Nem túl nagy létszámú érdeklődés mellett, mégis közel három órás volt a tegnapi közmeghallgatás. A polgármester és a hivatal munkatársai azoknak is válaszoltak, akik nem jöttek el, de írásban elküldték a kérdéseiket. Egyebek között volt szó az utcanevekről, a szúnyogról, a köztéri szemetesekről és persze a Frankhegy több évtizedes közművesítési gondjairól.
Néhány perccel a meghirdetett 17 órai kezdés előtt még nem sokan voltak a városháza nagytermében, de a képviselőtestület tagjai és a hivatal vezetői igen. Bár sok emberre a szervezők nem is számítottak, hiszen mindössze hat széksort helyeztek ki. A terem befogadóképessége a többszöröse. Mivel a 2020-ban bevezetett új rendszer szerint idén is előre lehetett igényelni hozzászólási jegyeket, ebből megítélhették.
„Az öt perces udvariassági várakozási időt megtartottuk, de aki el akart jönni, már itt van” – nyitotta meg az ülést Wittinghoff Tamás polgármester. „A közmeghallgatás egy sajátos képviselő-testületi ülés” – ismertette dr. Bocsi István jegyző, hozzátéve, hogy öt témacsoportban lehet hozzászólni. Aki nem jelentkezett felszólalási lehetőségért, az a témacsoport végén elmondhatja. A közmeghallgatásokat az utóbbi években uraló frankhegyi téma a negyedik volt a sorban, és utána még egy kötetlen csoport.
Wittinghoff Tamás a beszámolóját „2024-es pillanatkép a településről” felvezetéssel kezdte. „Nagyon óvatosan igyekszünk tervezni a költségvetést, ezért szoktunk kritikát is kapni, de úgy gondoljuk jobb, ha tudunk átvinni forrást a következő évre, mintha jelentős hiány keletkezne” – mondta, és tételesen levezette, hogy miként és milyen mértékben vagyunk nettó befizetői az államnak.
„Körülbelül a harmadát finanszírozza az állam a feladatoknak, a többit nekünk kell. A bevételeink fő forrása az iparűzési adó, ez a meghatározó, ebből él a város.” Ez indokolja, hogy a gazdálkodó szervezetekkel (is) törődjön a város, hiszen ők jelentik a forrást.
Összességében 6000-7200 között mozog a városban a cégek száma, a növekedés és csökkenés okai nem ismertek. Az 50 legnagyobb cég adja a befizetések zömét.
Beruházások alakulása: idén sok indult, főleg nyáron. Megemlítette az idén elnyert Legfejlettebb város díjat. Továbbá, hogy öt év alatt 1,7 milliárd forintot nyertünk pályázatokon, energetikai fejlesztéseke és az utak felújítására.
„Megkezdődik a Pagony óvoda újjáépítése, amit hosszú idő óta toltunk magunk előtt” – emelte ki. Folyamatban van a közbeszerzés, és sok pályázó van. Az átépítés alatt a Rózsa utcai iskola és a Babtér „nagyobb terhelésnek lesz kitéve.” Beszélt az 1-es út felújításáról, aminek érdekében a város kifizette az állami útfenntartónak a beruházás összegének a felét.
„Nagyon fontosnak tartjuk a város zöldítését” – itt beszélt a parkokról és az erdőkről. És megemlítette a Közösségi Kert létrehozását, ami kicsit megtorpant, de folytatódni fog. „Sokszor olvasom, hogy a sok szúnyogra panaszkodnak, de az ingyenes szúnyoglárva irtó tabletták meg ott maradtak.”
Orvosi ellátás: az állami finanszírozás a harmadát-felét fedezi a szakellátás költségeinek. A mélypont az állami ügyelet megszüntetése volt – lett volna Budaörsön, de ennek a helyébe hozta létre a város a „3 pillérű ellátást”. Azóta az idő igazolta, hogy nagy szükség van rá. Ahogy arra is, hogy igyekeznek a hat legfontosabb szakrendelésen egy hónap alá szorítani a várólistát.
Beszélt a szociális ellátásról, az intézményeinkről és az emelt összegű támogatásokról.
Megemlítette az uniós pályázat keretében megalakult Budaörs Közösséget és annak első eredményeit, a képzésben és a kerékpáros közlekedés terjesztésében. Új honlapja van már a hivatalnak- emelte ki. Színes a kulturális élet, kiemelte a Primanimát, a Latinovits színházat és a művelődési házat. Illetve „természetesen támogatjuk a civilszervezeteket.”
