a betegség kialakulása lépcsőzetes és a lefolyása is, ezért a gyógyítás lehetőségei is azok. Óriási különbség van – például egy daganatos betegség esetén – a között, ha a korai stádiumban fedezzük fel, hiszen akkor még akár szerv veszteség nélkül, vagy pusztán a beteg rész eltávolításával, megoldható a probléma. De ha később jelentkezik a beteg és így később ismerjük fel a bajt, akkor a műtétet már a beteg szervet körülvevő egyre nagyobb területre ki kell terjeszteni, illetve – a betegségtípustól függően – másfajta, például gyógyszeres vagy sugárkezeléssel is ki kell a műtétet egészíteni. Sajnos ez utóbbiaknak a gyógyító hatásuk mellett bizony vannak kellemetlen mellékhatásai is. Lényegesnek tartom, hogy ez nemcsak a daganatos betegségek esetén van így, hanem más, nőgyógyászati betegségek esetén is, az idő előrehaladtával a betegség súlyosbodhat. Természetesen ezen esetekben a sugár- illetve kemoterápiás kezelés nem jön szóba, mint a rosszindulatú daganatok esetén, de a kezelés és gyógyulás időtartama jelentősen megnövekszik, gondoljunk csak az endometriozisra, mely az idő előrehaladtával egyre nagyobb területre terjed ki, ezért műtéti megoldása, kezelése az idő előrehaladtával egyre bonyolultabb, és az eredmények nem olyan jók, mint egy kezdeti időszakban. Ezért fontos a rendszeres orvosi vizsgálat, melyre kiváló alkalom a már említett szűrővizsgálat, mivel ez a nőgyógyászatban mindig komplex vizsgálatot jelent. Tartalmazza a méhnyakrák- és az emlőszűrést, de az alapos, a külső- és belső nemi szervekre kiterjedő vizsgálat – megtekintés, tapintás, esetleg műszeres vizsgálat – révén jó lehetőség egy esetleg még panaszokat nem okozó betegség korai felismerésére is.
A mammográfia kellemetlen, de a legjobb eszköz
Kialakult egy tévhit, hogy az ultrahang többet tud, mint a mammográfia, ezért önmagában is elégséges, és mivel általában a mammográfia után csinálják, az is ezt a benyomást kelti. De nem erről van szó, mintha az ultrahang felülbírálná a mammográfiát, hanem mást tud, kiegészíti azt, például az emlő ciszták szerkezetére ad értékes információkat. A mammográfiát azonban nem helyettesíti az ultrahang, és a mammográfia – minden ellenkező híreszteléssel szemben – a röntgensugárzás a modern készülékeknél minimális, nem ártalmas, és a vizsgálat alkalmával az emlő enyhe összenyomásával sem lehet kárt okozni, bár érzékeny mell esetén lehet kellemetlen, enyhén fájdalmas. De a legjobb eszköz jelenleg arra, hogy kiszűrje a rosszindulatú elváltozásokat, illetve azokat is, amelyek ahhoz vezethetnek. A szervezett mammográfiás szűrés egyébként 45 és 65 éves kor között áll rendelkezésre, bár onkológiai szempontból ajánlott lenne már 40-től és 65 év után sem kellene abbahagyni.
Budaörsön az egészségügyi központban a mammográfia a nem budaörsieknek fizetős, mert a társadalombiztosítás nem ismeri el, mint szűrőállomást, de a budaörsi lakcímkártyával rendelkezőknek ingyenes, mivel az önkormányzat támogatja.
A teljes cikkek:
Onkológus szakorvos a nőgyógyászaton – Budaörsi Napló (budaorsinaplo.hu)
Kapcsolódó cikkünk:
Sorozatunk eddigi cikkei: ITT érhetők el.
