Nosztalgia sorozatunk e havi állomásán ismét bepillantást nyerhetünk az egymástól dekádnyi távolságra lévő korszakok jellegzetesen budaörsi problémáiba és örömeibe. Mert hiszen nem minden településen omlik össze a ház az alatta futó pincerendszer miatt, nincs mindenhol a hivatásosakkal azonos színvonalon működő amatőr vegyeskórus. És a letűnt időket még az is megszépíti, hogy régen még a gondokat is őszintén feltárva tájékoztattak, mert nem várhatjuk megoldásukat, ha csak a szőnyeg alá seperjük őket…
Erről írtunk 30 éve, 1994 novemberében
Polgármesteri beszámoló az elmúlt négy évről
Wittinghoff Tamás polgármester tájékoztatott az első négy évről, amelyet a rendszerváltás óta eltelt új önkormányzati rendszerben töltött a városvezetés. „Budaörsön az elmúlt négy évben egy igen ellentmondásos önkormányzat működött. Sok volt a ‘belső háború’. Egyesek az egyéni érdekeiket – erkölcsileg eléggé elítélendően – helyezték előtérbe. Ez árnyékot vetett azok munkájára is, akik – valóban a választott státusuknak megfelelően – a város, illetve lakókörzetük képviseletét tartották szem előtt” – derül ki. Ugyanakkor azért volt munka is és a munkának eredménye. A legkomolyabb fejlesztés a gázellátás területén történt, 51 km hosszú gerinc- és elosztóvezeték-hálózatot építettek ki, ami 60 %-os fejlődés a meglévő hálózathoz képest. A telefonhálózat 500 állomással bővült, ami 14 %-os növekedés, bár ez nagyon alatta maradt a tényleges igényeknek. A szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztése 31 kilométeren valósult meg, amely a meglévőhöz viszonyítva 50 %-os előrelépést jelent. Szerény volt a fejlődés (9,7 km, azaz 8 %) a vezetékes vízhálózat kiépítése terén, s az anyagi lehetőségek hiányában az úthálózat-fejlesztés is kevés volt, az új és felújított utak hossza nem egészen 10 km. Viszont a város két új intézménnyel gyarapodott abban a négy évben: a Kesjár iskolában a tetőtér beépítésével gimnáziumot hoztak létre, s 1993-ban épült a bírósági épület is.
Pinceomlások a Kő-hegyen – Elkészült a rekonstrukciós tanulmányterv
Évszázadokon keresztül a Kő-hegy déli lejtőjén voltak a budaörsi őslakos borosgazdák pincéi, melyeket keresztül-kasul fúrtak hajdani építői a hegy gyomra felé. Amíg itt csak ezek a présházak álltak, nem is volt semmi baj. Viszont a II. világháború után a pincék sváb gazdáit kitelepítették és az üresen maradt pincékbe bevándorlók költöztek, majd idővel ráépítkeztek ezekre. Volt, ahol betömték a pincéket, de máshol nemhogy betömték, még a támkőként szolgáló hatalmas termésköveket is kitermelték a pincékből, hogy a házak építéséhez felhasználják azokat. Addig még így sem volt gond, amíg 1991-ben a lakók önerőből be nem köttették kőhegyi házaikba a vizet. Azonban „legtöbbjük a vízvezeték mellé ’elfelejtett’ zártkörű szennyvíztárolót építeni. A mosó- és fürdővizet majdnem mindenki az utcára engedte. Ez persze nem tett jót a talajnak: átnedvesedett, felázott és a korábbi pincék fölött megmozdult. A végeredmény az lett – pláne, ha még az esős ősz vagy a havas tél is besegített -, hogy évente nyolc-tíz pince omlott be, megrepedeztetve, ledöntve a felette vagy mellette álló házak falait.”