A felmérések szerint 2 százalék, amelyik nem szeret itt élni, és a városvezetésnek azon kell dolgoznia, hogy ők is szeressék meg ezt a települést.
Majd következtek a felszólalások, az 1. témacsoport: településüzemeltetés és közbiztonság.
Elsőként Bencsáth Gergely kapott szót, mert a felszólalási jegy iránti kérelem benyújtásának időrendje szerint haladtak sorban.
Először közterületek átnevezésére tett javaslatot és felsorolt rengeteg helyrajzi számot, melyekre már létező vagy még nem létező utcaneveket javasolt, illetve kérdezte, mikor fog az önkormányzat foglalkozni az efféle közterület elnevezést érintő problémákkal. Dr. Bocsi István jegyző válaszában elmondta, hogy 6100 ilyen utcanév és házszám anomália van Budaörsön, sok időbe telik mindet rendezni, ráadásul, ha néhány közterület nevét megváltoztatják (hogy például ne legyen két azonos nevű utcában ugyanolyan házszám), az érintett lakók fejezik ki nemtetszésüket.
Vona Márton az Átlós utcában előforduló nagyon gyakori gyorshajtások megszüntetését célzó megoldást kért, mert a korábbi próbálkozások nem jártak sikerrel. Ráadásul, mint mondta, a rendőrség kevesebb figyelmet szentel az Átlós utcára, mert a baleseti statisztikában nincs jelen (!). Az utcában élők szívesen megfinanszíroznák az anyagi vonzatát, ha lenne erre megoldás, akár állandó rendőri jelenlétet, akár bármilyen forgalom korlátozó eszközt.
Lőrincz Mihály, a műszaki ügyosztály vezetője azt mesélte el, hogy szándékukban áll tíz helyszínre kirakni úgynevezett traffiboxot, ami rendőri jelenlét nélkül mérné az elhaladó autók sebességét, de ilyenből csak egy cég gyárt olyat, ami a rendőrségnek megfelel, és ebből rendeltek kettőt márciusban, de csak szeptember végén kapják meg, mert fél év a teljesítés ideje és azt a kettőt a baleseti statisztikában szereplő Farkasréti útra meg a Baross utcába szánják, majd ha lesz tíz, abból jut az Átlós utcába is.
Szakács Ágnes is kért felszólalási jegyet, de nem jött el a közmeghallgatásra. Az általa felvetett ötlet, hogy a szervizutat össze kellene kötni az Egér úttal, így tehermentesítődne a főút. Lőrincz Mihály jelezte, hogy ezt szeretné a városvezetés is, azért lett megépítve a szervizút, de a többi rész már a XI. kerületen lévő szakasz, azt nekik kellene kiépíteni, eddig csak a nyomvonalat jelölték ki.
Bencsáth Gergely kapott újra szót egy másik, e témacsoporthoz tartozó témával, a frankhegyiek kívánságát tolmácsolva, hogy legyen szinte minden nagyobb utcában köztéri szemetes. Sőt, kutyaürülék gyűjtő szemetes sincs egy darab sem. Wittinghoff Tamás mondta, hogy ez a kutyaürülék gyűjtő az ő ötlete volt, mert Franciaországban látott ilyet, de amióta itt Budaörsön csak kilopkodják belőlük a nejlonzacskókat, sokat fel is számoltak, nemhogy újakat raknának ki. A kutyasétáltatóknál úgyis mindig van zacskó, az a megoldás, hogy haza kell vinni és a kommunális hulladékgyűjtőbe tenni, a kutyaürülékes szemeteseket sem külön ürítik, hanem kommunális hulladékként. Dr. Bocsi István jegyző pedig azt a választ adta, hogy bár 10-15 éve még az volt a bevett szokás, hogy mindenhová szemetes edényeket raktak ki, ma már nem ez a trend. Főleg olyan közel a természethez, még a kirándulóhelyeken is csak kiírják, hogy mindenki vigye haza a szemetét. Azt nem tette hozzá, de valójában azért nincsenek kint az erdőben sem szemetesek, mert a vadállatok kitúrnák belőle a szemetet.
