A csalások célja az, hogy a bűnöző minél több adatot ellopjon egy felhasználótól, főnyereménye pedig a banki adatok, amivel hozzáférhetnek a számlánkhoz, esetleg vírust rakhatnak egy eszközre, kémprogramokat, amivel átveszik az irányítást. Mivel érik ezt el?
Zoltán nem érzi magát baleknak, tegnap mégis majdnem bedőlt egy csalónak, volt rendőr létére. A használt biciklijét tette fel eladásra az internetre és hamarosan jött is egy érdeklődő levél. Ám az illető azt kérte, hogy előlegezze meg neki a szállítási költséget, mert egy futárcéget küld az áruért. Na, itt lett gyanús… Zsófit a „bankja” hívta fel, de mert pár nappal előtte töltötte le azt az alkalmazást, amin meg tudja nézni, hogy valóban a banktól keresik-e, melegebb éghajlatra küldte a csalót.
A csapból is az folyik, hogy ne dőljünk be az internetes csalásoknak, hiszen erre figyelmeztetnek a rendőrségi közleményekben, a bankok, a szolgáltatók. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint csak az idei első negyedévben . A Magyar Nemzeti Bank első negyedéves adatai szerint a kártyás csalások értéke 1,8 milliárd forint volt, a nem kártyás forgalomban történt visszaélések összértéke pedig 13,3 milliárd forintot tett ki. A sikeres bankkártyás visszaélések száma megközelítette az 57 ezret, ezzel több mint 2,7 milliárd forintnyi kárt okoztak a csalók. Ez 65 százalékos növekedés 2023 első negyedévéhez képest. Ugyanakkor a bankok egyre jobban szűrik a csalók akcióit, több mint 235 ezer sikertelen visszaélési kísérlet volt, ez a 2,2-szeres az egy évvel korábbinak. Ez jó hír. De még mindig vannak újabb és újabb áldozatok, ezért szedtük össze cikkünkben azokat, amelyekkel mi is találkoztunk már a saját ismeretségi körünkben.
A csalások célja az, hogy a bűnöző minél több adatot ellopjon egy felhasználótól, főnyereménye pedig a banki adatok, amivel hozzáférhetnek a számlánkhoz, esetleg vírust rakhatnak egy eszközre, kémprogramokat, amivel átveszik az irányítást. Mivel érik ezt el?
Például nyereményjátékokkal. Természetesen ezek mindig hamisak, valódi nyeremények nélkül. Lájkvadász (szívhez szóló tartalom, lopott és kreált fotókkal) oldalakon akár felugró reklámként is megjelenhetnek, de főként SMS-ben vagy e-mailben érkeznek az ajánlatok. Hogyan védekezhetünk ellene? Reklámblokkolóval, SMS/e-mail esetén a szám letiltásával, de ilyenkor hamarosan új telefonszámról/e-mailről is érkezhetnek.
Hamis csomagküldemények jelzése – ez meg hogyan? Általában e-mailben vagy SMS-ben kapunk egy fenyegetést, hogy a megrendelt csomagunkat ki fogják dobni, ha nem erősítjük meg a megrendelést, valójában egy hamis oldalon. Aki gyakran vásárol az interneten, könnyen bele tud zavarodni, hogy melyik a valós üzenet és melyik a hamis. Ezért a védekezés se egyszerű, de mindig meg kell nézni, hogy ki küldte az e-mailt, és a .ru végződésűek jellemzően a hamis feladók.
„Phishing”, azaz adathalász átverések – ez is egy nagy csoportja az átveréseknek, a leggyakoribb és legjelentősebb csalások egyike. Rosszindulatú üzenetek olyan emberektől, akik elhitetik, hogy egy banktól vagy egyéb ismert nagyvállalattól írnak. Van, amikor valóban létező ismerősünk nevében jelentkeznek, miután feltörték annak az e-mail fiókját. De akár telefonon is hívnak, például azzal a szöveggel, hogy valaki illetéktelenül hozzáfért a fiókunkhoz, ezért segítenek helyreállítani. Máskor („unokázós csalók”) családtagként, vagy családtagra hivatkozva mutatkoznak, és vészhelyzetre hivatkozva pénzt kérnek. Védekezés? Ne higgyünk elsőre senkinek, amíg meg nem bizonyosodunk arról, hogy valóban a bank, a szolgáltató, a rokon hív, és hamis hívás esetén a telefon és az e-mail tiltása is fontos.
