Sok hideg élelem és türelem kell hozzá, de társasházak esetén a megváltozott jogszabály ellenére is megtérülő beruházás a napelemek telepítése – mondja Kisberk Balázs közös képviselő. Az általa kezelt lakóközösségekben azonban ezt az elmúlt években több más energiahatékonyságot növelő beruházás előzte meg.
A Patkó utca 7. szám alatti tízemeletes társasházban néhány napja adták át a napelemeket, és a Napsugár sétány 2-4.-ben is most szavaznak a lakók arról, hogy megvalósuljon a beruházás. Bár a környezetünkben, például Gazdagréten, Újbudán, vagy távolabb Debrecenben, Szegeden stb. több ilyen üzemel már, Budaörsön ez a kettő az első. Ugyan a Szivárvány utca 1-3.-ban már évek óta van a tetőn napkollektor, az nem tévesztendő össze a napelemekkel – mondja kérdéseinkre válaszolva Kisberk Balázs, ezeknek a társasházaknak a közös képviselője. Mivel a napkollektor kizárólag a meleg vizet állítja elő, míg a most felszerelt napelemek a közös helyiségek és a közösen használt eszközök, mint például a lift, szellőzők áramszolgáltatását látják el.
„Tavaly október 13-án volt a napelemekkel kapcsolatban jogszabályváltozás, ami az érintetteknek egy fekete csütörtök” – kezdi lapunk tájékoztatását Kisberk Balázs. Ekkor jelentette be Gulyás Gergely miniszter, hogy felfüggesztik a napelemekkel megtermelt energia hálózatban történő visszatáplálásának a lehetőségét. Majd a már megjelent jogszabályból egy hét múlva kiderült, hogy az október 31-ig beadott igényekre még a régi, az utána beadottakra már az új szabály vonatkozik. Korábban volt tehát az úgynevezett szaldós elszámolás, aminek a lényege, hogy ha egy fogyasztási helynek mondjuk 250 kilowatt volt a havi áramfelhasználása, és napelemmel elő tudott állítani 50 kilowattot, és abból fölhasznált 20-at, majd 30 kilowattot föltöltött a hálózatba, akkor a villanyszámlája 200 kilowattról szólt. Az új szabály ezzel szemben azt jelenti, hogy a 30 kilowattot nem tudja feltölteni, az elvész számára, vagyis 230 kilowattot kell fizetnie.”
Ennek ellenére miért éri meg most mégis átállni a két társasháznak a napelemekre? „Mert más a helyzet a családi házak és a társasházak, illetve az ipari felhasználók esetében. Míg a családi házaknál most már akkumulátorok telepítése lehetne elvileg a megoldás, ami viszont megháromszorozza a beruházás költségeinek a megtérülési idejét, a társasházak önmagukban is akkora fogyasztók, hogy képesek azonnal felhasználni a megtermelt energiát, hiszen vannak liftek, közös világítás, közös szellőzés és így tovább. Nyilván a nyári időszakban, amikor hosszabb a napsütés, akkor többet termelnek, mint télen, viszont a nagy hőségben például az elszívómotoroknak napi 24 órát kell menniük.”
Tudomásunk szerint a bevezetőben említett lakóközösségeken kívül máshol is felmerült a napelemek telepítése, de mégsem valósult meg.
Amire a magyarázat nagy valószínűséggel az, hogy rendkívül hosszadalmas, bürokratikus a beruházás előkészítése, a szükséges engedélyek és egyebek beszerzése. Erről Kisberk Balázs ezt mondja: „Sok hideg élelem és türelem kell hozzá, mert időpontot sem azonnalra kapsz az áramszolgáltóhoz és a hatóságokhoz, többször be kell járni személyesen beadni a dokumentumokat, a kért pótlásokat. Ráadásul mindez nagyon költséges. Mindenképpen érdemes tehát megbízni egy projektbonyolító céget, amelyiknek van referenciája, tapasztalata, szerintem azt, akit a kivitelezéssel is megbízunk, és aki előre pontosan megtervezi többek között a főhálózatra történő csatlakozást is. Mi ajánlások útján találtunk megfelelőt, de a szerződéskötés előtt vettem a fáradtságot és több helyre elmentem, megnéztem és beszélgettem az ottani közös képviselőkkel, ahol korábban dolgoztak. Ugyanakkor mindez nem szabad, hogy bárki kedvét elvegye, egyrészt mert az Európai Unió időközben a szaldós elszámolás szabályainak a megváltoztatására kötelezte a magyar kormányt, tehát várhatóan javulni fog a helyzet. Másrészt társasházak esetén még így is megtérülő beruházásról van szó.”
A Patkó 7.-ben tehát már működik a napkollektor, a Napsugár st. 2-4.-ben az elvi telepítési engedély van már meg. Mindkét helyen a havi energiafogyasztásuk 40 százalékát váltják ki vele, „és azért figyeltünk nagyon erre a határra, mert így bármikor termel a napelem, azt rögtön fel is tudjuk használni, hogy véletlenül se vesszen el egyetlen kilowatt sem, az új szabály szerint sem.”
Kisberk Balázsnak az új szabályról is megvan a véleménye: „Bizony az idén februárban, amikor még nem is volt ugye nagyon erős nap, az országban volt olyan pillanat, hogy a napelemek által termelt energia több volt, mint a Paksi Atomerőmű termelése. Miért is kell akkor korlátozni a terjedését? Természetesen költői a kérdés. Ahogy az is, hogy mi indokolta vajon tavaly a ‘rezsicsökkentés csökkentésének a csökkentésekor’ a rendszerhasználati díj (!!!) árának a megsokszorozódását?”
Budaörsön a fenti házakban a beruházás után az várható, hogy a napelemeknek köszönhetően éves szinten 600 ezer forintot tudnak megspórolni a közösség villanyszámláján. Valószínűleg ez győzte meg a lakókat, hogy bár már a kétharmaduk jóváhagyása elég lett volna a pozitív döntéshez, a Patkóban messze efölött szavaztak igennel. A Napsugárban ez a szavazás még nem zajlott le (lapunk megjelenésekor már igen), a ház, annak ellenére, hogy másfél évtizede nem nőtt fizetendő közösköltség, több mint 20 millió forint feletti pénzügyi tartalékkal rendelkezik, túl vannak minden fontosabb felújításon, így ennél jobb befektetés nem igen jöhet szóba.
A napelemek telepítését az elmúlt években több más energiahatékonyságot növelő beruházás előzte meg: egyebek között a világítás korszerűsítése (ledes égők és mozgásérzékelős lámpák lettek), a szellőző motorok cseréje (ugyanakkora teljesítmény mellett harmadannyit fogyaszt és jóval csendesebb lett) és a lift korszerűsítése (jobb vezérlés és motor, ez is csendesebb lett, és a lift is visszatáplál a mozgással villamosenergiát a rendszerbe).
