Bővült a 300 négyzetméter hasznos alapterületű lakóházakra vonatkozó eljárás köre, illetve az épületek átalakításához az idén januártól semmilyen hatósági engedély nem kell. Vegyes reakciókat váltanak ki ezek az új szabályok és egy sor kérdést is biztosan felvetnek. Erről beszélgettünk Csík Edina főépítésszel.
Tavaly nagy vitát kavart az a változás, hogy a 300 négyzetméter alapterületű épületekre a kormány bevezette az egyszerűsített bejelentési eljárást, vagyis az építkezések többségére nem kell a korábbiak szerinti építési engedély és a szomszédokkal való egyeztetés is elmaradhat. Ehhez képest mi változott az idén január 1-jétől, amiről azt hallottam, hogy többeket bosszant?
Inkább egyesek félnek az új szabályok következményeitől, de persze van aki örül is ezeknek. Azt már korábban hallani lehetett, hogy tovább könnyítik az építési tevékenységek engedélyeztetését, csak azt nem tudtuk, hogy milyen módon. A fő probléma pedig az, hogy a január 1-jétől érvényes szabályozást tavaly év végén a legutolsó pillanatban hagyták jóvá, és azt is úgy, hogy a karácsony előtt meghozott jogszabályt már felülírta a két ünnep között kijött újabb jogszabályváltozás. Amikor pedig az újévben megpróbáltuk megismerni és értelmezni ezeket, hogy tudjunk majd mit mondani az ügyfeleknek, rengetek hibával, ellentmondással szembesültünk. Ami nem csoda, hiszen mintegy húsz jogszabályhoz nyúltak hozzá, rohamtempóban. Jelenleg tehát még mindig újabb és újabb kérdések merülnek fel bennünk is (már csak azért is, mert most megjelent egy legújabb törvénytervezet az Építési törvény módosításáról), de azért nagyjából már átlátjuk a helyzetet.
Tavaly azt írtuk, hogy az építéshatóságnak – Budaörs esetében Budakeszinek – 15 napja van, hogy az egyszerűsített eljárás keretében tudomásul vegye a 300 négyzetméter alatti épületekre a bejelentést. Ehhez az építtetőnek egy 200-as léptékű, egyszerűsített tervet kell benyújtania. Ez is megváltozott?
Igen. Már a második félévben hoztak egy olyan új jogszabályt, hogy a terveket egy online központi rendszerbe (a Lechner Tudásközpont által üzemeltetett építési naplóba) kell feltölteni, de nem az egyszerűsített formában, hanem egy igen komoly dokumentációt, amit azonban már nem csak mi, mint helyi önkormányzat, de Budakeszin az építéshatóság sem ellenőrizhetett, ők is csak egy igazolást kaptak arról, hogy ez megtörtént. Kértünk jogosultságot a betekintésre, hogy bár nincs eszköz a kezünkben semminek a más irányba terelésére, de legalább hadd lássuk, hogy mi épül a városban, de sajnos nem kaptuk meg.
Cinikusan azt mondhatná, legalább ennyivel kevesebb dolguk van.
Csak ez így nem igaz, mert bár a tervek közül valóban nem látunk sokat, de hihetetlen mennyiségű kérdése van mindenkinek. Amit most tudunk, az a tavalyi statisztikánkból következtethető: 2016-ban mintegy 150 új lakásról volt tudomásunk, mert tavaly bejelentették. Ezek egy része már felépült, illetve épül, de erről nincs pontos adatunk. Az idei évben is lehet, várható ennyi bejelentés, főleg, hogy az eljárás köre bővült. Január 1-től már Budakeszi építéshatósága sem értesül az egyszerű bejelentésről, kizárólag az építésfelügyelet. Ez esetünkben az érdi kormányhivatal, csak ő láthatja a rendszerbe feltöltött terveket. Kérdéses persze, hogyhogy mekkora kapacitásuk van arra, hogy ellenőrizzék is előzetesen a terveket és az építkezéseken a tervekben rögzítettek betartását.
Tehát a fontos változások: január elsejétől egyszerű eljárással építhető a 300m2 hasznos alapterületig lakóház bővítése is,, illetve a két ünnep között az is kijött, hogy az épületek átalakításához mérettől, funkciótól függetlenül egyáltalán semmilyen engedély, és még az egyszerűsített bejelentési eljárás sem szükséges.
Aminek az építészek és az építtetők gondolom, hogy örülnek.
Egy részük biztosan, de azért volt olyan tervező, aki nem tartja ezt elfogadhatónak, hiszen gyakorlatilag úgy nyúlhat hozzá bárki egy épület tartószerkezetéhez, hogy nem kell hozzá terv és kötelezően senki nem nézi meg, hogy szakmailag megengedhető-e az átépítés.
Budaörsön a 300 négyzetméter alatti határ illetve a bővítés, átépítés évente hány lakást érint?
A tavalyi adatokból kiindulva, a bejelentett mintegy 150 lakást érintett egyszerű eljárás, kb. 50 lakás bővült és a csak átalakítás nem volt jelentős számú. Sok volt viszont a gazdasági épület és garázs.
Mennyi idő múlva látható vajon az utcán sétálva, hogy indokolt-e ez a félelem, mert az engedélyeztetés lazítása miatt valóban borzalmas, a környezetbe nem illő házak, portálok csúfítják majd el a várost?
