Az Egységes Diákfront tagjaival kiegészülve folytatódott az Oktatási Dialógus

0
211
„A feladás nem opció”

A tavalyi tanévben Budaörsön jött létre az a fórum, ahol az oktatásban érintettek megkezdték a közös gondolkodást az oktatásügyben felgyülemlett problémák megoldásának szándékával. A Dialógus az Oktatásért elnevezésű rendezvény öt alkalommal került megrendezésre, melyek során téma volt a pedagógusok, szülők és diákok 9 pontjának némelyike, illetve tavasszal az akkor még véleményezési szakaszban lévő státusztörvény tervezet. A nyár folyamán az Egységes Diákfront hasonló céllal indította el kerekasztal fórumsorozatát az ország különböző városaiban egy turné keretében, melynek budaörsi állomása tegnap délután volt a városházán.

Az Egységes Diákfront (EDF) tagjaival frissülve (többek között jelen volt Kiss Gergő elnökségi tag is) ült össze tegnap hatodik alkalommal a Dialógus az Oktatásért fórum, melyen ezúttal – a korábbi budaörsi alkalmakkal szemben, ahol több százan jelentek meg – „csak” kéttucatnyian vettek részt, az EDF tagjain kívül főleg tanárok, óvodapedagógusok és a szakszolgálat munkatársai.

Az esemény lebonyolítója ezúttal is a Civil Bázis Egyesület volt, Máté Barbara moderálásával. A jelenlévőket négy csoportra bontotta, s ezek a csoportok dolgozták ki az egyes, rájuk rótt feladatokat.

Először mindenki felírta egy kis papírra, miért jött el erre a gyűlésre és milyen érzései vannak az üggyel kapcsolatban. Például: „Akarom a szakmai alapú változást!” „Mert nem csak látni szeretném a problémát, hanem tenni is ellene.” „Mert ez a legfontosabb ügy az országban.” „Belső kényszer.”

Majd a csoportok összeírták, szerintük melyek most a legsúlyosabb megoldandó feladatai az oktatásügynek. Az öt fő problémát az alábbiakban látták:

  • Bizonytalan jövőkép
  • Korszerűtlen Nemzeti Alaptanterv
  • Az oktatás szabadságának korlátozása
  • Leterheltség
  • Polarizáció, gyűlöletkeltés, uszítás

Ezt követően a projektmenedzsment szabályait követve összeszedték a csapatok azokat a társadalmi csoportokat, embereket, akik segítői, illetve ellenzői lehetnek az öt fő probléma megoldási javaslatainak és ezt egy hatalomtérképen ábrázolták.

Végül, utolsó feladatként a segítő/ellenző bekategorizálás után javaslatot is fel kellett vonultatnia az egyes munkacsoportoknak, vagyis hogy a hatalommal nem rendelkező, de az ügyet támogatók hogyan tehetnek szert erősebb befolyásra, illetve a hatalommal rendelkezőket – akik nem támogatják az oktatásügy javítására vonatkozó jobbító ötleteket -, hogyan lehetne a hatalmi pozíciójukból kissé meggyengíteni vagy érdekeltté tenni őket.

Az egyik csoport javaslata például a hatalommal nem rendelkező, de változást akarók tömegbázisának építése, mert minél többen állnak mögé, annál erősebbek.

A másik csoport a szemléletváltást tartja égetően fontosnak. Magyarországon ma szinte az összes társadalmi réteg elnyomásban van, ennek megszüntetését pedig a kormányváltásban látják.

A harmadik csoport, mely a korszerűtlen NAT kapcsán kereste a válaszokat, egyenesen abban látja a megoldást, hogy a hatalom tulajdonosát, vagyis a belügyminisztériumot, illetve az oktatási államtitkárságot kell felvilágosítani a probléma mibenlétéről, mert ha megértik, ők már képesek lesznek minden problémát megoldani.

A leterheltséget kidolgozók a leterheltség megszüntetését abban látták, hogy több pénz kell az oktatásba, mert több jól fizetett tanár kevesebb óraszámban, kisebb létszámú csoportokat taníthatna. A nem fővárosi tanárokat kell buzdítani a közös gondolkodásra, mert ha mindenki kiállna a saját igaza mellett, azzal erősebb hatalom kerülne a pedagógusok oldalára.

A jövőkép hiányából adódó probléma megoldására törekvő csapat megállapítása, hogy a kormánynak nincs érdeke abban, hogy a fiataloknak legyen jövőképe, mert az önálló gondolkodásra való képességet jelentene, és az ilyen társadalom a mostani kormányt nem tűrné meg. (Érdekük egy minél primitívebb generáció kinevelése, amelyet úgy irányít, ahogy akar.) Sajnos a diákságnak nincs megfelelő jövőképe, különösen az ország elmaradottabb területein, ahol a tanulók nem kapják meg a kellő oktatást, így kiforrt jövőképet sem képesek felállítani maguknak, ezért megfogalmazni sem tudja azt.

A rendezvény végén Kiss Gergő felhívta a figyelmet az Egységes Diákfront következő terveire. Pénteken, szeptember 1-én 16 órától a Kossuth téren úgynevezett felkészítő esemény lesz beszédekkel, koncertekkel, a szeptember 15-re tervezett nagy tüntetés előtt (a Margit-híd budai hídfőjétől indulva), ahol hidakat fognak foglalni. Majd szeptember 22-én országos, vidéki megmozdulásokat szerveznek, ahova a helybélieket várják. De szeptember 1 és 15-e között minden nap lesz valamilyen kisebb megmozdulás, akció.

 

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here