A KSH munkaerőpiaci felmérése alapján közölt foglalkoztatási adatok szerint 2010-2019 között 3,7 millióról 4,5 millióra, 780 ezer fővel emelkedett a foglalkoztatottak száma. Ezt árnyalja, hogy ugyanezen időszak alatt a NAV adatai szerint „csupán” 570 ezer fős volt a növekedés. Az eltérés egyik oka, hogy a KSH munkaerőpiaci adatai nem veszik figyelembe a kivándorolt magyarok valós számát. 2019-ben az Eurostat adatai alapján már több mint 450 ezer magyar élt Európai Uniós tagországokban, míg 2010-ben „csak” 190 ezer. A kivándoroltak 84%-a volt gazdaságilag aktív. Ez jelenti, hogy több mint 200 ezer foglalkoztatott valójában nem Magyarországon foglalkoztatott. Ha a KSH adatait korrigáljuk a tartósan az EU-ban élő gazdaságilag aktív magyarok számával, akkor egy, a valósághoz közelebb álló foglalkoztatott számot kapunk (4,3 millió fő). Ezt támasztja alá, hogy az így kalkulált foglalkoztatás szinte minden évben közel állt a NAV-nál megjelent, munkaviszonyból jövedelmet szerzők számával.
Foglalkoztatottak száma különböző források és GKI saját számítás szerint (ezer fő)
Forrás: KSH, NAV és saját számítás alapján
Fontos kiemelni, hogy a NAV adatai között 165 ezer (az összes kereső közel 4,5%-a) olyan alkalmi-, idény-, diák- és közmunkás is jelen van, aki egy év alatt kevesebb, mint egy havi bruttó minimálbért keresett. Továbbá több mint 1,3 millió (az összes kereső 30%-a) olyan volt, aki 1 év alatt a 12 havi bruttó minimálbért vagy kevesebbet kapott. Bár a 2016-os kiugróan magas (1,5 millió fős) adathoz képest javuló tendencia figyelhető meg, de az is jól látható, hogy stabilan 1 millió fő feletti a számuk. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 10 évben a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők számában nem történt javulás. Sőt 2010-hez képest még nőtt is a számuk.
