Meggyulladt az első gyertya december 1-jén délután az ünnepi szentmise után a város nagy adventi koszorúján.
Az ünnepi szentmise után, már az „ökunemi jegyében megjelent budaörsi egyházi elöljárókat” – Varga János római katolikus plébánost, Püskiné Pethő Ilona református lelkészt, Endreffy Géza evangélikus lelkészt, Vatamány Sándor görög katolikus parókust és Durkó István baptista lelkészt – a szervező Szent Trazíciusz Egyesület nevében Czuczor Gergely a Szent Benedek iskola igazgatója köszöntötte december 1-jén késő délután. 
Aki elmondta, hogy az idei a 13. alkalom, amikor ebben a körben együtt gyújtják meg a gyertyát a Templom téren, és az egykori máriacelli ministráns zarándoklat nyomán a városi önkormányzat támogatásának köszönhetően tartják meg évről évre meg az adventi ünnepségsorozatot.
„Advent a próféták ideje, azoknak, akiket az Úristen megbízott, hogy beszéljenek őróla és jelezzék előre a Messiás érkeztét” – ezt már Varga János római katolikus plébános mondta. Emlékeztetve arra, hogy „minden csillogó fény hamis, félrevezető, mert nem másról van szó, mint hogy Isten jön az ő fiában, Jézus Krisztusban és az ő születését akarjuk megünnepelni karácsonykor.”
Az evangélikus egyház énekkara után Durkó István arra kérte a jelenlévőket, hogy próbáljuk átgondolni, vajon abban a helyzetben, amit Mária, mint József jegyese átélt, miként reagáltunk volna mi. „Mária egy olyan fiatal lány volt, aki nagyon komolyan hitt Istenben, szent és igaz, tiszta életet élt. Volt egy jegyese, József, akivel arra készültek, hogy össze fognak házasodni. (…) És egyszer egy angyali üzenet megállította Máriát. (…) A Szentlélektől fogansz meg méhedben és fiút szülsz, aki nem más, mint maga a Messiás. Gondoljunk bele, hogy Mária mit érezhetett ekkor. (…) Tegyük föl a kérdést, hogy mi, akik Budaörsön élünk itt a 21. század elején, nekünk mit kell tennünk, hogy igazi adventet éljünk meg ebben az évben, hogy igazi karácsonyunk legyen. Amit Mária tett, amit József tett, vagy amit az Isten tett Jézus Krisztusban, ami nem más volt, mint az, hogy a másiknak a kezébe letette az életét. Mária letette Isten kezébe az életét, József letette Isten kezébe az életét és Isten Krisztust ajándékba adja nekünk. (…) Ha Krisztust elutasítjuk, akkor ő is elutasít bennünket, akkor nem jön létre ez a kapcsolat. Ha viszont befogadjuk őt, akkor létrejön egy áldott kapcsolat, és Krisztus élete az örök életet jelenti az életünkben. (…)”
Végül Püskiné Pethő Ilona az Úrhoz fordulva arról beszélt, hogy az Úr látja a jó dolgokat az életünkben, amiknek szívből tudunk örülni, de látja azt is, amik lehúznak minket, amik megbénítanak. „Ezért is köszönjük neked, hogy mindezeket imádságban hozhatjuk eléd. (…) Könyörülj meg rajtunk, hogy igent tudjunk mondani a te nagy ajándékodra, Jézus Krisztusra” – zárta fohászát.
Ezt követően bent a templomban a Snétberger Zenei Tehetség Központ 12-24 éves, tizenegy diákjának a koncertje nagyon színvonalas volt. A központ elsősorban hátrányos helyzetű és roma származású zenei tehetségek számára biztosít nyaranta Felsőörsön zenei képzést és tehetséggondozást.
Az érdeklődők utána átsétálhattak a PostART-ra is, ahol a nosztalgikus sanzon esttel majdnem megvárták őket. Darvas Kristóf zongorakísérete mellett francia és magyar sanzonokat adott elő Takács Paulina és Palóc Eszter. A jó hangulatú előadásra mintegy két tucatnyian voltak kíváncsiak.
A budaörsi advent programsorozata tehát ezzel megkezdődött.
