„Kiállás és kötelezettségvállalás a magyar önkormányzatiság helyreállításáért” címmel kötelezettségvállalási megállapodást írt alá 2022. március 16-án a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és Márki-Zay Péter, mint az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje Vácott.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (amely Polgármesteri Tagozatának elnöke Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere) 10 pontba foglalva gyűjtötte össze azokat a legfontosabb lépéseket, intézkedéseket, amelyek a magyar önkormányzatiság helyreállítását, és a minőségi közszolgáltatások biztosítását szolgálhatják a választásokat követően. A javaslatokat eljuttatták a hazai önkormányzati érdekszövetségeknek és az országgyűlési választásokon induló miniszterelnök-jelölteknek is azzal a céllal, hogy párbeszédet folytassanak a választásokat követően elengedhetetlenül szükséges azonnali intézkedésekről, majd pedig a helyi önkormányzatiság megerősítésének jogalkotási-szabályozási lépéseiről. Ezt követően 2022. március 16-án a „Kiállás és kötelezettségvállalás a magyar önkormányzatiság helyreállításáért” címmel a MÖSZ-szel kötelezettségvállalási megállapodást írt alá Márki-Zay Péter, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje Vácott.
A MÖSZ szerint az új kormány és a magyar önkormányzati rendszer valamennyi szereplője között újfajta együttműködésre, párbeszédre van szükség ahhoz, hogy a hazánk polgárainak életminőségét meghatározó feltételeket, a lakosságot kiszolgáló szolgáltatásokat, ellátásokat, az infrastruktúrát korunk elvárásaihoz igazítsák, tovább fejlesszék és hatékony lépéseket tegyenek a térségi egyenlőtlenségek csökkentéséért, valamint az elmaradott települési viszonyok felszámolásáért.
Ezért a MÖSZ, mint a lakosságszám-arányosan legnagyobb önkormányzati szakmai és érdekvédelmi szövetség, pontokba szedve fogalmazza meg azokat az elengedhetetlen lépéseket, melyek visszaadják falvaknak, városoknak, fővárosnak a lépésről lépésre elvont mozgásterét, pénzügyi és településfejlesztési kérdésekben a döntési szabadságát és önállóságát.
- Az új országgyűlésnek az önkormányzatokkal egyeztetett határozatban kell megerősítenie a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának rendelkezéseit, elismerni a helyi önkormányzatokat, mint a demokrácia egyik alapintézményét, a helyi közügyekben való elsődleges kompetenciájukat. Újra alapjogként kell elismerni települések önkormányzáshoz
való jogát. Biztosítani kell az önkormányzatok pénzügyi önállóságát és feladataikhoz mérten kell megteremteni települések önfenntartó képességének alapjait. - Az új kormány az önkormányzatokat, az önkormányzatok szakmai és érdekvédelmi szövetségeit fontos partnernek tekinti, intézményesíti és jogszabályba foglalja a rendszeres és tényleges egyeztetési kötelezettségét.
- Garantálni kell az önkormányzatok szervezetalakítási és társulási szabadságát. A kormány és az önkormányzatok közös célja a minőségi közszolgáltatások biztosítása. Ezért támogatni, sőt a helyi adottságok figyelembevételével, az önkormányzati feladatok magas színvonalú ellátása érdekében ösztönözni kell a közös, térségi társulási formában történő feladatellátást.
- Az első kormányzati intézkedések között döntést kell hozni a kormány által korábban központosított, elvont feladatok és hatáskörök (így pl. az oktatási intézmények fenntartása, építéshatósági, gyámügyi feladatok stb.) felülvizsgálatáról és visszaadásáról, valamint az ezekhez kapcsolódó igazgatási szakemberek, tulajdonosi jogosítványok, eszközök és pénzügyi források biztosításáról.
- A 2022-es költségvetés önkormányzatokat érintő törvényi szabályozása felülvizsgálatának és korrekciójának az új kormány megalakulását követően, két hónapon belül meg kell történnie. Ennek részeként dönteni kell a szolidaritási hozzájárulás jelenlegi szabályozásának átalakításáról, a vészhelyzetre hivatkozva eltörölt helyi iparűzési adó bevételkiesés teljeskörű kárpótlásáról és a 2020-ban elvont gépjárműadó visszaadásáról.
- A 2023. évi költségvetés és a költségvetést érintő jogszabályok előkészítésébe az új kormány már vonja be az önkormányzati érdekszövetségeket. A törvényjavaslatok benyújtását megelőzően biztosítani kell a párbeszédhez szükséges szakmai információkat, melyek lehetőséget teremtenek a megalapozott egyeztetésekre és az önkormányzati javaslatok figyelembevételére.
- A következő költségvetési év tervezésével együtt – az átláthatóság, és kiszámíthatóság jegyében – kell megtenni az új helyi feladatokat hosszútávon, fenntartható módon finanszírozó forrásmegosztási és állami hozzájárulási rendszerrel összefüggő jogalkotói lépéseket.
- A nemzeti felzárkóztatási és fejlesztési célok meghatározásába, valamint az uniós helyreállítási alapok hatékony és transzparens felhasználásába be kell bevonni az önkormányzatokat, a gazdasági és civil- közösségi szereplőket.
- Az új kormánynak – az érdekképviseletekkel egyeztetve – fenntartható és értékálló bérrendezést kell végrehajtania, mellyel elismeri az önkormányzati dolgozók munkáját és visszaadja a közigazgatási szakma becsületét az állami és az önkormányzati hivatalokban.