A konkrét eset ezidőben a Kőszikla utca 1. lakóit érintette legérzékenyebben, ugyanis egy éven belül két alkalommal mosta ki a víz a házuk alját és dőltek be annak falai. Az első eset után az önkormányzat kártérítésként kiutalt számukra 400 ezer forint vissza nem térítendő kölcsönt és 250 ezer forint kamatmentes hitelt arra, hogy új épületrészt építsenek az első beomlás helyéhez képest telkük másik felére, de aztán az is megrongálódott. A kiküldött szakemberek statikai szakvéleménye szerint valószínűleg nagyobb üreg van a házuk alatt, s ki is derült, hogy két, egymásra merőleges pince van a telek alatt, amiről addig nem volt tudomásuk. Nagy János, aki pinceügyben szaktekintély elmondta, feltáró vizsgálataik alapján megállapítható, hogy a Kőhegyen és annak közvetlen környezetében legalább három-négyszáz elfelejtett pince van és hogy ezek sürgős és haladéktalan rekonstrukciójára van szükség. Ennek érdekében az önkormányzat megpályázta az országos ’pince program’-ot, hogy állami támogatást kapjon. Egyébként a Kőszikla utca 1. lakóinak a biztosító nem fizet, az önkormányzat műszaki osztálya pedig le is bonttatta házukat, mivel életveszélyes.
Tanévnyitó a katolikus iskolában
Prohászka Jánosné – aki korábban az 1. Számú iskolában tanított – lett az igazgatója az új katolikus iskolának, a Mindszenty József Római Katolikus Általános Iskolának. Az első tanévben két elsős és egy ötödikes osztály indult, ebből két osztály az Esze Tamás utcai épületben volt, egy pedig a katolikus óvodában. Az igazgatónő a vele készült rövid interjúban elmondta, a katolikus nevelés az iskolában azt jelenti, hogy a gyerekekben erősödik az egymás iránti tisztelet, segítőkészség. Az iskolába jelentkezhettek nem katolikusok is és nem tették kötelezővé a megkeresztelkedést, elsőáldozást.
Olasz énekesek
1993. októberében az 1. Számú iskola zenei tagozatának felsős kórusa több nagy sikerű hangversenyt adott az olaszországi Santa Maria di Salában. Hogy a 40 magyar kisdiák és az őket felkészítő pedagógusok (Nagy Péterné és Göncziné Szurdi Ágnes) jó hírét keltették hazánk zenei kultúrájának, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a lelkes taljánok kétszeres vendégserege viszonozta három koncerttel a látogatást 1994. őszén.
Kétszer is futottak
Többszáz gyermek és felnőtt vett részt a Fut az Örs futóversenyen 1994. október 8-án. A 4500 méteres távot Galántai Mária nyerte, aki egy ötfős budaörsi női futócsapatot szervezett az október 23-i Bécs-Budapest Szupermaratonra (akik közül Bérces Edit volt az egyik. – a szerk.). A fő szponzor után Szimarli néven indultak és az igen előkelő harmadik helyen végeztek.
Budaörs XVIII. századi történetéből (I. rész)
„Városunk történetének egyik legszebb, legérdekesebb fejezete a németek által való újjátelepítést követő első száz év krónikája” – írja Filipszky István az új helytörténeti sorozat bevezetőjében. „A kezdeti nehéz évek, majd az ezt követő gazdasági fellendülés időszakának többször megírt emlékei tiszteletet parancsolóak.”
Az első írott adat a XVIII. századból az 1721. április 21-én megkötött szerződés, melyet az újonnan telepített község elöljárói írtak alá. Egyrészről Senn Sebestyén, Dintzl Keresztény, Singer András, Feru Simon és Kessler Ádám, másrészről Budaörs akkori földesúrnője, Bercsényi Zsuzsanna. A szerződés 15 pontból állt és igen nehéz terheket rótt a betelepültekre.
A következő írásos dokumentum az 1725-ös templomösszeírás, amely Csik és Örs falvak templomromjait tartalmazza.