Hamis webáruház – vannak olyan „hamis” webáruházak, amelyek semmit se szállítanak, eltűnnek az előre átutalt pénzzel és persze a banki adatainkkal, és vannak, amelyek ténylegesen árulnak dolgokat, de azok lopottak, illetve egészen más minőségű, mint amit hirdetnek, mert maga a termék ötlete, a képek lopottak egy létező áruháztól. Védekezés: tájékozódjunk a rendelés és különösen a fizetés előtt, hogy mások használták-e már azt a webshopot és mit tapasztaltak. A tapasztalok megosztására rengeteg internetes csoport jött már létre, érdemes belépni és időt szánni rá, hogy ne járjunk pórul!
„Tech support” átverés, amikor egy ismert technológiai vállalattól keresnek, hogy valami probléma van a számítógépünkkel és ők majd segítenek megoldani. Persze a problémát ők maguk okozzák, amikor megpróbálnak rávenni, hogy mi magunk töltsünk le a gépünkre „javító”, valójában vírusos és/vagy kártékony programokat, illetve leggyakrabban olyat, amivel távoli hozzáférésük lesz az adott számítógéphez (ilyen a Teamviewer, jól gondoljuk meg, kinek adunk általa hozzáférést!). Fő céljuk egy felhasználó összes adatának az ellopása vagy kémprogram telepítése a számítógépre, amivel bármikor, bármilyen, a gépen tárolt adatunkhoz hosszú távon hozzáférnek. Általában rosszindulatú, lájkvadász oldalakon felugró ablakként jelennek meg az üzeneteik (például, hogy „xy vírus van az ön gépén”). Védekezés: technológiai vállalat sose fog előzmény nélkül keresni, egyszerűen le kell tiltani ezeket, akármilyen platformon is jelentkezzenek!
Fontos információ lehet még, hogy a csalók újabban a pénz átutalást általában kriptovalutában kérik (például Bitcoin), mert azt nem lehet úgy lekövetni, mint egy normál banki átutalást.
Továbbá a rosszindulatú felugró üzeneteket ma még arról is fel lehet ismerni, hogy mivel fordítóprogrammal készültek, helytelen a nyelvhasználat, magyartalan a szöveg. Ez azonban, ahogy a fordítóprogramokat fejlesztik, egyre kevésbé lesz szembetűnő.
Az internetes csalásoknál főleg az idősebb emberek és a kevésbé hozzáértő emberek a célközönség, de Zoltán példája is mutatja, hogy senki nincs biztonságban, hiszen lehetünk fáradtabbak, adott pillanatban hiszékenyebbek. Mégis, a legtöbb internetes csalást el lehet kerülni, ha odafigyelünk. Amikor valami túl szép, túl olcsó stb. hogy igaz legyen, gyanakodjunk! Amikor egy oldal tartalma erősen manipulatív, ne higgyünk a szemünknek, hiszen a képszerkesztők a mesterséges intelligencia korában belőlünk is csinálhatnak akár szépséget, akár szörnyeteget. Nézzünk utána, hogy az adott oldal, ahol a számunkra vonzó hirdetést látjuk, vagy magát az ajánlatot, megbízható-e! És ha kétség merül fel, inkább hagyjuk! Egy jó reklámblokkoló – mi a Budaörsi Naplónál például uBlock Origint használunk, elég jól bevált, bár ez nem reklám helye – nagyon hasznos, és a legtöbb e-mailes átverést elég jól ki tudja szűrni a Gmail és az Outlook is.
Viszont! Ha egyszer már feltörték a fiókunkat és vírusos lett a számítógépünk, érdemes mindenből kijelentkezni és mindenhol jelszót változtatni, vírus esetén pedig erősen ajánlott az operációs rendszer (például, ha azt használjuk a Windows) teljes újra telepítése, a későbbi újabb problémák elkerülése érdekében.
Plakátok: Pest Vármegyei Rendőrkapitányság