Mivel azt sem tudhatjuk, hogy az idén hol, mi és hány ház épül, illetve épül át, erre nem tudok válaszolni. Az is elképzelhető, hogy mivel a tervezőkre így hatalmas felelősség hárul, sőt, például felelősségbiztosítást kell kötniük a munkájukra, ezért nem mernek majd a helyi szabályoknak, rendeleteknek ellentmondó épületeket tervezni.
Az építtetők csicsa-micsa kívánságainak azonban ők aligha tudnak határt szabni.
Még egy ellentmondás: a szabályok lazítása mellett az önkormányzatok kaptak egy új feladatot: településképi rendeletet kell alkotnunk 2017. október 1-jéig. Az azt előíró jogszabályhoz a végrehajtási rendelet csak most született meg, mely szerint ebben az új helyi jogszabályban kell többek között meghatározni: a településképi bejelentési eljárást, a településképi véleményezést, az érintettek körét, a lebonyolítás módját, a védett épületekkel kapcsolatos rendelkezéseket, a közterületi reklámokról szóló rendelkezéseket. A helyi építési szabályzatot is módosítani kell amiatt, hogy abból is ebbe kerüljenek át a településképi elemek. A munkát egy települési arculati kézikönyv készítésével kell kezdenünk, amiben be kell mutatni a különböző területeket, azok karakterét és beépítési vázlatokat is bele kell tenni, például, hogy hol, milyen épület az ideális.
De hiszen ez ismét erősítheti az önkormányzat ráhatását a településképre; vagy nem?
Talán, de ehhez olyan előzetes konzultációs rendszer kiépítése szükséges, melynek erejét a jogszabályoknak is garantálniuk kellene, illetve olyan ellenőrzési gyakorlatot kell beindítani, melynek jelentős hatás van.
Kinek kell ezt a rendelet tervezetet szakmailag elkészítenie? Nem lehet, hogy csak az a cél vele, hogy az építészek ne morogjanak a 300 négyzetméteres szabály miatt, hanem inkább ezzel foglalkozzanak, talán nem is kis pénzért?
Nem tudom, minden elképzelhető. Mi itt Budaörsön nem adjuk ki a feladatot külső szakembereknek, vállalkozásoknak, hanem házon belül megoldjuk.
Visszatérve a januári változásokhoz, milyen kérdésekkel keresik fel mostanában az ügyfelek a főépítészi irodát; illetve mit gondol, miért voltak kevesen január végén a Helyi Építési Szabályzat módosításáról szóló lakossági fórumon?
Azok, akik építkezni szeretnének konkrét tanácsokat és tájékoztatást kérnek tőlünk. A lakossági fórumon mintegy húszan jelentek meg, ami tényleg nem sok, azt is figyelembe véve, hogy öt fővel képviseltette magát például az Óvárosért Egyesület, bár nem szóltak hozzá. Ebből azt a következtetést vontam le, hogy vagy már a tervezési munka korábbi szakaszában sikerült mindenkit meghallgatni, akit érdekelt; vagy talán ezt a végső változatot még nem nézték át elég részletesen. Egy fontos téma azért felmerült a fórumon, hogy a Felsőszállás területén miért nem lehet lakóházat építeni.
Ez a terület ugye zártkert? A CSOK-kampány keretében az országos médiában többször elhangzott, hogy a családi építési támogatást kiterjesztik a zártkertekre is, és a kormány 10 százalékra felemelte a beépíthetőség arányát, hogy ez se legyen akadály, sőt, a közművek megléte sem feltétel, hogy járjon a CSOK. Továbbá azt is meghirdették, hogy a Földhivatal ingyenesen lefolytatja a mezőgazdasági művelésből való kivonást, ha valaki így tud építkezni.
Ez vidéken lehet, hogy valóban segít a fiataloknak otthonhoz jutni, de nálunk, a budaörsi ingatlanárak mellett inkább azt eredményezi, hogy a zártkertek tulajdonosai egyre inkább szeretnék kierőszakolni a területek átsorolását. Amit ugyanis a CSOK-kampányban nem tettek hozzá, hogy az adott településen lehet olyan építési szabályzat, amelyik szigorúbban korlátozza a zártkerteken az építkezéseket. Budaörsön tehát maradt és maradni is fog a 3 százalékos beépíthetőség és csak gazdasági épület helyezhető el itt a telkeken. Kivétel 6000 négyzetméteres birtoktest kialakítása esetén van, mert azokon még kisebb, 1,5 százalékos beépítéssel, de lakóházat is lehet építeni. A mostani helyi építési szabályzat módosításban ezt a személetet erősítettük meg.
Miért ilyen szigorú ebben a város vezetése? Hogy ne csökkenjen tovább a zöldterület?
Természetesen, és azért is, mert az átminősítés után a következő lépés a közművesítés igénye, a forgalom megnövekedése, ami a környezetszennyezés mellett új utak megépítésével, fenntartásával jár; illetve ahol lakóházak épülnek, ott hamarosan újabb óvodára, iskolára, egyéb intézményre lesz szükség.
Más: a végéhez közeledik a főépítészi iroda által tavaly meghirdetett „2030 Tervezzünk együtt várost” című akció. Mik a tapasztalatok?
Nagyon sok észrevételt kaptunk a színes, figyelemfelhívó rendezvényeken is, és nagyon komoly vélemény érkezett írásban, kisebb tanulmányokat küldtek be civil szervezetek és magánszemélyek is. A felvetett témák: a turizmus, a közlekedés, az elkerülő út, az 1-es úton a dugó enyhítése és így tovább. Ezeket folyamatosan dolgozzuk fel és hamarosan egy újabb lakossági fórumot tartunk a programról.
Illetve ezt az interjút is innen folytathatjuk a fórum után.
