Adatbázisba rendezik az úgynevezett átmeneti otthonokat, amivel a Szociális és Rehabilitációs Alapítvány (SZÉRA) munkáját és elsősorban az alapítvány ügyfeleit, a fedél nélkül maradt családokat segítik. A programozók önkéntes küldetésként vállalták ezt. Budaörsön helyben az Esély Szociális Társulás Szociális és Gyermekjóléti Központon keresztül lehet az alapítvánnyal kapcsolatba lépni.
Létezik ma Magyarországon egy széles társadalmi réteg, amelynek a lakhatási problémája miatt kilátástalan a helyzete. S ha családról van szó, már szinte csak a Szociális és Rehabilitációs Alapítvány (SZÉRA) munkatársaira számíthatnak, tőlük kaphatnak ideiglenes otthont, szociális munkát, lelki és jogi segítséget, valamint életvezetési tanácsadást. Ebből az „átmeneti” rendszerből azonban nagyon nehéz kijutni, több generáció is felnőhet benne. „Mi vagyunk az utolsó olyan szint a gyermekjóléti ellátórendszerben, ahol még együtt lehet tartani a családot. Ha mi nem tudunk segíteni, akkor nagyon valószínű, hogy egy ilyen nehéz helyzetbe került család szétesik” – mondja Kelemen Gábor, a SZÉRA szakmai vezetője. Az általuk működtetett átmeneti otthonokba bekerülni és támogatást kapni azonban nem magától értetődő, hiszen az a tendencia, hogy egy megüresedett intézményi férőhelyre 4-5 család is jelentkezik. Az üres férőhelyekről eddig azonban nem készült naprakész nyilvántartás.
„A jelenlegi nyilvántartó rendszerünk elavult. Több intézményben többféleképpen kezeljük az adatokat, előfordul, hogy egyes információkat még mindig csak papír alapon tudunk nyilvántartani. Az ezzel járó plusz munka lassúsággal jár, amely megnehezíti a munkánkat és akár károkat is okozhat a bajba került családoknak. Szaktudás, anyagi forrás, és egyéb erőforrások híján a fejlesztési törekvéseinkben eddig rendre elakadtunk, így CRM rendszerünk fejlesztésének hiányában intézményeink nem tudnak egy közös adatbázist használni. Az egyik partnerszervezetünk, az intézményeinkben önkéntes munkát végző JóSzaki szakembergárdáján keresztül nemrég azonban kapcsolatba kerültünk a Green Fox-szal, akik vállalták, hogy pro bono létrehoznak számunkra egy olyan felhő alapú adatbázist, amely a rászoruló egyének, családok számára hatékonnyá teszi a nyilvántartási rendszerbe, illetve az intézményeinkbe való bekerülést, sőt, az új szoftver akár az után követés folyamatát is monitorozni tudja majd. Elmondtuk az igényeinket, és a Green Fox ahhoz készíti el a szoftvert, ráadásul úgy, hogy az más intézmények munkájával is kompatibilis legyen” – meséli Kelemen Gábor, és hozzáteszi: „Egy évben mi sok száz bajba jutott családdal és hajléktalan emberrel kerülünk kapcsolatba. Ezekben a családokban nagyon sok olyan gyermek nevelkedik, akik a lakhatás elvesztése miatt kerülnek veszélyeztetett élethelyzetbe. Az új adatbázissal sokkal gazdaságosabban és hatékonyabban tudjuk majd működtetni az ellátórendszerünket és tervezhetőbbé válnak szolgáltatásaink. Most, a fejlesztés első fázisában az a cél, hogy a jelentkezések elbírálását gyorsabban kezelje a szoftver. Hiszem, hogy az új adatbázis az ország más hasonló intézményeiben is segíthet majd. Fontos megemlíteni, hogy a fejlesztés során figyelembe vesszük az Európai Unió új adatkezelési szabályzata, a GDPR előírásait is, amely jelenleg önmagában, minden szolgáltatási szektorban kihívások elé állítja a cégeket, szervezeteket.”
