Az élettársi együttélésnek vannak olyan hátrányai, melyekre sokan nem gondolnak, ezért számukra váratlan problémák merülhetnek fel például párjuk halálakor, amikor a hagyatéki eljárásra kerül sor.
Az élettársi kapcsolatok aránya az elmúlt 20 évben a statisztikai adatok szerint nem nőtt ugyan, de továbbra is igen magas, így nemcsak társadalmi szempontból, de jogilag is érdemes foglalkozni vele. Azoknál, ahol nincs gyerek minden második pár nem köt házasságot, egy gyermek esetén a 28-29 százalékuk, két gyermek esetén a 14-15 százalékuk, de még három gyermek esetén is meghaladja az arányuk az 5 százalékot, illetve négy vagy annál több gyermek esetén a 2-3 százalékot. (2001-től 2016-ig publikált adatok.) És bizony sokan abban a hitben élnek, hogy az élettársi kapcsolat azonos jogokat biztosít a számukra, mint a házasság, különösen ha már 20-30 éve fennáll. De nem így van.
Ügyfeleim körében is előfordult, hogy szerződést kötni jöttek el, férjemnek és feleségemnek szólították egymást és csak a beszélgetés végén derült ki, hogy valójában nem házastársakról van szó. Több más esetben pedig már a hagyatéki eljárás során hallottam a magára maradt élettárstól érvként, hogy már miért ne járna neki az örökség, hiszen özvegyi nyugdíjat is kap. Valóban, az özvegyi nyugdíj megilleti a volt élettársat is, ha megszakítás nélkül együtt élnek legalább tíz éve, illetve közös gyermek esetén egy éve. De az örökségre más jogszabályok vannak érvényben, és a jelenlegi szabályozás szerint az örökhagyó élettársa nem törvényes örökös. Ezért, ha az örökhagyó nem végrendelkezett, vagy tett ugyan végintézkedést, de abban az élettársára nem hagyott semmilyen vagyontárgyat, akkor a túlélő élettárs nem örökölhet az örökhagyó után. És ezen az sem változtat érdemben, ha esetleg keletkezett élettársi közös vagyon, és egy szétválás esetén volna mit megosztaniuk. Különváláskor ugyanis valóban, bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat rá eső részét. De az az élők közötti jogviszony, haláleset esetén viszont az öröklési jogi szabályok lépnek be.
Élettársi kapcsolatban tehát az elhunyt után örökölni kizárólag végintézkedés alapján lehet. Egy szabályos végrendelet valóban rendezni tudja az élettárs öröklési pozícióját. Mindenképpen javaslom ezért, hogy írjanak végrendelet és érdeklődjenek, illetve konzultáljanak jogásszal a végrendelet megtételét megelőzően, elsősorban a kötelesrészre jogosultak köréről.
Írta: dr. Moravcsik Krisztina
Korábbi cikkeink a szerzőtől: ITT olvashatók.
