A sebészet elméleti tudás, de kétkezi munka is
Pesten nőtt fel, Pécsett diplomázott, Németországban és Ausztriában vált kiforrott szakemberré. Jelenleg Budán és Bécsben dolgozik, valamint június óta Budaörsön is – a helyi orvosgárda tevékeny, színes egyéniséggel bővült dr. Pordány Bálint sebész személyében. A beszélgetésből azt is megtudjuk, hogy a várossal hamarabb alakult ki lelki kapcsolata, mint hogy ide jött volna dolgozni.
A szakrendelő honlapjára írt bemutatkozásában azt olvastam, hogy kamaszkorában nagy hatással volt önre egy televíziós sorozat.
A Vészhelyzet epizódjaiban rendre drámai életszituációkkal szembesültünk, kritikus helyzetekben ismerhettük meg az embereket, köztük gyengéket és elesetteket is, akiknek általában nemcsak az egészsége, hanem valamilyen módon az egész élete forgott kockán. Ez nagyon megfogott. Imponált nekem, hogy az orvosok olyan döntést tudnak hozni, aminek valódi tétje van. És ez megmaradt: kórházi állásomban a legizgalmasabb kihívásokkal máig a sürgősségi ügyeletben találkozom! Fárasztó munka, de nagyon jó érzés, amikor egy embertársam hozzám fordul, és én tudok rajta segíteni. Ez ad értelmet az orvos életének. Persze sok tanulás és nagy tudású idősebb kollégák segítsége van amögött, hogy ezekben a helyzetekben az ember jó döntést tudjon hozni, és a beavatkozást meg is tudja valósítani.
Beavatkozást mondott, nem kezelést…
Az orvoslás két nagy csoportra osztható: a konzervatív és a manuális szakmákra. Bennem a pályaválasztáskor az volt, hogy közvetlenül szeretném látni a munkám a gyümölcsét – ezért lettem sebész. Nagy-Britanniában a megszólításunk hagyományosan nem is „doctor”, hanem „mister”, ami éppen hogy nem sértő, hanem megtisztelő: a kétkezi munka becsületéről szól. Ezzel én is így vagyok. Más kérdés, hogy most, idősebben már másként gondolom: a belgyógyászé éppúgy lehet alkotó munka, mint a sebészé!
Nemzetközi tapasztalatait nem angol nyelvterületen szerezte.
Csaknem tíz évet töltöttem Németországban és Ausztriában. Kezdetben a feleségemet követtem, aki neurológus, és Németországban kapott állást. Én mindig olyan helyet kerestem magamnak, ahol a legtöbbet tudok tanulni, a legtöbbet tudok operálni. Az utolsó időszakban a bécsi Irgalmas Nővérek Kórházában dolgoztam, ott található Kelet-Ausztria második legnagyobb hasi sebészete. Itthoni munkáim mellett havi egy-két alkalommal ma is kijárok Ausztriába magánrendelést tartani, vagy ha műtéthez hívnak.
Mi a legfontosabb különbség ott és itt között?
A szaktudás nálunk is megvan, az eszközparkban viszont nagy a különbség. Ausztriában már a kisebb kórházakban is robotsebészettel végeznek el például egy sérvműtétet is. Nálunk ez még nagyon ritka, csak a centrumkórházakban van hozzá megfelelő műszer. Az én fő szakterületem a laparoszkóppal végzett gyomor- és a vastagbéltáji, ún. kolorektális sebészet, ami eszközigényes, például a gépi varróanyagok is speciálisak, drágák. Szóval Ausztriában előttünk járnak, de én ezt kihasználom: nemcsak műtétekre járok ki, konferenciákon is gyarapítom az ismereteimet.
Sok műtétet végez?
Öt éve költöztünk haza, azóta csak Magyarországon több mint nyolcszáz operációt végeztem el.
A TritonLife Magánkórház budaörsi tagintézményével hogyan került kapcsolatba?