Helyben jelentkezett szólásra Komár Erzsébet, aki a Cserebogár utcai játszótér közelében lakik, így pontosan érzékeli, hogy mi zajlik a játszótéren este, rendszeresen felnőtt emberek járnak oda, alkoholt isznak, dohányoznak és kábítószert fogyasztanak. Utóbbit az a rendőr is tapasztalta (szaglással), aki kint volt a 2024. július 21-i tűzesetnél, de nem foglalkozott vele. A hölgy próbálta a játszótér üzemeltetőjének bejelenteni a szemét (üvegek, csikkek) és az esti használat tényét, de nem érte el őket telefonon. Javasolja, legyen térfigyelő kamera a játszótér mindkét részén. Lőrincz Mihály elmondta, az üzemeltetőnek szerződésbe foglalt kötelessége van ezekre a feladatokra, muszáj, hogy felvegye a telefont, de rendőrt is lehet hívni a randalírozókra.
Faragó Tibor egyfelől arra volt kíváncsi, miért nem lehet a főútról balra kanyarodni a Nefelejcs utcába (nyugat felől közelítve), ha a Stefánia utcából viszont egyenesen be lehet menni oda. Másfelől arra, miért nincsenek kirakva utcanévtáblák (például: Szarvas utca, Sas utca) oda, ahova tíz éve ígérik, hogy tesznek. Lőrincz Mihály elmagyarázta, hogy azért nem lehet balra kanyarodni a főútról, mert mivel olyan nagy a forgalom, hogy feltartaná a sort maga mögött, aki kanyarodni szeretne, mert biztos, hogy várnia kell, mire szabaddá válik a másik sáv (piros lesz a lámpa a Templom téren), míg a Stefánia utca gyér forgalma ilyen problémát nem okoz. (Kanyarodósáv kialakítására pedig nincs hely.) Az utcanévtáblákról annyit tudott mondani, hogy a BTG mostanában tervez kihelyezni néhány száz utcanévtáblát.
A 2. témacsoport – környezetvédelem, köztisztaság, hulladékgazdálkodás – keretében először Nagy Sándor Lászlóné szólalt fel három témát érintve. 1. Az új, Otthon utcai közösségi kert létrehozásának örül és biztatja a leendő használókat, hogy tényleg valósítsák meg. 2. Elkészült Budaörs város környezetvédelmi programja 2024-2029., amit nemrég bocsátottak társadalmi véleményezésre, de a szeptember 10-i határidő nagyon kevés a 150 oldalas dokumentum áttanulmányozására és véleményezésére, ezért kéri, hogy legalább egy hónappal hosszabbítsák meg a határidőt. 3. Szombaton lesz az Idesüss – Budaörs Napja fesztivál és a főút mentén egy szakaszon terményszőnyeget raknak ki a kertbarátok, amit 10 órakor nyitnak meg ünnepélyesen.
Dr. Bocsi István jegyző beleegyezett az egy hónappal történő meghosszabbításba. Lőrincz Mihály pedig elmondta, hamarosan kiteszik a hirdetményt, amelyből kiderül, kik és milyen módon jelentkezhetnek a közösségi kert művelésre.
Második felszólaló e témacsoportban Bedynski Piotr, aki a szúnyogirtással kapcsolatban kérdezte, miért evidens, hogy szúnyogot kell irtani, hogy ez milyen döntés eredménye az önkormányzat részéről, miért kell irtani a szúnyogokat Deltametrinnel, mikor pedig több hátránya van, mint előnye, hiszen rengeteg más rovar, sőt hüllő is elpusztul tőle, amelyek egyébként elfogyasztanák a szúnyogokat. Wittinghoff Tamás mondta, hogy a lakosság két táborra oszlik e témában, az egyik fele irtatni akarja, a másik fele – éppen a kollektív rovarpusztítás miatt – nem akarja irtatni. Tamás Ervin, a BTG ügyvezető igazgatója válaszolt erre, hogy utoljára 2019-ben volt légi, kémiai szúnyogirtás, mert csak speciális engedéllyel lehet, jellemzően azzal is csak folyók árterületén. A BTG Deltaseptet juttat ki kéthetente szúnyoggyérítés néven, de egyébként pedig a mostanában elszaporodott ázsiai tigrisszúnyog – az aprócska – jellemzően ház körül tárolt pangó vizekben szaporodik. Erre pedig a szúnyoglárva irtó tabletta (Culinex) a megoldás, amit a BTG ingyen ad, és ahhoz képest, hogy milyen probléma az idén a szúnyog a városban, a húszezer tablettából még csak hatezret vittek el a polgárok… még most sem késő igényelni, ahogy az időjárás előrejelzés mutatja…
Nyárai András ehhez hozzá kívánt szólni, nemrég látott egy videót, amiben a denevérodúkat népszerűsítik, mert a egyes denevérek képesek akár napi 2500 darab szúnyog elfogyasztására. Egyébként a zöldhulladékra is tud megoldást, hamarabb komposztálódik, ha beleszór néhány száz horgászkukacot, neki sose telik meg a komposztálója.
