A modern építészet egyik alapvetése, hogy ne csak mutatós, esztétikus vagy kényelmes legyen az épület, hanem energiahatékony is. Ezt azonban csak úgy lehet elérni, ha a ház azon szerkezeti elemei, amelyek kapcsolatban vannak a szabad térrel, szigetelve vannak. Vagyis szigetelni kell a tetőt (ha a tetőtér be van építve), a födémet, ha a padlást nem építjük be, valamint a homlokzatot, a lábazatot és az sem baj, ha az aljzat is el van látva megfelelő minőségű és vastagságú szigetelőanyaggal.
Kép forrása: Unsplash
Lássuk először a tetőtér szigetelést, először azt vizsgáljuk meg, hogy miért elengedhetetlen egy tetőtér esetében a hőszigetelés, majd azt is, hogy milyen anyagokkal érdemes dolgozni, mire kell figyelni a szigetelés elvégzése során. Aki járt, aludt már olyan tetőtéren, ahol rossz volt a szigetelés (vagy teljesen hiányzott), könnyen megtapasztalhatta, milyen könnyen lehűlnek a szobák, főleg egy-egy szelesebb napon, nyáron pedig elviselhetetlen lesz a hőség, hiszen a cserepeket folyamatosan tűzi a nap, a levegő pedig felforrósodik. Mindezt megfelelő szigeteléssel jelentősen lehet csökkenteni. De az sem mindegy, hogy milyen anyaggal végezzük el a tető szigetelését. A hungarocellt nagyon nehéz úgy vágni, alakítani, hogy megbízhatóan kitöltsük az apró réseket, a kőzetgyapottal pedig az a baj, hogy egy idő múlva porzik, áthullik a réseken. A legcélszerűbb az üveggyapotot használni a tetőtér szigetelésére. Vessünk egy pillantást a tetőtér rétegrendjére: Belül látunk egy gipszkartont vagy lambériát vagy egyéb falburkolatot, alatta helyezkedik el a párazáró fólia, ami megakadályozza hogy a nedvesség (pára, hó, kondenzációs lecsapódás) bejusson a lakótérbe.
Utána jön a hőszigetelés, majd a páraáteresztő fólia, légrés és maga a héjazat (ami többnyire cserép). A helyes tetőszerkezeti rétegrend alapvető feltétele annak hogy jó legyen a szigetelésünk. Ha nem megfelelő ez a rétegrend, akkor a szigetelésünk nagyon rövid idő alatt tönkremehet és pénzkidobás volt az egész. Felújítás során általában meghatározott vastagságú szarufákat találunk, például családi házak esetében általában 15 cm vastagok. A szarufa vastagságát lehetőség van kifelé növelni a külső héjazat felé, azonban ez rendkívül költséges, mivel az egész tetőt le kell bontani. Másik lehetőségként a szarufát befelé lehet vastagítani, de ez a belső tér rovására megy, ami különösen tetőtér esetén kritikus lehet. Ha nincs lehetőségünk a szarufa vastagságának módosítására, akkor legalább elvégezhetjük a régi, gyenge hőszigetelőképességű, összeesett szigetelőanyag eltávolítását, és a meglévő 15 cm vastagságot feltölthetjük fújható üveggyapottal. Új építés esetén több választási lehetőségünk van, és ilyenkor legalább 25-30 cm vastagságú hőszigetelőanyag ajánlott, mivel a nyarak egyre melegebbek, és a hőszigetelésnek hosszú távon, akár 30-40 évig is meg kell őriznie hatékonyságát.
Mit nyerünk a tetőtér hőszigetelésével?
Egy jól kivitelezett tetőtérszigetelés eredménye már az első fűtési szezonban megmutatkozik. Először is sokkal jobb lesz a lakórész komfortfokozata, megszűnik a huzatosság (feltéve, ha nyílászáróink is jól zárnak, szigetelnek). Továbbá jelentősen csökken a nedvesedés, penészedés lehetősége, hiszen a hőhidakat is sikeresen leszigeteltük. Emellett jóval kevesebbet kell költenünk a fűtési számlák után. És akkor még nem beszéltünk a nyári időszakról! Egy rosszul szigetelt tetőtér igazából a nagy kánikulák idjén tudja kimutatni a foga fehérjét, órák alatt szaunává változik a drága pénzen felépített, berendezett lakás. Egy megfelelő vastagságú, kivitelezésű szigeteléssel viszont jelentősen csökkenthetjük a hőenergia hatását. Mivel a legtöbb tetőtérben ma már alapkellék a klíma, nem mindegy, hogy mennyi áramot kell elhasználnunk a hűtésre. A jól szigetelt tetőtérben akár 5-7 fokot is nyerhetünk, ráadásul lassabban fog felmelegedni az épület, mintha nem lenne szigetelve.