Jó a felderítési arány – Betekintés a városi rendőrség munkájába
Interjú Dr. Máté Sándor rendőr alezredessel, Budaörs rendőrkapitányságának akkori vezetőjével, aki kendőzetlen őszinteséggel beszélt a területen előforduló bűncselekményekről és az itteni rendőrség helyzetéről. Kiderült például, hogy 1994-ben e körzet bűnügyi statisztikája rosszabb, mint az országban máshol, sőt, vetekszik a fővároséval. Az azévben elkövetett bűncselekmények száma már többet vetített előre, mint amennyi 1993-ban volt. Itt minden előfordult rendszeresen: fegyveres rablás, erőszakos cselekmények, gazdasági bűncselekmények, élet elleni bűntettek. Bár vadkenderültetvényt éppenséggel nem találtak, de nagyobb mennyiségű kábítószert igen. A prostitúció virágzott, mert bár egy-egy razziával elriasztották az ebben dolgozókat, ahogy fogalmazott: „legfeljebb a lányok cserélődnek, de a stricik maradnak.”
Jó hír volt azonban, hogy a bűnügyek felderítések aránya 43 % körül volt.
A kapitányság állománya nem volt elegendő, kevesen voltak, ráadásul fizetésük is kevesebb, mint a fővárosiaké, így nagy volt a fluktuáció is. Pénzhiány miatt kevés volt a járőrkocsi, a meglévőket sem mindig tudták javíttatni, ha meghibásodtak.
Erről írtunk 20 éve, 2004 novemberében
Kisfalvi Péter a budaörsi MSZP alapszervezet új elnöke
A Magyar Szocialista Párt budaörsi szervezetének tisztújító közgyűlésén Kisfalvi Pétert, a budaörsi önkormányzat képviselő testületének tagját választották meg. Rövid interjúban többek között elmondta, hogy milyen tennivalói vannak a helyi pártszervezeteknek két választás közti időszakban: „lényegében az a dolgunk, hogy megismerjük az aktuális, napi dolgokról az emberek véleményét, és azt közvetítsük a döntéshozók felé” – mondta. Kisfalvi, mint helyi képviselő károsnak tartotta, ha az önkormányzati testületi ülésekre beszivárog a pártpolitika. Ugyanis szerinte sem jobb- vagy baloldaliság kérdése, hogy kell-e az utakat fejleszteni vagy hogy milyen új közintézmények épüljenek, érthetetlen, hogy az egyéni képviselők hogyan kötelezhetik el magukat az egyik vagy a másik oldal mellett. Hiszen az adott körzetben élnek jobb- és baloldaliak is és a különböző nemzetiségűek között is egyaránt vannak szocialisták, liberálisok és konzervatívok.
Lévay Ernő esete a MIÉP-pel
A MIÉP színeiben a testületbe kerülő képviselőnek, Lévay Ernőnek, aki alpolgármester is volt pártja helyi szervezete felfüggesztette párttagságát, mert szerintük a párt alapelveivel ellentétesen szavazott a képviselő-testületben. Lévay Ernő a Budaörsi Napló megkeresésére úgy kommentálta az esetet, hogy ő a maga részéről csak azt tette, amit alpolgármesterként és beruházó-műszaki tapasztalatokkal bíró szakemberként tennie kellett: hivatalában nem politizált, hanem azért dolgozott, hogy a városban megindult nagyszabású beruházásokban – a volt műszaki osztályvezető hirtelen távozásával, utódja megérkezéséig – ne legyen fennakadás.
Városházi hírek
Interjú Almási Ibolyával, a pénzügyi iroda vezetőjével, aki frissen került pozíciójába. Jelleméről teljes képet lehet kapni válaszaiból. Arra a kérdésre például, hogy mivel korábban jegyző volt, nem visszalépés-e karrierjében a pénzügyi iroda vezetése, azt felelte, hogy nem érzi annak, mert az államigazgatási munkában mindig a költségvetés érdekelte a legjobban. Ezért munka mellett szerzett egy államháztartási szakközgazdászi diplomát, és ezt a tudását szeretné kamatoztatni, s itt tudja is, ahol a bevételek döntően nem az állami normatívákból, hanem a saját adóbevételekből származnak, illetve Budaörs az országos átlagtól teljesen eltérő sajátosságaival új ismeretek megszerzését teszi lehetővé számára. Reálisan látta azt is, hogy Budaörs hatalmas adóbevételei bármikor megszűnhetnek, ha esetleg egyszercsak az állami költségvetés az itt termelődő jövedelmeket elvonja és egy központi újraelosztással ad belőle vissza. „Ezért amíg több pénzből gazdálkodhatunk, azt úgy kell tenni, hogy ne feléljük, hanem racionálisan használjuk fel és építsünk belőle maradandó dolgokat” – mondta.
