2017 a szigetelés éve a társasházaknál

0
181

Kevesebb mint egy év áll az energetikai felújítást tervező lakóközösségek rendelkezésére, hogy korszerűsítési terveiket még az enyhébb műszaki elvárásrendszer keretében valósíthassák meg. 2018. január 1-jével lépnek ugyanis hatályba azok a jogszabályi szigorítások, amelyek a lakóépületek energetikai felújításával kapcsolatban határozzák meg a szigetelések, nyílászárók és egyéb épületelemek minimumkövetelményeit.

 

December 31-ig van már csak lehetőségük a társasházaknak és lakásszövetkezeteknek, hogy még az enyhébb jogszabályi követelményrendszer mellett végezhessék el épületenergetikai felújításaikat.

2018. január 1-jétől ugyanis megkezdődik a lakóépületek energiahatékonyságra vonatkozó szigorítások második szakasza. Az épületek energetikai jellenzőinek meghatározásáról szóló 7/2006 (V.24.) TNM rendelet és az Energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény ugyanis három lépcsőben szigorítja az épületelemek hőtartási képességének minimumértékeit. 2017. december 31-ig csak az uniós és állami forrásból történő felújítások esetében, a jövő évtől kezdődően már minden korszerűsítési munkánál szükséges megfelelni a szigorúbb követelményeknek. 2021-től pedig minden új építésű épületnek el kell érnie az úgynevezett “közel nulla energiaigény” kritériumot.

„A homlokzati fal és a padlásfödém esetében majdnem 100, a nyílászárók esetében pedig nagyjából 25 százalékkal hatékonyabb szigetelést kell kialakítani a 2017 után megkezdett energetikai felújítások során. Ebből is látható, hogy az újonnan bevezetett minimumkövetelmények a korábbinál jóval szigorúbb elvárásokat támasztanak a felújítók számára. Így várhatóan ahány lakóközösség csak teheti, igyekeznek még idén, a szigorítások bevezetése előtt megvalósítani felújítási terveiket” – emelte ki Sárvári Marcell, a Házfórum társasházszakmai fórum vezető szakértője.

Az energiahatékonyság tekintetében az úgynevezett iparosított technológiával létesített épületek, azaz a panelházak vannak az egyik legrosszabb helyzetben. Ezeknél az épületeknél számos olyan műszaki és anyagi probléma merül fel, amelyek nagyban megnehezítik a szigetelési munkálatok megkezdését, illetve kivitelezését.

„A legtöbb panelépületnél egy üres tér húzódik meg az úgynevezett kettős héjalású tetőfödémben, ez a légüres tér pedig nem csak a tető szigetelőképessége miatt jelent komoly problémát, de a penészesedés kialakulását is elősegíti. Mivel az épületek teljes szigetelésével elérhető megtakarítások mintegy negyede a professzionális tetőszigetelésnek köszönhető, rendkívül fontos, hogy a lakóközösségek ne hagyják figyelmen kívül a tetőfödém szigetelését” – hangsúlyozta Kimmel János, a Kimmel Insulation Kft. ügyvezetője. „Ezeket a légüres sávokat csak speciális, befújásos eljárással lehet tökéletes tömörséggel leszigetelni, ráadásul mindenképp érdemes olyan anyagot használni, amely akár 6-7 évtizedre is tökéletes és tartós szigetelést garantál.” – tette hozzá a szakértő.

Magyarországon a települések mintegy 22 százalékát az 1960-as és ’70-es években épült panelépületek teszik ki, így ezek energetikai fejlesztése kulcsfontosságú feladat manapság. Ugyanakkor számos pozitív példa is említhető ennél az épülettípusnál – így például az óbudai Faluház is –, ahol a már elvégzett korszerűsítési munkálatoknak köszönhetően töredékére csökkentek a lakók fűtési és hűtési költségei.

A korszerűsítések finanszírozása terén korábban a Panelprogramok jelentettek kiemelt lehetőséget a lakóközösségek számára. Ma ilyen robusztus pályázat hiányában a lakástakarékpénztári megtakarítások, illetve a kisebb volumenű pályázatok lehetnek a legfőbb külső források a munkálatok finanszírozásában.

Budaörsön hamarosan újabb energetikai pályázatok kiírása várható. A korábbi pályázatról az alábbiak linken olvashatnak bővebben:

http://www.budaorsinaplo.hu/archivum/varoshaza/nem-panel-felujitasahoz-500-e-1-millio-ft