A fogyatékkal élők főbb gondjai: a napi közlekedés, az önellátáshoz a feltételek hiánya, az elmagányosodás veszélye és a mindezekből fakadó kiszolgáltatottság. Amit a legtöbb esetben anyagi nehézségek is tetéznek. Cikkünknek az is aktualitást ad, hogy december 3-dika a Fogyatékos Emberek Nemzetközi Napja és tíz éve fogadta el az ENSZ a fogyatékkal élő emberek jogainak védelméről szóló egyezményt.
Tíz éve fogadta el az ENSZ a fogyatékkal élő emberek jogainak védelméről szóló egyezményt. (http://www.un.org/disabilities/documents/natl/hungary-ez.pdf) Mintegy 650 millió embert érint a világban, a világ legnagyobb kisebbségéről van szó. Az Európai Unióban minden hatodik polgár él kisebb-nagyobb testi hibával, Magyarországon több mint 600 ezerre becsülik a tartósan egészségkárosodott és fogyatékossággal élő emberek számát, sorsuk alakulása közvetve a lakosság mintegy harmadát érinti. Budaörsi adataink nincsenek, de figyelembe véve az érintett két egyesület taglétszámát, illetve a szociális ellátó rendszerben nyilván tartottak számát biztos, hogy több száz emberről van szó.
Cikkünknek az is aktualitást ad, hogy 1992 óta december 3-a a Fogyatékos Emberek Nemzetközi Napja. Az ENSZ által életre hívott világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a betegség, baleset vagy katasztrófa következtében fogyatékossá válók problémáira.
Budaörsön a mozgáskorlátozottakat harminc éve, a látássérülteket tíz éve fogja össze egy-egy helyi egyesület, de mind a kettőbe szívesen várnak másokat is. Az elmúlt években az önkormányzat a város útjainak az építésekor, illetve az épületek akadálymentesítésekor mindig kikérte az egyesületek véleményét, és igyekezett figyelembe is venni azokat. Emellett anyagilag is folyamatosan támogatja a működésüket. Speciális, fogyatékkal élők számára fenntartott intézményünk a Fogyatékosok Napközi Otthona a Farkasréti út 55.-ben, ahol a 16 év feletti értelmi sérülteket látják el. Az intézmény fenntartója az önkormányzat, és megbízási szerződéssel a Magyar Máltai Szeretetszolgálat üzemelteti. Az épület 2014. évben lett akadály mentesítve.
Milyen egyéb önkormányzati támogatás áll rendelkezésre számukra? A fogyatékkal élők, és elsősorban a mozgáskorlátozottak akadálymentesítéshez, és az önellátási képességük megőrzéséhez lakás átalakítási támogatást kérhetnek az önkormányzattól, vissza nem térítendő támogatás formájában. Az átalakítás költsége nem lehet magasabb 400 ezer forintnál. A fogyatékkal élők általában sajnos nagyon kevés jövedelemből élnek, ebből adódóan természetesen a budaörsi szociális támogatásokra a jövedelmi helyzetük miatt is többnyire jogosultak. Továbbá a Szociális és Egészségügyi Bizottság gyakran állapít meg egyedi támogatást gyógyászati segédeszközökre, elsősorban hallókészülékre vagy kerekesszékre.
A fogyatékkal élők főbb gondjai: a napi közlekedés, az önellátáshoz a feltételek hiánya, az elmagányosodás veszélye és a mindezekből fakadó kiszolgáltatottság. Ezekből az jelenthet kiutat, ha sikerül a sérült ember számára megteremteni a minél nagyobb önállóság feltételeit, de tény, hogy a létező segédeszközök nagy része drága.