Miért fontos a megfelelő homlokzati szigetelés?
A megfelelő homlokzati szigetelés rendkívül fontos szerepet játszik a ház energiahatékonyságában és komfortjában. Íme néhány fontos ok, amiért a megfelelő homlokzati szigetelés kiemelkedő jelentőséggel bír:
Energiahatékonyság: A megfelelő homlokzati szigetelés csökkenti az energiaveszteséget a falakon keresztül. A jó hőszigetelés megakadályozza, hogy a hő átjusson a falakon, így csökkenti a fűtésre vagy hűtésre fordított energiamennyiséget. Ezáltal csökken az energetikai költségek, és hosszú távon jelentős megtakarítást eredményezhet.
Komfort: A megfelelő homlokzati szigetelés javítja a belső komfortérzetet. A hőszigetelés segít megőrizni a megfelelő benti hőmérsékletet, így a lakás télen melegebb, nyáron pedig hűvösebb lesz. Ez a lakók számára kellemesebb környezetet teremt, és javítja a lakásban való tartózkodás élményét.
Zajcsökkentés: A megfelelő homlokzati szigetelés segít csökkenteni a külső zajok behatolását a lakásba. A hangszigetelő tulajdonságok révén kevesebb zaj jut be a falakon keresztül, így csendesebb és nyugodtabb környezetet teremt a házban.
Élettartam: A megfelelő homlokzati szigetelés hosszabb élettartamot biztosít a háznak. A szigetelés védi a falakat a nedvességtől, penésztől és egyéb káros hatásoktól. Ezáltal hozzájárul a falak szerkezeti integritásának megőrzéséhez és a ház hosszú távú fenntarthatóságához.
Környezetvédelem: A megfelelő homlokzati szigetelés csökkenti a ház energiafogyasztását, így kevesebb fosszilis tüzelőanyagot igényel a fűtés vagy hűtés. Ez a környezetre gyakorolt terhelést csökkenti, segítve a fenntarthatóságot és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését.
Ezek az okok együttesen mutatják, hogy a megfelelő homlokzati szigetelés nemcsak gazdasági és kényelmi előnyökkel jár, hanem fontos szerepet játszik az energiahatékonyság, a környezetvédelem és a tartósság terén is.
Milyen a megfelelő homlokzati szigetelés?
Míg a tetőtérben vagy a födém esetében célszerűbb ásványgyapottal dolgozni, addig a homlokzati szigetelést költséghatékonyabban meg lehet valósítani eps lapokkal, vagyis hungarocellel. Az alaposan előkészített vakolatra fel kell ragasztani a lapokat, majd dűbelezéssel rögzíteni. Az eljárás során van néhány szempont, amit figyelembe kell venni. Az egyik a szigetelőanyag minősége és vastagsága. Nem érdemes rossz minőségű szigetelővel dolgozni és nagyon nem javasolt eltérni a javasolt vastagságtól. A hagyományos (fehér) eps-ből legalább 15 centi vastag szigetelést kell felvinni, a grafitos kiszerelésből elég valamivel vékonyabb, mivel jobb a szigetelőképessége. Bár a homlokzati szigetelés nem tűnik ördöngősségnek, sok olyan hibát el lehet követni, aminek később komoly következményei lehetnek. Az egyik ilyen típushiba, hogy nem megfelelően készítik elő a vakolatot, nincs eltávolítva a felhasasodott, ázott, vizesedett réteg. El lehet még szúrni azzal is, ha összebarkácsolunk különböző vastagságú, minőségű szigetelőanyagokat, ezzel lehetőséget biztosítunk a hőhidak kialakulásának, aminek újfent nedvesedés, penészedés lehet a vége. Vagyis elköltünk jó sok pénzt a szigetelésre, de összességében csak bajt hozunk a saját nyakunkra. Összességében ha nincs a kisujjunkban a szigeteléstechnika és a kivitelezés, akkor az egyszerű monolit betonfödém házilagos szigetelésén kívül minden esetben érdemes (jó!) szakembereket fogadni a munka elvégzésére. A munkadíjra kifizetett pénz megtérül, mivel nem kell javításra, újraszigetelésre költeni pár éven belül.
