„Magyarország helye Európában” címmel indult újra a budaörsi MSZP által szervezett Közéleti Klub a korábban megszokott helyszínen és időpontban: a Friedmann házban péntek este, közepes érdeklődés mellett.
Laczik Zoltán, az MSZP helyi elnöke azzal konferálta fel a témát – a száz éve elhunyt Ady Endrét idézve -, hogy száz évvel ezelőtt volt ez érdekes és aktuális, és most a kormány Európai Unió ellenes politikájának köszönhetően újra. A meghívott, autentikus vendég Szanyi Tibor, az MSZP uniós parlamenti képviselője volt, aki egyebek között arról beszélt, hogy az EU parlamentben milyen szempontok alapján döntöttek arról, hogy a következő költségvetési ciklusban hogyan és mire kéne fordítani a pénzt. Illetve azt fejtegette, hogy az Orbán kormány nem szeretné, ha EU-ból bármi beszivárogna hozzánk, mert az „az ellenséges propagandának a következménye”.
Szakács László, az MSZP elnökhelyettese volt a másik vendég. Az előtte szóló gondolatmenetét folytatva hallhattuk tőle, hogy az Európai Unió egy értékközösség, szabadságjogokon alapuló állam, amit a magyar kormány nem tisztel, és ha Orbánon múlik, sose fogunk csatlakozni például az uniós ügyészséghez, mert az nagyobb rálátást engedne a magyar jogrendszer leépítésére. Szerinte a magyar miniszterelnök „a magyar nyelvi elszigeteltséget használja ki”, amikor másként kommunikál befelé és kifelé, de a politikájuk lényege az EU felé is ugyanaz, mint itthon: „hazugságaik egy kis része igaz, amit azonban eltorzítanak, és éppen azért veszélyes”, mert például az EU értékeiből kiragadják a keresztényit, mint jellemzőt, csakhogy az uniós értékrendszer haladó, míg az orbáni nem az. Az MSZP elnökhelyettese úgy fogalmazott, hogy „az a korábbi, lánglelkű politikus, aki Orbán Viktor valamikor volt, még szerette Európát, de ami mára lett, az keletre kacsingat, és ettől nem lesz erős sem az EU, sem Magyarország.” Továbbá Szakács szerint az „erős nemzetállamok közös Európája fából vaskarika”.
Bárány Balázs, az MSZP külügyi titkára volt a harmadik beszélgető partner, aki azzal kezdte, hogy „Magyarország ezeréves története arról szól, hogy oda szeretnénk tartozni, ahonnan a haladó gondolat jön, tehát a nyugathoz”, és ez valahogy mégse sikerül. Miközben erre ma minden esélyünk meglenne, amire példaként a 3 éves kisfiát említette, aki nem ismeri az országhatárokat, nem tudja, milyen sorban állni Hegyeshalomnál és izgulni a vámvizsgálat miatt. „Nem ismeri, és én azt szeretném, hogy ne is ismerje meg” – szögezte le a politikus.
A fórum 18 órakor kezdődött és 20 óra után ért véget. Megkérdezve utána néhány embert a hallgatóságból, hogy milyennek érezték: kicsit kuszának és unalmasnak, elsősorban azért, mert egyrészt túlságosan ragaszkodott a moderátor a meghirdetett uniós témához, másrészt ezen belül is elsősorban az ellenzéki médiából (jó, nincs sok ilyen, ahogy el is hangzott, de a politika iránt érdeklődők azért tájékozottabbak, mint egy átlagos szavazó) jól ismert kérdéseket vették sorra, belekezdve egy-egy gondolatmenetbe, amelyeket a vendégek nem mindig fejeztek be. Ezzel szemben a közönséget inkább a belpolitika érdekelte volna, legalábbis ez derült ki a fórum végén feltett kérdésekből, vagyis az ellenzéki pártok szétesése, hogy ez ellen mit lehetne tenni, és – az év végi illetve év eleji ígéretes tüntetéssorozat ellenére – a valódi ellenzéki összefogás esélyei, annak hiánya.
A fórum első része ITT megtekinthető videón.
