A szolidaritási adó miatt indított perünk első fokon két tárgyalási nap után június 23-án ítélethirdetéssel zárul. Erre tehát még várnunk kell. Az állam képviselője azzal érvelt, hogy az állam nem vonható polgári jogilag felelősségre. Budaörs ügyvédje szerint a 2,125 milliárd forint pluszadó „jogalkotással elkövetett károkozás”.
Az állammal szemben indított perünk második tárgyalási napja volt ma, június 9-én a Fővárosi Törvényszéken. A város vezetősége azért indított polgári pert, mert nem tartja elfogadhatónak és jogszerűnek a törvényben „szolidaritási hozzájárulás”-nak nevezett, az iskolák államosításához kapcsoltan 2017-től bevezetett új adó ránk kiszabott mértékét.
Dr. Bene Lajos bíró elsősorban az alperesnek tett fel kérdéseket, tehát az állam képviselőjének, bő három órán keresztül. Az alperes ügyvédjének többek között azt kellett (volna?) értelmeznie, hogy mit jelent az immunitás, hogy jön ide az állami szuverenitás. (A védelmet ugyanis arra alapozta, hogy a jogalkotással okozott károk tekintetében az állam immunitással rendelkezik, azaz nem vonható polgári jogilag felelősségre.) Továbbá, hogy ha a szolidaritási hozzájárulás nem adó, nem közteher, akkor micsoda, illetve hogy miért nem annyival csökkentette az állam az önkormányzatnak adott támogatást, amennyit korábban az oktatásra adott; és hogy a nettó befizető (vagyis hogy Budaörs már nemcsak nem kap normatívát az állami feladatok ellátására, hanem a saját bevételeiből fizet be a költségvetésbe) azt jelenti-e, hogy akkor az önkormányzat támogatja az állami költségvetést?
(archív fotó)
A bíró arra is többször rákérdezett, hogy kikérte-e az állam az önkormányzat véleményét a törvény előkészítése során. Az ügyvéd válasza nehezen értelmezhető, mert azt mondta, hogy nem tudott betekinteni a dokumentumokba, mert ehhez egy titkosítás feloldására lenne szükség az illetékes minisztériumtól, ami bár megkért, még nem kapott meg. „Vagyis titkosítva egyeztettek?”, illetve „Megbírságoljam a minisztert?” – jegyezte meg a bíró.
Budaörs képviselője már az első napon is azzal érvelt, hogy „jogalkotással elkövetett károkozás”-ról van szó, mert a számítások szerint a városnak az idén 2,125 milliárd forintot kell e címen az államkasszába befizetnie, ami aránytalan, hiszen az országosan összesen ebből tervezett bevétel 10 százaléka, miközben egy 30 ezer lakosú kisvárosról van szó. A megkövetelt hozzájárulás ráadásul a háromszorosa annak, amit a város addig az (igen magas színvonalú!) iskoláinak a működtetésére fordított évente. Továbbá, hogy ez az összeg a település költségvetésének a 16 százaléka.
Ezekre és további, a városi költségvetésben szereplő adatokra a második tárgyalási napon a bíró részletesen is rákérdezett, mert arra volt kíváncsi, hogy valójában mekkora kár érte a szolidaritási hozzájárulás miatt a települést. Kicsit nehezen, de sikerült tisztázni, hogy a város mintegy 400 millió forint állami normatívát kapott volna az idén az oktatásra, és ezt az összeget „számította be” az állam a befizetendő hozzájárulásba, ami (ezzel együtt vagy e felett? – nem derült ki) egész évre a fenti 2,125 milliárd, amiből januártól áprilisig 765 milliót emelt már le a város számlájáról az államkincstár. Ami – számoltatta ki a bíró – a teljes iparűzési bevételünk 36 százaléka. Az erre az évre tervezett összes saját bevételünknek pedig a 17,5 százaléka.
A második tárgyalási nap végén szót kért és kapott Wittinghoff Tamás polgármester is, többek között hogy tisztázza: Budaörs már tíz éve „szolidáris” a nálunk szegényebb településekkel szemben, hiszen az állami normatívát ennyi ideje vonják el tőlünk az adóerő-képességünk miatt. Ez a mostani „szolidaritási hozzájárulás” tehát ezen felül egy újabb átcsoportosítás, amikor már a saját bevételeinkből vesz el az állam.
A per célja, amiben első fokon tehát az ítélethirdetésre várunk, hogy Budaörsnek ne kelljen a költségvetését erősen megterhelő szolidaritási adót befizetnie, de legalábbis ne ebben az összegben, illetve a per idejére a bíróság a havi befizetési kötelezettség alól függessze fel a várost. Ez utóbbit a bíró az első tárgyalási napon nem tette meg, a másodikon nem került szóba.
Cikkünk az első tárgyalási napról: https://www.budaorsinaplo.hu/archivum/varoshaza/jogalkotassal-elkovetett-karokozas-megkezdodott-az-allammal-szembeni-perunk