Felszólalási jegy nélkül tett még néhány észrevételt néhány jelenlévő, így Faragó Tibor jelezte, hogy Frankhegyen, a Szarvas utca – Rigó utca sarkánál hatalmas parlagfüvek vannak közterületen. Széll Attila a közösségi kerttel kapcsolatban fölajánlotta, hogy Frankhegyen is vannak lehetőségek azoknak, akik szeretnének kertet művelni. Solti Réka pedig megköszönte, hogy a városvezetés egyeztetett a lakossággal a Napsugár sétány játszótérrel kapcsolatban, és hogy hallgattak rájuk, a nemrég elkészült harmadik tervezet már jónak látszik, illetve reméli, az önkormányzat ebből okulva más projektekben is figyelembe veszi a környezetvédelmi szempontokat.
A 3. témacsoporthoz, mely a településfejlesztés, beruházások, településrendezés címet kapta, senki nem igényelt felszólalási jegyet, de írásban küldött észrevételt/kérést Karácsonyi Krisztián, melyben arra hívja fel a figyelmet, hogy a helyi építési szabályzat (HÉSZ) bizonyos építési övezetekben megengedi, hogy a telekméret minden megkezdett 200 négyzetmétere után egy rendeltetési egység létesíthető, de ez oda vezet, hogy zsebkendőnyi telkekre építenek két-három lakásos társasházakat. Kéri, hogy ezt gondolják át, és módosítsák, hogy ne legyen ilyen zsúfolt a város. Lőrincz Mihály erre azt mondta, hogy ez ott érvényes, ahol kicsik a telkek, máshol szigorúbb. Egyébként pedig az országos szabályozásnál még ez is szigorúbb. De amúgy sok esetben az építési vállalkozók kevesebb lakóegységnek jelentik be azt, amiből végül többet alakítanak ki, s ilyen esetek például akkor derültek ki, amikor a gáztámogatás igénylésnél kiderült, hogy egy lakóegységen van több lakás, csak az egyik vehetné igénybe a támogatást, ezért kérvényezték, hogy az önkormányzat ismerje el, hogy több lakóegység van ugyanott. A polgármester hozzátette, ha szabálytalanul építkeznek, akkor se tudják betartatni a Budakeszi hatóságok.
Széll Attila nehezményezte, hogy más szabályok vonatkoznak a város különböző részeire, tehát vannak, akiknek kedveznek, másoknak nem. És azt cáfolja, hogy az önkormányzatnak nincs ráhatása a szabályok betartatására, mert ő tud olyan esetről, hogy két jogász az önkormányzat megbízásából azonnal megtámadja a Budakeszi hatóság által kiadott építési engedélyt, de ezt jellemzően csak akkor, ha frankhegyiekről van szó. Wittinghoff Tamás elmondta, hogy nem csak Frankhegyen szigorúbb a telekméret szerint építhető rendeltetési egység, de ezt az építtetők mindig kijátsszák és azt nem tudják megakadályozni.
A 4. témacsoportban szereplő, a Frankhegy ügyeivel kapcsolatban felszólalók egyben kaptak választ kérdéseikre, ezért egyik-másik le is maradt, amit utólag jeleztek.
Elsőként Horváth Andrea beszélt, és azt kérdezte a városvezetőktől, miért akadályozzák rendszerszinten a frankhegyiek közcélú fejlesztéseit, holott egy fillérjébe sem kerül az önkormányzatnak. Majd elmondta saját, illetve 28 lakost érintő történetét. A Ringló utcában 300 méter hosszan szerettek volna elektromos hálózat fejlesztést az ingatlantulajdonosok összefogva. A tervek elkészülte után egyeztetett Lőrincz Mihállyal és Vári Attilával a főépítészi iroda irodavezető helyettesével, akkor azt a választ kapta, hogyha elég széles az út, akkor nincs akadálya a fejlesztésnek. De közútkezelő minőségben mégsem adták meg az engedélyt, pedig az út kiszabályozott és megfelelőképpen széles is. A Pest megyei kormányhivatal ezt a döntést nem tartotta jogosnak. Az ügyet bonyolítja, hogy egy régi szabályozási terv szerint a Ringló utca mocsárként van feltüntetve (a hegyen!) és erre hivatkozva nem adták meg az engedélyt. Horváth Andrea azt kérdezte, miért értelmezte rosszul Vári Attila a nyilvánvalót és miért adott negatív szakhatósági állásfoglalást, illetve miért nem engedik az elektromos hálózat fejlesztést.