A Green Fox kétszer hét heti munkával elkészült a civil szervezetnek szánt fejlesztés első részével, azaz az alkalmazás már jól használható, és további fejlesztések vannak kilátásban. A SZÉRA és a programozó iskola találkozása azonban további ötleteket adott, és tavaly év végén egy egészen új dologba kezdett a Green Fox. Felépítettek egy kis fejlesztő céget a sulin belül, amelyet HÚLI névre kereszteltek (ez kínaiul rókát jelent). Vagyis aki hozzájuk megy tanulni, valós projekten fog dolgozni, olyanon, amellyel ráadásul másoknak segít. Erről az iskola szakmai vezetője, Kökény Tamás (Tojás) számolt be: „Átalakítottuk a képzésünk struktúráját: ahogy vége az első 9 hétnek, szinte máris indul a következő, mert hosszú távú, nagy projektjeink vannak, amelyen váltják egymást a hallgatók. Az igazi hozzáadott értékünk abban van, hogy már nem pusztán az alapképzés elvégzése után engedjük el a hallgatóinkat, hanem megtanítjuk őket a projekt munkára. Korábban olyan projekteket találtunk ki, amely hasonlított egy valósra, újabban azonban valós feladatokon dolgozunk, amelyet tényleg használnak majd bizonyos emberek, ahol figyelni kell egy csomó dologra. A mentorok a diákokkal együtt maguk is fejlesztőként dolgoznak ezeken a valós feladatokon, és ez jó mindenkinek. Egyrészt a diákok sokkal könnyebben tanulnak munka közben valakitől, másrészt maga a mentor is fejleszt és fejlődik. Harmadrészt, egymást is tudják mentorálni a diákok, ami azért szerencsés, mert attól mindig könnyebben tanulunk, aki közelebb áll hozzánk. Létrehoztunk egy 60 fős, 18 mentorból álló egységet az iskolán belül, így a diákjaink majd azt érzik, beültek egy céghez, hiszen kicsiben olyan management struktúrát építettünk fel, mint egy fejlesztő cég. Célunk azt elérni, hogy az iskola és a hallgatóink hétköznapi munkája között a lehető legkisebb különbség legyen, hogy amikor az adott hallgató a képzésünk végén beül az első munkahelyére, akkor azt érezze, hogy az egyáltalán nem félelmetes, sőt. A feladat ismerős, hiszen ilyet már csinált korábban. Hosszú távú célunk az, hogy értéket teremtsünk, hogy a diákjaink még motiváltabbak legyenek és hogy NGO-k különböző projektekkel pályázhassanak hozzánk és mi tudjunk nekik segíteni.”
A segítők és a for-profit szektor találkozása több szempontból is izgalmas. A másfajta gondolkodásmódok összeegyeztetésén túl olyan ügyekben tudnak összefogni a szervezetek és a cégek, amelyekben amúgy nem lenne más megoldás. Kelemen Gábor szerint saját tudást és lehetőségeket egyesítő projektek ezek, amelyek önmagukban is óriási hatással vannak. Az alapítvány vezetője elmondta: „ A segítő szakmában a nagy lelki megterhelés és az eszköztelenség érzése miatt sokszor nagyfokú a kilátástalanság. Egy ilyen projekt során, amelyet most a Green Fox támogató együttműködésével meg tudunk valósítani, rávilágíthat arra, hogy nem feltétlenül áthidalhatatlan probléma a forráshiány és, hogy vannak más szervezetek, cégek is, akik velünk hasonló módon felelősséget vállalnak a társadalmi problémák kezeléséért. Ez sok tekintetben megerősít engem és a munkatársaimat abban, hogy jó úton járunk, illetve abban, hogy nincs lehetetlen. És ha mi hinni tudunk ebben, akkor a klienseinkkel is másképpen vagyunk képesek foglalkozni és dolgozni. Érzem, hogy a szervezetünkön belül is óriási motiváló erővel bír, hogy ez a program el tudott indulni.”
A Szociális és Rehabilitációs Alapítvány húsz éve működik, és a gyermekvédelmi jelzőrendszeren keresztül kerülnek velük kapcsolatba a családok. Állami gyermekjóléti alapfeladatot ellátó civil szervezetként több fővárosi és Pest megyei település önkormányzatával szerződésben állnak, de Pest-megye egyéb területeiről is tudnak családokat fogadni. Budaörsön helyben az Esély Szociális Társulás Szociális és Gyermekjóléti Központon keresztül lehet velük felvenni a kapcsolatot. Az alapítvány önkéntes segítők bevonásával is támogatja a családokat. A civil, állami és for-profit szektort egyaránt képviselő partnerszervezeteikkel azon is dolgoznak, hogy a leromlott állapotú önkormányzati bérlakások is visszavezethetők legyenek a lakáspiacra, csökkentve ezzel a lakásszegénységben élő, vagy már hajléktalanná vált emberek problémáit. Az intézményeikből kiköltöző családok életét egy ideig nyomon követik, hogy tartósan el tudják hagyni az ellátórendszert.
A Green Fox Academy, mint Magyarország első 4 hónapos programozó bootcampje 2015 őszén indult útjára. Alapítócégei két szoftverfejlesztő ügynökség, a Lap.Coop és a Digital Navites. Az iskolát a programozó hiány hívta életre, és jelenleg már 6 osztálynyi lelkes karrierváltó tanul egy időben az Andrássy úton. Junior programozó képzésen 9 szakirányra van lehetőség. Eddigi eredményeik: 400+ beiratkozott hallgató, 45+ partnercég és a sikeresen végzett hallgatók 91%-a helyezkedett el junior programozóként.
