Mi változott a munkavégzésében a koronavírus miatt kialakult helyzetben? – kérdezte dr. Ritter Gergelyt, a budaörsi lakótelepen praktizáló háziorvost a Buda Környéki Televízió. A doktor elmondta, hogy a rendelőbe lényegesen kevesebb beteg jelenik meg személyesen, annál több azonban a telefonos megkeresés, illetve az e-mail és az sms.
Sokakat érdekel, hogy vajon a távkapcsolat során hogyan tudja az orvos kiszűrni – főleg ebben az egyébként is felső légúti megbetegedésekkel terhelt időszakban -, hogy a köhögős, hőemelkedéses beteg koronavírusos-e vagy sem. Erre az a módszer, hogy telefonon alaposan kikérdezik a pácienst és a tünetek alapján próbálnak differenciálni – hangzott a válasz. Ha a koronavírusra jellemző tünetek közül két-három, vagy akárcsak egy, de az pregnánsan van jelen, akkor hivatalos úton elvégeztetik a tesztelést.
Az interjúból a betegek számáról és a betegség lefolyásának súlyosságáról is megtudtunk adatokat. Dr. Ritter Gergely praxisában a mintegy négyezer ember közül a koronavírus tavaszi, első hullámában egy pozitív koronavírus megbetegedés volt, aki külföldön járt. Ő kórházban is volt kétoldali tüdőgyulladással, de teljes mértékben meggyógyult. Ezen kívül húszan-harmincan voltak a Tisztiorvosi Szolgálat által lajstromba vett kontaktként hivatalos karanténban. Az őszi hullámban mintegy tíz beteg került kórházba, közülük háromról tudja a háziorvos, hogy igen súlyos állapotban voltak, de egyikük sem volt lélegeztető gépen, bár nagyon közel voltak ahhoz, hogy odakerüljenek.
Jelen pillanatban pedig dr. Ritter Gergely praxisában kilencven igazoltan koronavírusos beteg van, de lehetnek olyanok, akik nem tájékoztatták, hogy pozitív tesztjük van, illetve nincsenek benne az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatói Térben a leletük, ebben az esetben nem is tudnak róluk, a kontaktok számáról pedig egyáltalán nincs adatuk.
Ezen kívül az orvos még megjegyezte, hogy saját tapasztalatai szerint az életkori megoszlás nagyon széles körű, huszonévestől nyolcvanévesig minden korosztály érintett, de akik kiemelten, azok – számára érdekes módon – a negyven és ötven év közötti férfiak.
A riport végén ismét elhangzott az a kérdés, hogyan védekezzen a lakosság, illetve, hogy milyen módon erősíthetjük immunrendszerünket, és hogy valóban segít-e az antibiotikum, annak ellenére, hogy az vírust nem öl. Ez utóbbira vonatkozóan kiderült, hogy dr. Ritter Gergely fel szokta írni, mert a vírusos megbetegedések szövődményei közül a bakteriális felülfertőződés a legsúlyosabb, ami súlyosbíthatja a tüdőgyulladás lefolyását. Erre pedig az antibiotikum a gyógyszer. A már remélhetően mindenki által ismert maszkhasználaton, kézfertőtlenítésen, illetve személyes higiénián, az emberek egymás közti távolságtartásán kívül dr. Ritter Gergely javasolja a C és D vitamin nagyadagokban történő szedését, illetve az egészséges táplálkozást és a szabad levegőn való mozgást.