- A helyi önkormányzati rendszer továbbfejlesztéséhez és a kormányzati szintű párbeszédhez szükséges szakmai háttér feltételeit is biztosítani kell. A kormány vállaljon felelősséget arra, hogy az országos önkormányzati szövetségekkel közös irányítású szakmai előkészítő, információs és fejlesztő szervezetet hoz létre és hozzájárul annak a működéséhez.
Gémesi György MÖSZ elnök hangsúlyozta, hogy ez a rövid, összegző 10 pont, hosszabb háttéranyaggal együtt, nem politikai anyag, hiszen ezt megküldték Orbán Viktornak is, akivel szintén tárgyalnának. Ez egy fontos alapnak kell, hogy legyen a választások utáni állapotra, amikhez jogszabály-módosítások kellenek majd, a hatáskörök tekintetében.
Karácsony Gergely, Budapest Főpolgármestere azt mondta, meglátása szerint Magyarországon nincs Budapest-vidék szembenállás, ami az önkormányzatiságot illeti, szembenállás talán abban van, hogy miként gondolkodnak a politikáról, ők szolgálatként tekintenek rá. a bizalmatlansággal szemben ők a bizalmat és a kompromisszumokat keresik. Szerinte aki a nemzetet és a nemzet fővárosát szembeállítja egymással, az nem csak Budapestet, de az országot is elárulja.
Eszes Béla, Jánoshida polgármestere azt emelte ki, hogy kiegészítő támogatások odaítélésének objektívebbnek kell, hogy legyen, ne az év végén, ahhoz mérten, hogy ki milyen közel ül a tűzhöz, derüljön ki, ki kap ilyen támogatásokat. eleve létező és objektív mércékkel kellene megállapítani, mely önkormányzat milyen mértékben képes saját feladatait ellátni, szükség esetén a társulás szabadsága is adott lenne.
Hozzátette, az önkormányzatoknál kiüresednek a köztisztviselői munkahelyek, nem tudják helyben tartani ezeket az embereket ugyanis alapilletményük 2008 óta nem növekszik, ez pedig munkaerőhiányhoz vezethet.
Üveges Gábor, a 720 lakosú, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hernádszentandrás polgármestere is azt emelte ki, hogy egyre kiszolgáltatottabbak, akiket a kormányzat nem partnerként kezel, hanem egy éneklő kórusnak tekint, amely csak a kormányzati elvárásokat visszhangozhatja. Az önkormányzatiságnak vissza kell térnie az 1990-es alapelvekhez, amikor az önkormányzatok partnerek voltak. Akkor is partnerek, ha kritikusak, mert ez a valóság, mondta. a kis önkormányzatoknál a feladatfinanszírozás semmire nem elég.
Olyan településeken, ahol már semmi nincs, nem hogy helyi szakembergárda, hanem sem civil szervezet, sem innovatív vállalkozói szféra, ott egy kis önkormányzat sok mindent képes lehet katalizálni, tette hozzá Üveges Gábor. Enélkül, minden kormányzati propaganda ellenére, óriási az elvándorlás. Meggyőződése, hogy erős önkormányzatiság nélkül nincs erős vidékfejlesztés, erős vidékfejlesztés nélkül nincs erős Magyarország.
Márki-Zay Péter, mint az egyik aláíró fél, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje is azt emelte ki, hogy nagyon fontos a vidék Magyarországa. Az ő személye is garancia arra, mondta, hogy egy Orbán Viktor utáni magyar kormány az esetleges kormányváltás után is szívügyének tekinti a vidék felemelését, az önkormányzatiság visszaadását. A politika benyomulása az önkormányzatokba alávetettséget eredményezett. Kiemelte az Európai Uniós forrásokat, amelyeket egy új kormány esetén nagyobb százalékban engednének az önkormányzatokhoz, elmondása szerint ugyanis a jelenlegi kormány korrupt, ezért óriási mennyiségű pénztől eshet el Magyarország, amely most csak az ukrán válság miatt jöhet az országba. Ezen felül ők azokat a pénzeket, aiket ők oszthatnának ki az önkormányzat felé, ezekről nem politikai szimpátia alapján döntenének.
Meglátása szerint ráadásul a covidot is az önkormányzatok ellen használta fel a kormány.
Mindezek ellenére, vagy éppen ezek miatt Márki-Zay Péter azt ígérte a fideszes városvezetőknek is, hogy egy Orbán viktor utáni kormány az ő önállóságukat, az ő érdekeiket is védeni fogja, és partnerként fog rájuk is tekinteni.
Azt valamennyi fél megemlítette, hogy nem csak az önállóságukat, hanem fontos bevételeiket is elvesztették az elmúlt években. Mindezek mellett olyan területek sem hozzájuk tartoznak, mint az oktatás, a építéshatóság vagy az egészségügy, ahol azonban a központosítás nem hozott minőségi javulást. Azt Eszes Béla említette, hogy az oktatásban nem tud egy régiós vagy országos központ megfelelő iránymutatást adni minden gondjukra, így ők azt látják, a kormánynak ez a lépése csak nehezebb helyzetbe hozta az oktatási intézményeket, és nem valósult meg a vágyott felzárkóztatás.
Kapcsolódó cikkünk: https://budaorsinaplo.hu/wittinghoff-tamas-az-ellenzeki-arnyekkormanyban/