Röviden:
– Mindszenty József térnek fogják hívni a templom mögött, a Mindszenty iskola és az 1. Számú iskola, illetve a plébánia által határolt részt, ami eddig az Esze Tamás utcához tartozott. A testület arról is döntött, hogy ide szobrot is állítanak majd a néhai bíborosnak. (A szobor végül a templom kertjébe került – a szerk.)
– Hajléktalanszálló építéséről döntött a képviselőtestület, amihez uniós támogatást szeretnének szerezni. (Nem lett belőle semmi… -a szerk.)
– A Farkasréti óvoda teljes felújításáról döntött a testület. Mint emlékezetes, ez már korábban tervben volt, de az egyéb munkálatok miatt 2004. év elején lekerült a napirendről. (Az idén, 2024-ben kezdték el!!!)
Vendégségben Stremeny Géza szobrásznál
„Ha az marad meg az emberekben, hogy Stremeny Géza egy jó mesterember, már elégedett vagyok” – mondta a vele készült beszélgetés során őszinte szerénységgel és alázattal a szobrászművész, akinek díjnyertes Kossuth-szobrát 2004. október 19-én avatta a város.
Az interjúból kiderült, hogy bár az eredeti végzettsége festőművész, de már kisgyermekkorában is a plasztika érdekelte. Amikor Budaörsre került, a Máriavölgy hangulatába szeretett bele. Magát nem tartja olyan típusú embernek, aki hihetetlen önbizalommal megalkot egy életművet, úgyhogy fontos számára a visszajelzés, s hogy munkája örömöt szerezzen a közönségnek. Munkásságáról úgy tartja, stabil, megbízható szakmai színvonalat képvisel, amikor az ember bizonyos rutinra tesz szert, és olyan pontra érkezik, amikor már biztonsággal tudja, hogy ő mit tud megcsinálni, s ezt el is várja önmagától. Emlékezetes eredménynek nevezi a budapesti Broadwayn a színészetről szóló kompozícióját.
Húszéves a Pro Musica Vegyeskar
A budaörsi Pro Musica Vegyeskar 2004. október 8-án a Jókai Művelődési Központban, 10-én pedig a katolikus templomban ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját. A 16 énekelni kezdő, zenekedvelő budaörsivel induló énekkar Sapszon Ferenc karnagy irányítása alatt azóta a legmagasabb minősítést kiérdemlő, több mint 60 tagot számláló együttessé alakult. A kórus szakmai tudása, fegyelmezettsége, menedzselése, hivatásos társulatokat is megszégyenítő színvonalon biztosít megfelelő hátteret a sikerekhez vezető úton. Tóth Anna, a cikk szerzője a legnagyobb elragadtatással ír a kórus képzettségéről. „Igaz, hetente kétszer háromórás próba, ebben félórás hangképzés, egy egész óra szólampróba, majd hetven perc összpróba megfelelő technikai és zenei tartalékot ad” – avat be a titokba. „A másik válasz: maga Sapszon Ferenc. Aki, mint egy mágus közvetíti a muzsika varázslatos erejét olyan módon, hogy azt nemcsak megértik, megérzik dalosai, de maguk is közvetíteni tudják.” A budaörsi önkormányzat anyagi támogatást biztosít az együttes számára. „Lehet, hogy egyszer egy igazi zongora is kerül majd a Jókai Mór Művelődési Központ színpadára?” – teszi fel a költői kérdést a méltató cikk zárszavaként.
Új Hauser-díjasok
Filipszky Isván és Tóth Györgyné Bencze Mária kapta meg 2004-ben az egy évvel korábban alapítot Hauser József Városi Közművelődési Díjat.
Filipszky István 1996-tól volt a könyvtár igazgatója. A javaslattevő szerint a mindenkor elsőséget élvező szakmai munkán kívül színvonalas kiegészítő tevékenységgel bővítette az intézményben folyó munkát. Ezen kívül Filipszky István számos helytörténeti kiadványt is jegyez.
