Beethoven Eroica szimfóniájával emlékezett az ünnep előestéjén 1956. október 23-ra a Vivart Budaörsi Sinfonietta a városháza dísztermében, Török Géza Liszt-díjas karnagy vezényletével.
Köszöntőjében Wittinghoff Tamás polgármester egyebek között arról beszélt, hogy a művészeknek, köztük ismert színészeknek, íróknak milyen fontos szerepük volt a forradalomban, majd Tóth Anna zenetörténész, a zenekar titkára beszélt az Eroica szimfónia keletkezésről. Mind a ketten kiemelték, hogy Beethoven 1803-ban fogott hozzá a szimfóniához, és köztudomásúan Bonaparte Napóleon, a Francia Köztársaság első konzulja előtt akart tisztelegni vele. Tisztelte Napóleont, „…nem a zseniális hadvezért, hanem a minden ellenállást letörő, végtelen energiájú férfiút, aki a forradalmi lázban szenvedő Franciaország viszonyai békésen rendezte és mégsem vágyódik a korona után, pedig csak a kezét kellene kinyújtania utána, hanem mint polgár, konzul akarja szolgálni hazáját.”
Amikor viszont 1804-ben Napóleon császárrá koronáztatta magát, Beethoven, a meggyőződéses demokrata dühösen kitörölte a kotta címoldaláról az ajánlást. A mű 1806-ban megjelent első kiadásának címlapján már ez állt: „Sinfonia eroica … composta per festeggiare il sovvenire di un grand’Uomo…” (Hősi szimfónia … egy nagy ember emlékének megünneplésére…).
A tegnapi előadásba ITT lehet kicsit belehallgatni.
A budaörsi megemlékezés ma az 1956-os emlékműnél folytatódik a Szakály Mátyás utcában!