Komár Erzsébet nagyon közel lakik ahhoz, ahol nyáron, 2024. július 21-én leégett egy ház, és tudja, milyen nehezen közelítették meg a tűzoltók a területet az elhanyagolt telkek miatt, ahonnan az utcákra lóg a növényzet, ráadásul tűzcsap is csak az egyik utcában volt. Javaslata, hogy tűzcsap az erdő és lakóterület határán még sűrűbben legyen és az elhanyagolt telkek ügyét valahogyan meg kellene oldani.
Lőrincz Mihály válaszolt, egyetértve azzal, hogy a telektulajdonosok nem tartják karban területüket. Majd visszakérdezett, hogy az ott lévő ingatlantulajdonosoknak mi a jövőképe, akarnak-e rendezett területet, megfelelő telekstruktúrákat, széles, járható utakat. Ehhez tud szerinte az önkormányzat alkalmazkodni. Majd elmesélte, hogy a korábbi víziközmű társulással való megállapodás után, pár éve ott egy vezetőváltás azt eredményezte, hogy megállapodás helyett sok-sok pereskedés lett és a megállapodás megszűnt. Most megint újabb vezetőség van, és bízik abban, hogy az együttműködés lesz a jellemző. Beszélt a közművekről és az utakról is. Arra, hogy nem tud bejutni nemcsak a tűzoltóautó, hanem a kukásautó se, azt mondta, azt az ingatlantulajdonosoknak kell biztosítani. Tüzivíz hálózatot ott nem lehet létesíteni, ahol nincs vízvezeték hálózat. De azért ameddig van, ott vannak tűzcsapok is. Az utak pedig nem alkalmasak normális közlekedésre.
Horváth Andrea jelezte, hogy ő nem kapott választ. Lőrincz Mihály azt mondta, kidűlnek a villanyoszlopok, ha nincs olyan széles út, ahol elférnek a közművek, meg járda. Illetve azt fejtegette, nagyobb egységnyi területre vonatkozóan kell tervezni a már említett ideális feltételekkel kialakított telekstruktúrákat és széles utakat. A mocsarat illetően azt a választ adta, ahol ilyenek szerepelnek a tulajdoni lapon, oda a hatóságok nem engednek közműveket kiépíteni.
Bencsáth Gergely itt is szót kért, és kapott is újabb 3 percet, bár, mint mondta, ő az előző problémához is szeretett volna hozzászólni. Jelezte Lőrincz Mihálynak, hogy az oltóvíz biztosítása az önkormányzat feladata. Ez szabályozva van, és tűzcsapok sincsenek 200 méterenként. Plusz a közvilágítás is hiányzik sok helyen vagy csak részlegesen van meg és felsorolta szinte az összes utcát, ahol az ingatlantulajdonosok szerint nincs vagy nem elegendő. Kérdése, miért nincs? Illetve annyi infót kapott, hogy az Erdész utcához készen vannak a tervek, csak szavazni kell róla, ha van hozzá forrás. Horváth Andrea témájával kapcsolatban még arról kérdezett, hogy hol az a nyolc mocsár a Frankhegyen, aminek létezéséhez ragaszkodnak, kéri, mutassák meg neki, mert ő ilyenekről nem tud és nem is életszerű. Lőrincz Mihály úgy reagált, hogy oltóvíz van a Frankhegyen, legalábbis a vezetékes vízhálózat felső végein. A vízhálózat kiépítését a Víziközmű Társulat vállalta.
Faragó Tibor a mikrotársulásokról kérdezett, mert még 2020-ban szó volt róla, hogy kisebb egységek, például egy-egy utca is összefoghat közművek kapcsán, de erről azóta sem esett szó. Továbbá jelezte, hogy az önkormányzat is csinálhatna egy-egy autóöblöt az úgynevezett vízmosásokból kialakult mélyedésekben lévő utak mentén, mert bár van néhány, ahol telkekhez tartozó autóbeálló van, de jó lenne több, hogy szembetalálkozásnál ne kelljen sokat tolatni.
