Mi a baj a megosztásokkal?
A közösségi médiát használva napi szinten látom, hogy valószínűleg a legtöbb embernek fogalma sincs arról, hogy a rágalmazás és becsületsértés körében milyen jogi szabályozás van. Egyre több olyan eljárás indul, ami a világhálón elkövetett jogsértéseken alapul. Nézzük tehát, mit nem szabad! – írj lapunk jogi szakértője, dr. Moravcsik Krisztina.
Elsősorban leszögezem, hogy nem mentség, ha csak megosztjuk az adott becsületsértő és rágalmazó tartalmat. Még a tartalom sokadik megosztója is felelősségre vonható a megvalósult jogsértésért!
A rágalmazás és a becsületsértés a gyakorlatban kéz a kézben járnak a közösségi oldalakon, mégis élesen elkülöníthetők egymástól. Mindkét bűncselekmény a becsületet sérti, mely egyrészt a társadalmi megbecsüléshez való jogot, másrészt az emberi méltóságot jelenti.
A rágalmazásnál általában egy állítás a központi elem „pl. ellopta”, a becsületsértésnél pedig egy minősítés, kifejezés pl. „tolvaj”. Ha tehát tényként állítok valamit, hogy a sértett egy bűncselekményt követett el, akkor rágalmazok, de ha konkrétum nélkül csak minősítem az ő jellemét, akkor az becsületsértés.
Mindkét bűncselekmény esetén a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, vagy minősítés van jelen. Néha nem könnyű feladat megállapítani, hogy ez a feltétel megvalósult-e. Ebből a szempontból érdekes módon nem annak van jelentősége, hogy a sértett ezt szubjektív módon hogyan élte meg, még csak nem is annak, hogy az elkövetőnek mi volt a célja, meg akart sérteni, vagy nem. Ezeknek a szubjektív elemeknek esetleg a büntetőítélet nyomán induló kártérítési eljárásban van jelentősége a sérelemdíj megállapításánál. Ellenkezőleg: a bíróság kifejezett feladata megállapítani, hogy az általános értékítélet, az általános erkölcsi felfogás szerint a kijelentés becsületsértő, vagy sem. Mivel az utóbbi időben egyre több ilyen ítélet keletkezett a bíróságokon, a Kúria gyakorlata is egyre több támpontot szolgáltat ennek megítéléséhez.
Mindkét bűncselekmény esetén használjuk a „nagy nyilvánosság előtt” fogalmat. A rágalmazásnál ez nem alapfeltétel, hanem minősítő körülmény, tehát komolyabb büntetési tételt von maga után. A becsületsértésnél alapfeltétel a nagy nyilvánosság előtti elkövetés, ám nagy nyilvánosság hiányában is megvalósulhat a bűncselekmény, amennyiben a sérelmes kifejezés a sértett munkakörével, közmegbízatásával vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben hangzik el. Ha beszélgetésben, néhány ember előtt hangzik el a kifejezés, az nem valósít meg becsületsértést.
A közösségi oldalakon azt tapasztalom, hogy már egy zárt csoport is lehet nagy számú közösség, tehát önmagában az, hogy egy zárt csoportban sértegetünk valaki, nem mentesíthet a felelősségre vonás alól, persze elgondolkodhatunk, hogy a zárt csoportból miért „szivárog ki” egy információ.
Nagy divat a megosztás is. Az ingerküszöbünk kitolódik a sok gyalázkodó tartalom miatt. Nem is érezzük talán, amikor a tartalom „túl durva” és mindenki, aki megosztja, maga is elköveti a bűncselekményt. Még az sem segít feltétlenül, ha a megosztó igaznak gondolja a leírt tartalmat. Elég a bűncselekmény megvalósításához, ha tisztában van azzal az elkövető, hogy amit mond, alkalmas a becsület csorbítására.
A jogos magánérdek természetesen mentesíthet: pl. amikor szülők megosztják, hogy vigyázzunk a gyermekekre a környéken, mert x.y. szeméremsértően viselkedik a játszótereken stb. és persze a közszereplőkre is más szabályok vonatkoznak, nekik többet kell „tűrniük”.
Legyük körültekintőek, tiszteljük egymást egy kicsit jobban!
Írta: Dr. Moravcsik Krisztina