A rokkantak ellátása 2014. január 1-jétől alapjaiban változott meg Magyarországon. Megszűnt a korábbi rokkant nyugdíj, és helyébe úgynevezett rokkantsági ellátás lépett a „megváltozott munkaképességűek” számára. A jogszabály szerint ide azok sorolható, aki 5 éven belül legalább 1095 napon át; vagy 10 éven belül legalább 2555 napon át; vagy15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt. Továbbá jelenleg keresőtevékenységet nem végez és rendszeres pénzellátásban nem részesül. A biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak, aki iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és a kérelem benyújtását megelőzően 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt; vagy aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült.
A megváltozott munkaképességű személyek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesülhetnek.
A jogszabállyal szemben sokak felháborodását az váltotta ki, hogy a rehabilitációs hatósági eljárás a korábban már rendszeres rokkantsági ellátásban részesülők számára gyakran okoz megalázó helyzeteket, az eredménye pedig erősen vitatható. Az országos sajtó több olyan esetről számolt már be, amikor a rehabilitálhatónak, tehát újra munkaképesnek nyilvánított beteg emiatt ellátás nélkül maradt és hamarosan meghalt.
A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka és legfeljebb a minimálbér 40 százaléka, illetve aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, annál a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább a minimálbér 40 százaléka és legfeljebb a minimálbér 50 százaléka.
Itt érdemes még megemlíteni a fogyatékossági támogatást, amit a törvény a kormányhivatalok hatáskörébe utalt. A korábbi súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményét, amely átlagosan 7000 Ft volt évente szintén megszüntették, s ha nem is helyette, jelenleg gépkocsi vásárlásra kaphatnak a rokkantak utalványt.
Budaörs a Pest megyei kormányhivatalhoz tartozik, nekik küldött kérdéseinkre az illetékes, Budapest Főváros Kormányhivatalától kaptunk választ. A következőt írták: „Fogyatékossági támogatásra jogosult az a 18. életévét betöltött, súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, valamint letelepedett, bevándorolt, magyar hatóság által menekültként, hontalanként elismert személy, aki látási-, hallási-, értelmi-, mozgássérült illetve kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető személy. A fogyatékossági támogatás iránti kérelem legkorábban abban a hónapban nyújtható be, amelyben a kérelmező a 18. életévét betölti. Az ellátás a jogosultsági feltételek fennállása esetén a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.
A kérelmet személyesen vagy írásban lehet benyújtani az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon a fővárosi és megyei kormányhivataloknál vagy a kormányablakoknál. A budaörsi lakosok esetében személyes benyújtásra a legközelebbi lehetőség: Budaörsi Kormányablak 2040 Budaörs, Szabadság út 134. szám alatti cím. A kérelmet a budaörsi lakosok írásban a Budapest Főváros Kormányhivatal Családtámogatási Főosztálya részére, a 2701 Cegléd, PF.302. vagy 2700 Cegléd, Kosárhegyi út 3. szám alatti postacímre küldhetik be.
A „Kérelem fogyatékossági támogatás megállapítására” elnevezésű nyomtatvány letölthető még a cst.onyf.hu/nyomtatványok weboldalról is.
A kérelemhez csatolni szükséges a kérelmező háziorvosa által kiállított orvosi beutalót, valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt.
Személygépkocsi szerzési és átalakítási támogatás igénylése esetén a kérelem a lakhely szerint illetékes – budaörsi polgárok esetében a Pest Megyei – Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalánál adható be. A kérelemmel kapcsolatos részleteket a 102/2011. (VI.29.) Kormányrendelet tartalmazza teljes körűen. Támogatásra jogosult lehet az a súlyos mozgáskorlátozott személy, aki a Fogyatékos személyek jogairól szóló 1998. évi XXVI. törvény szerint mozgásszervi fogyatékosnak, halmozottan fogyatékosnak minősül és a halmozott fogyatékossága közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosság, valamint az a személy, aki a 18. életévét nem töltötte be és a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek közül mozgásszervi fogyatékosságban szenved, vagy többszörösen összetett betegségben szenved, és ebből az egyik mozgásszervi fogyatékosságot okoz.”