Tóth Györgyné Bencze Mária németre tanította a budaörsi gyerekeket évtizedek alatt. Közben és utána is a Tankönyvkiadó Vállalat szerkesztője, illetve nemzetiségi szerkesztőségének a vezetője. Több német nemzetiségű, köztük Budaörs néprajzáról szóló kiadvány kapcsolódik a nevéhez.
Erről írtunk 10 éve, 2014 novemberében
Kálóczi lett Wittinghoff egyik helyettese
2014-ben önkormányzati választások voltak ősszel, s a Budaörs Fejlődéséért Egyesület mind a tíz körzetben nyert. Mikor ez a választás éjszakáján kiderült, Wittinghoff Tamás, a régi/új polgármester párbeszédet és együttműködést ígért az ellenzékbe szorult jobboldalnak, majd 2014. október 27-én, az alakuló ülésen be is váltotta ígéretét: a szakbizottságok felállításakor mindegyikben kaptak helyet a Fidesz képviselői, illetve Wittinghoff Kálóczi Imrét, a Fidesz-KDNP korábbi frakcióvezetőjét jelölte az egyik alpolgármesternek annak ellenére, hogy ő nem lett képviselő, mert bár körzetében nem ő nyert, kompenzációs listán bejutott volna a testületbe, csakhogy a Fidesz közgyűlésen úgy döntöttek, hogy visszaléptetik (rajta kívül még Sánta Áront és Török Istvánt is, mert az ő felelősségüknek tartották a korábbi kormánypárti koalíció bukását). Az első ülésen a továbbiakban többek között megszüntették a tanácsnoki rendszert, amivel a bizottsági munkával való szükségtelen párhuzamosságot számolták föl. Megválasztották a városi tulajdonban lévő vállalkozásokban lévő felügyelő bizottsági tagokat, bár BFE többséggel, de helyet kaptak jobboldali képviselők is.
Alpolgármesterek 1. rész: Biró Gyula
Biró Gyula 2014-ben már húsz éve volt akkor önkormányzati képviselő és Wittinghoff Tamás már 2006-ban és 2010-ben is jelölte őt alpolgármesternek, de az akkori fideszes többség nem szavazta meg. Így aztán nem volt meglepő, hogy 2014-ben, amikor a BFE abszolút többséget szerzett, ő lett az egyik alpolgármester. Ebből az alkalomból készült interjú Biró Gyulával, amelyben elmondta, nem jutalomnak érzi az új pozícióját, hanem rengeteg munkának, de mivel a BFE csapata a választási kampányában azt ígérte, hogy Budaörsért fog dolgozni, ezt az ígéretet ő is komolyan veszi. A másik alpolgármesterrel, Kálóczi Imrével megosztoztak a feladatokon. Biró Gyula, mint a képviselő-testület tagja, az általános helyettese lett a polgármesternek, míg Kálóczi Imre elsősorban a közbeszerzésekért és a nagyberuházásokért felelt. Arra a felvetésre, hogy az alpolgármesterek általában protokolláris feladatokat látnak el – megnyitók, szalagátvágás – az új alpolgármester azt válaszolta, hogy ő nem szeretne csupán protokolláris alpolgármester lenni, hanem érdemi munkával kívánja tölteni idejét a ciklusban.
Milyen zene szól a rádióban? – A szerkesztő tervez, a számítógép végez
A Budaörs Rádió zenei szerkesztőjével, Szénási Marcival készült rövid interjú arról, mitől függ, milyen zenék szólnak a rádióban és azok hogyan kerülnek megszólaltatásra. Ebből kiderült, hogy 2013. februárjától új adásszoftverrel dolgoztak, s ekkor gondolták újra a zenei struktúrát, s alkottak egy különleges zenei arculatot. Beszélt a technikai folyamatokról és a rendszerezésről is, így például kiderült, hogy a zenei szerkesztő feladata, hogy kategorizálja a zeneszámokat – négyezer dal volt ekkor az adatbázisukban -, illetve hogy beállítsa, mikor, milyen kínálatból válasszon a program. Marci úgy nyilatkozott, hogy egyedülálló zenei kínálatuk abban ismerhető fel, hogy ismert előadók agyonjátszott slágereit pihentetik, de játszanak tőlük kevésbé ismert dalokat, illetve sok olyan zenét, ami valószínűleg csak a Budaörs Rádióban szól.
