„Hintázni, pörögni, lógni, fára mászni!”
Ilyenkor év elején szokták a szülők eldönteni – gyakran az óvodapedagógusokkal konzultálva -, hogy nagycsoportos, augusztus 31-ig a hatodik életévüket betöltő gyermekük menjen-e ősztől iskolába vagy sem. Ha az óvónők véleménye eltér a szülőkétől, kérhetik az ingyenes iskolaérettségi vizsgálatot, amit a nevelési tanácsadóban (pedagógiai szakszolgálat) végeznek el, és a gyermek kognitív és pszichés érettségét vizsgálják.
Az iskolába készülő gyermekek szülei számára az óvodák azzal is minden évben segítséget nyújtanak – Budaörsön a Rózsa utcában például a múlt héten volt ilyen –, hogy meghívnak előadóként a szülői értekezletre egy óvodapszichológust, illetve a környék általános iskoláinak vezetőit, hogy mutassák be intézményeiket.
Napjainkban a gyerekek sokkal nagyobb tudással rendelkeznek, mire iskolakötelessé válnak, mint régen. Sokszor azonban az ismeretszerzés a mozgás rovására megy, ami fejlesztené az egyensúlyérzéket, a mozgáskoordinációt. Kiss Judit gyermekpszichológus szerint az óvodásoknak mozgásra van a legnagyobb szükségük, hagyni kell őket hintázni, pörögni, fejjel lefelé lógni, fára mászni. Ugyanis a mozgás hatására fejlődnek azok az idegpályák az agyban, melyek később elősegítik a tanulási folyamatokat. Ezért is baj, hogy a mai gyerekek átlagosan háromszor kevesebbet mozognak a kelleténél – jegyezte meg.
Az is elhangzott, hogy hiába van a gyerekek fejecskéjében sok információ, a módszeres gondolkodásban általában gyengék. Ennek pedig az iskolában akkor mutatkozik meg a hátránya, amikor előkerülnek a szöveges feladatok, és adatokat kell kikeresni, illetve le kell vezetniük a feladatot és a megoldást. Ezért, ha valamit érdemes, hát az erre irányuló problémamegoldó képességeiket lehet fejleszteni – javasolta Kiss Judit. A gondolkodás fejlesztése érdekében például játszhatunk olyat, hogy egy elkallódott játékot kelljen előbb gondolatban, majd ténylegesen megkeresni. „Mit kellene tennünk ahhoz, hogy megtaláljuk?”- teheti föl a kérdést a szülő, majd közösen a gyermekkel vegyék végig a lehetőségeket.
A tudásanyagot a gyerekek jellemzően képekben tárolják el, mert a nyelvi funkcióik még éretlenebbek. Ennek fejlesztéséhez elengedhetetlen a mesélés. Naponta két-három rövidebb történet felolvasása vagy fejből mesélése és azok átbeszélése lenne jó, majd tegyünk fel egyszerű kérdéseket a történettel kapcsolatban és beszéljük át, hogy a szereplők mit és miért csinálnak.
A pszichológus nem ért egyet azokkal, akik a televíziót és az egyéb informatikai eszközöket teljesen megtiltják a gyerekeknek, csupán azok használatának a mértékére és a napirendben az egyensúlyra kell odafigyelnünk. Az szerinte is káros, ha a gyerekek órákat töltenek a képernyő előtt a mesecsatornák műsorait bámulva, de a tévézés is lehet hasznos, ha a gyermekkel együtt választunk programot, előre, és adott időpontban ülünk le együtt egy konkrét műsor megnézéséhez. Ezzel alakítjuk értékítéletét is, ugyanis ebben az életkorban még hatással vagyunk a kicsikre, tőlünk, szülőktől függ, milyenné válik az ízlése.
Az iskolaköteles korú gyermekek még hadilábon állnak a türelemmel, tehát a késleltetett dolgok kivárása nem az erősségük. Ennek javítása érdekében például a vacsorához is köthetünk gyakorlatokat: már tálalás előtt 5-10 perccel üljenek le asztalhoz, ne csak akkor, amikor már a tányéron van az étel. Vagy ha a gyerek ötkor már éhes, de a vacsora csak hatra lesz kész, ne engedjük előtte nassolni, várja meg. Így megszokja, hogy nem teljesül mindig azonnal a vágya, ahogyan az iskolában sem lehet majd óra alatt kimenni a vécére, csak szünetben.
Ahhoz pedig, hogy kibírják a 45 perces órákat, meg kell tanulniuk, hogyan lehet a figyelmüket koncentrálni. Mert az óvodások még csak 20 percig tudnak aktívan figyelni, amit például úgy lehet növelni, edzeni, ha utazás közben beszélgetünk velük, vagy céllal nézelődjenek ki az ablakon. A lényeg, hogy ne csak a gyors ingerekre figyeljenek.
Fontos még a feladattudat erősítése, amit az otthoni házimunka gyerekekre kiosztott részével erősíthetünk. Amikor a család tagjai összeülnek és egy lapra felírják, milyen tevékenységekből áll a házimunka, meglepően hamar teli lesz a papír, és ha ebből a gyerek is kiveheti a részét, jó érzéssel tölti el, hogy ilyen egység részese lehet, mint a család. A zoknik párosítása például nemcsak nagy segítség, hanem remek móka is.
A pszichológus azt javasolja, hogy foglalkoztató feladatlapokat csak mértékkel zúdítsanak a gyerekekre. Annál többet gyurmázzanak, csipeszeljenek a kéztő csontok erősítése végett, tanuljanak meg cipőt bekötni, amivel nem csak a finommotorika fejlődik, hanem gyakorlati haszna is jelentős egy kisiskolás életében.
Menjen-e az idén iskolába a hatéves, vagy csak jövőre? Általános választ természetesen nem tudunk rá adni, minden gyerek más és más. Ha a szülő bizonytalan benne, mindenképpen konzultáljon az óvodapedagógusokkal, ha szükséges a pszichológussal, és ne feledjük, hogy az iskolaérettségi felmérés a pedagógiai szakszolgálatnál ingyenes.
