Sokan úgy tudják, hogy a szabad ügyvédválasztás joga minden helyzetben megillet minket. Vajon tényleg így van? Minden esetben élhetünk vele?
Közhely, hogy mindenki szabadon választja meg a jogi képviselőjét. A közhelyek azonban nem mindig igazak. Néha tenni kell azért, hogy a szabad ügyvédválasztás joga érvényesüljön. Polgári peres eljárásoknál nem igazán merül fel ezzel kapcsolatban probléma, bár ismerjük a pártfogó ügyvéd és az ügygondnok jogintézményét, ahol a hatóság jelöli ki az ügyvéd személyét, de végső soron, ha a kijelölt jogi képviselő nem felel meg, az ügyfél maga dönti el, hogy őt ki képviselje. Büntetőeljárásban azonban már gyakrabban előfordul, hogy kirendelt védő jár el. Amikor igazán problematikus az ügyvédválasztás, az a kétoldalú szerződések megkötése.
Köztudott, hogy adásvételi szerződéseknél a vevő fizeti az ügyvédi munkadíjat, ennél fogva maga is választja ki az ügyvédet. Mégis gyakran hallunk olyat, hogy az ingatlaniroda arról tájékoztatja a vevőket, hogy „kötelező” az ingatlaniroda ügyvédjével szerződni. Természetesen ez nem igaz, biztosan nem „kötelező”, legfeljebb kényelmes, olcsó, ajánlott. Persze vannak olyan esetek, ahol ennek praktikus okai vannak: ha van egy jól bejáratott kapcsolat az ingatlanközvetítő és az ügyvéd között, akkor gyorsabb a kommunikáció, gördülékenyebb az ügyintézés, ami végső soron az ügyfelek érdekét is szolgálja.
Külön problémakörbe tartozik az új építésű ingatlanok értékesítése. Természetesen érthető, hogy ilyen esetekben jobb egyetlen ügyvédi iroda kezében tartani az ügyleteket. Ezt indokolja a rengeteg adat, amire szükség van a szerződés megírásához. Ez azonban semmiképpen nem vezethet oda, hogy az ügyfelet elzárják attól, hogy „saját” ügyvédjével is megnézesse a szerződést. Legyünk őszinték: az új építésű ingatlanok adásvételi szerződésén bizony van mit nézni. Amellett, hogy szinte természetes, hogy a vásárlandó ingatlannak még nincs külön albetétje, ami számtalan gondot okozhat, rendkívül problematikusak a szinte korlátlanul meghosszabbítható kivitelezési határidők . És most csak néhány apróságot említettem. Tehát éppen ezen szerződések esetén lenne nagy jelentősége a felek egymással szembeni jogvédelmének, mégis itt a legritkább, hogy tényleg a maga által választott ügyvéddel szerződik a vevő. Hangsúlyozottan hívom fel a figyelmet, hogy a vevőnek joga van a szerződést átnézetni egy független ügyvéddel. Ha ezt meg kívánják akadályozni, az amellett hogy jogszerűtlen, bizalmatlanságra ad alapot!
Szót kell ejteni az eladó ügyvédjéről is. Nincs semmi akadálya ugyanis annak, hogy egy adásvételi szerződésnél mind a két félnek legyen ügyvédje. Még az aláírások ellenjegyzése is történhet két külön ügyvéd által. Leggyakrabban azonban van egy közreműködő ügyvéd, aki az eladó képviseletében áttanulmányozza a szerződéstervezetet és véleményezi, javaslatokat tesz az eladói oldal védelme érdekében.
Szükséges kiemelni, hogy az adásvételeknél – bár a vevő választja és fizeti az ügyvédet-, de a szerződést szerkesztő ügyvéd nem csak a vevő, hanem mindkét fél ügyvédje, így mindkét fél érdekeit szem előtt kell tartania a konstrukció kialakításakor. Így elvileg nem volna arra szükség, hogy az eladó részéről is közreműködjön egy ügyvéd, ennek megakadályozása azonban nem elfogadható.
Összefoglalva: a szabad ügyvédválasztás joga valóban mindenkit megillet, de ezt a jogot tudni kell érvényesíteni. Legyünk tehát tudatában és tegyünk meg mindent azért, hogy a mindennapok joggyakorlatában ez a jog érvényesülhessen!
Írta: Dr. Moravcsik Krisztina