Vezetőváltás a mentőállomáson
A 2005-ben létesült Budaörsi Mentőállomás addigi vezetője, Fehér Tamás lemondott, kollégája, Nagy Gábor került a helyére. Emiatt készült velük interjú, mely során egyéb, mentős munkájukkal kapcsolatos témák is szóba kerültek. Például az, hogy felszerelésüket jobbára a Budaörs és Kistérsége Mentéséért Alapítvány finanszírozza, amely az önkormányzattól kap támogatást és az 1 százalékos adófelajánlásokból. Akkoriban kezdtek áttérni a 104 segélyhívóról a központosított 112-re. Bár azt ők nem tudták, honnan jött az eredeti hívás, mert a saját központjukból kapták az utasítást, hova menjenek, de hogy sok a felesleges riasztás, azt saját munkájuk során tapasztalták. És ezeket már az irányító központban ki lehetne szűrni, ami megkérdőjelezi, hogy jó-e, ha minden segélykérés egy helyre fut be, ugyanakkor meggyőződésük, hogy a lakosság felvilágosítása, képzése is eredményt hozna e tekintetben. Éppen ezért indítottak egy ingyenes előadássorozatot, minden hónap második kedd este, hogy a mentősök munkájának ismertetése mellett arról is beszéljenek milyen esetekben muszáj és mikor nem szükséges mentőt hívni.
Teltházas volt Zorán jótékonysági koncertje
Nagyon pozitív mérleggel zárult Zorán jótékonysági koncertje a budaörsi sportcsarnokban 2014. október 25-én. A bevételt a Buda-környéki Látássérültek Közhasznú Egyesülete kapta, melynek elnöke Nyikes Fatime meghatódva köszönte meg minden résztvevőnek a segítséget.
Konferencia és könyvbemutató az I. világháborúról
Az I. világháborúról tartottak konferenciát a városházán. Előtte megkoszorúzták a budaörsi áldozatok emlékművét a Templom téren. A Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzat bemutatta az általa kiadott Budaörser Hausbuch-ot, amely forráskiadvány: sok régi budaörsi feljegyzést tartalmaz a XIX. századból és az I. világháború időszakából.
Gyász
2014. október 29-én elhunyt 85 éves korában Kubányi Endréné Szabó Erzsébet, aki 1953-ban megalapította a napközit Budaörsön. És szintén 2014. októberében tragikus hirtelenséggel meghalt az Illyés Gyula Gimnázium tanára, Stribik Ferenc.
Osztermayer Dorka Európa bajnok
A Budapesten megrendezésre került IFBB Gyerek Fitnesz Európa bajnokságon 2014. október 25-én a Marcipán Sportegyesület versenyzője, Osztermayer Dorka a 14-15 évesek korcsoportjában egyéniben, illetve Fitnesz dance csapatban is Európa bajnoki címet szerzett. A csapat többi tagja: Oravecz Anna, Kis Bianka, Tóth Luca.
Jó hecc vagy bűncselekmény?
A rendőrség megelőző munkájáról, különösen a gyerekek és idősek tájékoztatásáról beszélt Gyovainé Szödényi Zita főhadnagy, bűnmegelőzési és áldozatvédelmi előadója. Az interjúnak az adta az apropót, hogy a Budaörsi Rendőrkapitányság elismerő díjat kapott a bűnmegelőzés érdekében végzett munkájáért. A megelőzés egyfelől annak elkerülésére készít fel, hogy áldozatokká váljunk, másfelől arra figyelmeztet, hogy milyen könnyen válhatunk bűnelkövetővé. Ugyanis sok fiatal nem tudja, hogy meddig tart a jó hecc szintű károkozás és hol kezdődik, amikor az már bűncselekmény. Ezekről világosította fel a fiatalságot.
