Élénk párbeszéd, értelmezési vita alakult ki a tegnapi tárgyaláson az államot képviselő ügyvéd és a bíró között a per tárgyát érintő alapfogalmak, különös tekintettel a „Szolidaritási hozzájárulás” körül a budaörsi önkormányzat által indított perben. A határozat kihirdetése június 23-án lesz a Fővárosi Törvényszéken. Tegnap folytatódott a per, melyet Budaörs önkormányzata indított az állammal szemben a „Szolidaritási hozzájárulás” miatt. Tegnap már rövidebben beszámoltunk róla, ezúttal kicsit részletesebben.
Felvezetőjében dr. Bene Lajos bíró ismertette az előző tárgyalás jegyzőkönyveit, dokumentumait, iratait. Felperes bírói kérdésre kijelentette, hogy benyújtott keresetét fenntartja, amit az alperes tudomásul vett. Mind a felperes, mind az alperes képviselői hozzájárultak ahhoz, hogy a perről kép- és hanganyag készüljön.
A bíró úr indítványozta, hogy tisztázzák, hogy az alperes az előző tárgyaláson hivatkozott állami immunitás alatt mit ért, alkalmazható-e erre az esetre. Szóba hozta még a Montevideói egyezményt, mely az állam fogalmát rögzíti, hiszen jelen perben az alperes a magyar állam. Felvetődött gondolatmenetében az állam belső és külső szuverenitásának kérdésköre, valamint hogy az államot megilleti-e a teljhatalom? Az alperes válaszában előadta, hogy az államot megilleti a funkcionális immunitás, ennek hiányát, csak az arra hivatott szervek mondhatják ki, elsősorban a törvényhozás, valamint az Alkotmánybíróság. Erre azonban eleddig nem került sor. Alperes arra hivatkozott beszédében, hogy a szolidaritási hozzájárulás nem adó, ám a helyi önkormányzatoknak és az államnak együttműködési kötelezettsége van az Alaptörvény szerint. Ez alapozza meg a vitatott hozzájárulást. A bíró rákérdezett, hogy ezek szerint a szolidaritási hozzájárulás az közteher-e? Az alperes képviselője erre azt a választ adta, hogy beszámítási jogviszony a szolidaritási hozzájárulás. Az egyértelműség miatt a bíró kérte az alperest, hogy definiálja, mi a szolidaritási jogviszony. Ezt az ügyvéd elhárította, mondván, hogy a pontos definíció nem áll rendelkezésére, de a fogalomkört mindenki érti.
Továbbiakban dr. Bene Lajos bíró úr feltette azt a kérdést az alperesnek, hogy ha az önkormányzat a közfeladatai ellátásához az államtól pénzt kap, akkor ebből miért vonnak el, mi ad erre jogalapot? Az alperes válaszában rávilágított arra, hogy az önkormányzatok nem egyenlő anyagi helyzetben vannak, mivel az önkormányzatok egy része nem, vagy alig rendelkezik a feladataik ellátásához szükséges javakkal és ez az egyenlőtlen helyzet tette szükségessé, hogy az állam a szegényebb önkormányzatok megsegítésére bevezesse a szolidaritási hozzájárulást. Megjegyezte, hogy az önkormányzatok valójában nem csak az állam által a közfeladatok ellátására adott költségvetési összegből, hanem saját bevételeikből is gazdálkodnak.
Rövid, mintegy 15 perces szünet után a bíró azt a kérdéskört feszegette, hogy mi a közteher, melyik törvény szabályozza. Milyen módon vonhat el az állam az önkormányzatok saját bevételeiből, ha a szolidaritási hozzájárulás nem adó, amint ez Budaörs esetében fennáll? Alperes válaszában azt mondta, hogy ezt a magyar önkormányzati törvény szabályozza, ám a bíró szerint a törvény 11. bekezdése szerint az önkormányzati bevételek elkülönülnek az állami költségvetéstől. Az alperes hozzátette, hogy ez közteher jellegű, de nem adó. A bíró erre azt kérdezte, hogy melyik sarkalatos törvény írja ezt elő, de önmaga meg is adta a választ, hogy az Államháztartás stabilitásáról szóló törvényben. Felvetette a bíró, hogy a törvény megalkotásakor kikérték-e az önkormányzatok véleményét, de az alperes nem tudott választ adni, tekintve, hogy az idevonatkozó dokumentumok titkosak és bár jogukban áll ezekbe is betekinteni, ám az illetékes minisztérium eddig erre nem adott lehetőséget, írásos megkeresésükre nem reagált.
Alperes előadta, hogy a továbbiakba tanút (Csenger-Zalán Zsdolt országgyűlési képviselőt) kíván meghallgatni, mert a felperes állítása szerint a törvényalkotók nem voltak tisztában azzal, hogy mit szavaznak meg, nem volt mindenre kiterjedő a törvényalkotás, különös tekintettel az önkormányzatokkal való egyeztetésre. Ám a bíró nem idézte be.