Biatorbágyon élünk, és amikor a közelmúltban megszűnt a magánrendelésem Budakeszin, másik közeli helyet kerestem. Itt most közfinanszírozott ellátás keretében tartok sebészeti szakrendelést, amelynek keretében ambuláns beavatkozásokat is végzünk helyi érzéstelenítésben. Amiért Budaörs vonzóbb volt más környéki szakrendelőknél, az az egynapos sebészet. Terveink szerint ott is bekapcsolódom a munkába, elsősorban sérv- és epehólyagműtétekkel, valamint proktológiai beavatkozásokkal. Ezeknél a műtéteknél jelentősége van annak, hogy Budaörsön kórházi színvonalú az ellátás: bent is lehet tölteni egy éjszakát, vagyis valódi egynapos sebészetről, nem nappali sebészetről beszélünk.
Milyenek a munkakörülmények Budaörsön?
Tárgyi és humán területen is kitűnőek. Csak annyit mondok, olyan még nem volt, hogy kértem volna valamit, és az lett volna a válasz, hogy „nincs”! A kötszerek, okoskötszerek, egyéb eszközök rendelkezésre állnak, a munkatársak kiegyensúlyozottak, mosolygósak. A budaörsi betegek részéről is nagy bizalmat érzek: sokszor kisebb, otthon ellátható sérülésekkel is inkább kivárják a sorukat, csak hogy szakember lássa őket. Elégedett vagyok.
Kórházi állás, mellékállás Budaörsön, magánellátás Ausztriában, orvos feleség, három fiúgyerek, meg az a sokféle sport, amit a TritonLife Magánkórház Budaörs honlapján felsorol. Hogyan győzi ezt?
Mindig is így volt, soha nem voltam tétlen. Nyáron is az aktív pihenést szeretem. A fiúk ügyesen fociznak, egyiküket egy nemzetközi tornára kísértem el Barcelonába, a meccs után ott sem a tengerpartra mentem, hanem a város kultúrájával ismerkedtem, illetve az is érdekelt, milyen egy spanyol erdő – imádok túrázni. A feleségem teszi mindezt lehetővé, a családban ő viszi a prímet, de „fiúnapok” is vannak, amikor ügyel. És én azt is nagyon élvezem!
Egészséges életet él?
Igyekszem. Én is rendszeresen focizom, a biatorbágyi öregfiúkban, sajnos már csak hobbiszinten. Emellett kerékpározom, nyáron szeretek úszni. Ja és a vadászat lesz a következő: a gyakorlati vizsgát már le is tettem, a napokban jön az elméleti. Ahogy Széchenyi Zsigmond mondta, ebben a tevékenységben több az erdőzúgás, mint a vadűzés, és én nagyon szeretem a természetet. Az egészséges táplálkozás is vonzó a számomra. Sejthető, hogy az egyre fiatalabb korban jelentkező vastagbélrák mögött az egyik ok a sok kezelt, finomított élelmiszer. Ebből a szempontból az elejtett vad saját kezűleg feldolgozott, lefagyasztott húsa vonzó alternatíva.
Névjegy
Pordány Bálint 2006-ban diplomázott a pécsi egyetem orvosi karán. Németországi és ausztriai állásaiban a sebészeti rutin mellett endoszkópiás és ultrahangos jártasságot is szerzett. Sebészeti szakvizsgát 2015-ben tett Budapesten. A Szent Imre Egyetemi Oktatókórház és a bécsi Privatklinik Döbling munkatársa, Budaörsön jelenleg hétfőnként tart szakrendelést. A városhoz nem csak a munkája köti: „A nyolcadik kerületben nőttem fel Pesten, amit persze szerettem, de Budaörs hegyei nekem már a zöldet jelentik, ahová mindig is vágyakoztam.” A biatorbágyi katolikus templomi közösség tagjaként is kapcsolatot ápol a budaörsi hívekkel. Nagypapája itt, az Ó-temetőben van eltemetve; a halottak napját mindig Budaörsön ünnepli meg gyertyagyújtással.