Ekkor Lévay Tibor a Víziközmű Társulat elnökhelyettese szólalt fel, megjegyezve, hogy három percbe nem fér bele, hogy minden eddig elhangzottra reagáljon, de a lényeg, hogy a társulat együtt kíván működni az önkormányzattal. Majd azt kérte, hogy a Frankhegyi Részönkormányzatba azokat vonják be, akiknek közük van az adott területhez, és elmondta, hogy Hauser Péter a körzet egyéni képviselőjeként lett a F. R. Ö. K. elnöke, de nem vette komolyan a feladatot és semmi köze Frankhegyhez, teljesen máshol lakik.
Széll Attila formabontó demokráciát játszott, a képviselőknek kiosztott két, egymásnak ellentmondó döntési lehetőséget papíron. Kérdése, meg kell-e tagadniuk, hogy ráköthesse magát a saját maga által kiépített vezetékre vagy nem. Ugyanis még 1996-ban megcsináltatták a vízgerinc vezetéket a Cserebogár utcában és a Merengő utcában az ottani ingatlantulajdonosok saját költségükön. Közútkezelő hozzájárulást kért, hogy ráköthessék magukat 28 év elteltével, mert magamagának az önkormányzat megadta ezt az engedélyt. De nem kapta meg.
Dr. Bocsi István elmondta, hogy a rákötést a korábban oda tervezett, önkormányzati tulajdonú közösségi kert miatt kötötték rá, hogy legyen víz a területen. A Frankhegy problémához pedig elmondta, hogy anno az 1980-as években, azért vonták belterületbe a területet, hogy a nagyvárosiaknak pihenőkertje legyen, szabadidős célokra, nem életvitelszerű itt lakásra. Aztán később, amikor elkezdték beépíteni, kiderült például, hogy biciklitárolóra kértek engedélyt, amibe aztán fürdőszoba is került meg egyéb helyiségek. Így alakultak ki a járhatatlan utak, nadrágszíj telkek… stb. Majd próbálta elmagyarázni, hogy nagyobb egységekben kell gondolkozni először, nem apró részletekben. „Ha van értelmes párbeszéd arról, hogy milyen lesz a házunk és nem arról, hogy milyen legyen a muskátli, mi nyitottak vagyunk.”
Nyárai András, aki egyébként a Naphegy utcában lakik, szót kért és kijelentette, örül annak, hogy nincs megegyezés Frankheggyel kapcsolatban, mert addig van neki viszonylagos nyugalma.
Túr Ádám kért hozzászólási lehetőséget, aki nemrég vett telket az Őzgida (inkább Őzike – a szerk.) utcában. És teljesen meglepte ez a frankhegyi vita, ami évtizedek óta fennáll. Javaslata, hogy a megegyezés érdekében legyen valamilyen lista arról, minek kellene megfelelni a lakóknak és arra megpróbálni rávenni mindenkit, hogy azok az elvárások teljesüljenek.
Mihály László az egyebek kategóriában szólalt fel és jelezte, hogy a legutóbbi közmeghallgatáson is felszólalt, kérte a Kővirág utca egyirányúsítását, illetve rákérdezett, zsákutcának miért van elsőbbsége. A másik, amit akkor felvetett, hogy az Árok utcai szabadidőpark tábláját, egy térkép, amit ki kéne cserélni, azóta sem volt kicserélve, pedig akkor ígéretet kapott rá. Plusz kivágott fákat nem pótoltak. És miért van a budaörsi temető Törökbálinton? Lőrincz Mihály elmondta, a Kővirág utca lakóinak többsége nem akarta egyirányúsítani, ugyanis kikérték az ő véleményüket. A táblacserére ismét ígéretet tesz. A temető régen lett ott kialakítva, erre ő nem tud válaszolni, a polgármester is mondta, hogy ez még ’80-as évekbeli döntés volt, mint a Frankhegy belterületbe vonása, de szerinte méltó helye az egy temetőnek. Bencsáth Gergely próbálta megvilágítani Mihály úr problémáját, ami nem csak arról szólt, hogy egyirányú legyen a Kővirág utca. Egy STOP tábla rossz helyen van, mert onnan nem lehet a Kővirág utcából az Őszirózsa utcát belátni, de fordított helyzetből be lehet látni a Kővirág utcát. Illetve információs táblát pótolni kéne a Törökugratón is és a Bazsarózsa utcánál is.
Széll Attila javasolta, hogy a szúnyoglárva irtó tablettát közterületen is be lehetne vetni a pangó vizekben, majd személyeskedni próbált Vágó Csaba kabinetvezetővel, de a polgármester rendre utasította.
Végül Wittinghoff Tamás 3/4 8 körül zárta be a közmeghallgatást, megjegyezve, hogy már nem foglalja össze, hiszen a lényeget a jegyző már elmondta.