Ezután dr. Bene Lajos bíró úr a felpereshez intézett, az előbbiekhez képest jóval rövidebb időben kérdéseket. Mennyi a nettófinanszírozás, tulajdonképpen mennyi, milyen összeg a per tárgya? A benyújtott dokumentumokon szereplő befizetési kötelezettsége miből fakad az önkormányzatnak? A felperes képviseletében eljáró ügyvéd elmondta, hogy 2017. január és április között mintegy 765 milliárd forintot fizetett Budaörs szolidaritási hozzájárulás címen az állami költségvetésbe a kincstáron keresztül. Nehezményezi Budaörs, hogy az állam a hozzájárulás kiszámításakor úgy számol, hogy az önkormányzatok a jogszabályban részükre lehetővé tett iparűzési adókulcs maximumát, azaz 2%-ot szednek be, ami nem felel meg a valóságnak. Budaörs esetében ez csupán 1,8%. Így az 1,25 milliárd forint szolidarizási adó címén a tervezett iparűzési adóbevétel 36 százalékát kell az államnak befizetni. Az ez évre tervezett összes saját bevétele az önkormányzatnak 13 milliárd forint, aminek az állami hozzájárulás a 17,5%-a.
Alperes azzal védekezett, hogy a MÖ. Tv. 106. cikk nem rendelkezik arról, hogy ebből nem lehet állami célra elvonni. A bíró kérdésére, miszerint ha a szolidaritási hozzájárulás nem közteher, akkor milyen hatósági aktus alapján lehet beszedni. Alperes azt válaszolta, hogy a Magyar Államkincstár számolja ki és kincstári elszámolás alapján az önkormányzatok átutalják. Erről rövid párbeszéd alakult ki a bíró és az alperes képviselője között. Az önkormányzatok a közfeladatai ellátásához állami támogatást kapnak, ám Budaörs esetében ez az összeg nem fedezi a szolidaritási hozzájárulás összegét, így nettó befizetővé válik, azaz a saját bevételeinek egy részét az állam elvonja, ami ellenkezik az önkormányzatok saját bevételeiről szóló törvénnyel, mely szerint azzal azok önállóan rendelkeznek.
Az alperes előadta, hogy az önkormányzatokra vonatkozó szolidaritási hozzájárulás összegének kiszámítása az adott település egy főre jutó adóerősségén alapul, így nincs diszkrimináció.
Ekkor kért szót és kapott Wittinghof Tamás Budaörs polgármestere, aki elmondta, hogy az önkormányzatok különböző anyagi helyzetét kiegyenlítő jogszabály, rendszer már több, mint tíz éve létezik, működik. Budaörs azt kifogásolja, hogy a most kirótt hozzájárulás alaptörvény ellenes és aránytalanul, méltánytalanul súlyosan érinti a települést, ugyanis a hozzá hasonló települések az állami költségvetésből rendre nagyobb összeget kapnak, mint a kirótt szolidaritási hozzájárulás, ellentétben Budaörssel, ahol ennek egy részét a város saját bevételeiből fizeti, így nem érvényesül a települések gazdálkodására vonatkozó, saját bevételeik feletti szuverén rendelkezés joga. Az, hogy a 160 – fenti tárgykörben érintett – település eddig nem reklamált úgy, mint Budaörs, az nem jelenti, hogy ők egyetértenek a jogszabállyal.
Továbbiakban az alperes még előadta, hogy határozathozatalig tanúkat kíván meghallgatni és újabb dokumentumokat becsatolni, különös tekintettel az NGM titkos dokumentumaira. Ekkor a bíró berekesztette a tárgyalást. Határozathozatal időpontjának végső határidejét június 23-ban jelölte meg. A tárgyalás 9 órától 13 óráig tartott egy rövid szünettel. A szép számú érdeklődő megállapíthatta a per rendkívül bonyolultságát, valamint azt, hogy hasonlóra eddig nem volt precedens a bírói gyakorlatban.
Néha felmerült a hallgatóságban az alperes képviselőinek nem kellő felkészültsége, tárgybeli hiányossága, ténybeli tévedése, ám ezt a rendkívül bonyolult törvényi tényállás részben megmagyarázza. A június 23-án várható határozathozatal mindenképpen precedensértékű lehet. Amennyiben a bíróság Budaörs javára dönt, az lavinát indíthat el az ítélkezésben. Budaörs vezetése elszánt és biztos az igazában, negatív határozat esetén akár nemzetközi jogi fórumhoz is fordul.
Az elsőfokú döntést tehát megtudjuk kéthét múlva a Fővárosi Törvényszéken!
Tegnapi cikkünk:
Az első tárgyalási napról: https://www.budaorsinaplo.hu/archivum/varoshaza/jogalkotassal-elkovetett-karokozas-megkezdodott-az-allammal-szembeni-perunk
A háttér összefoglalása:
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
http://www.archiv.budaorsinaplo.hu/varoshaza/20161018/perre-megy-az-allammal-az-iskolaiert-budaors
http://www.archiv.budaorsinaplo.hu/kozelet/20160615/megszunhet-a-clementish-osztondij
