Katona Gyurka esete a jégkoronggal

0
793

Budaörsön rengeteg sportolási lehetőség van, még a környékre kevésbé jellemző jégkorongot is kipróbálhatják, elkezdhetik gyerekek, de az itt lévő jégpálya nagyon kicsi, így aki komolyabban szeretné űzni ezt a sportágat, annak nagyobb egyesülethez kell mennie. Ezt az utat járta be a 12 éves Katona György is (a Budaváry Optika tulajdonosának, Budavári Zsuzsannának a kisfia), aki most az ország legkorszerűbb jégpályáján edz Érden, ami itt van a szomszédban. Az ő példájának tanulsága, hogy bár nem mindig egyszerű a sportoló gyerekek élete, nem érdemes az első akadálynál föladni, hiszen a közösségi élettel és a testmozgással szerzett haszon az egész életen át javukra válik.

A kezdetek

Gyurkát apukája vitte le a jégpályára ötéves korában, mert biciklizni, úszni, korizni minden gyereknek meg kell tanulnia – így tartják. Egy évig próbálkozott, de nem tanult meg jól korizni, és nem is akart többet lemenni a jégre, de aztán meglátta a közönségjég után érkező hokisokat, és megtetszett neki azok felszerelése, ezért kijelentette, hogy ehhez viszont lenne kedve. Persze ahhoz meg kellett tanulnia korcsolyázni és ez a hokisuliban nagyon gyorsan, egy hónap alatt sikerült is neki. A Budaörsi Villámok csapatában kapus akart lenni, ám ehhez várnia kellett egy évet, mert nem volt az ő méretében kapus-lábszárvédő, az úgynevezett mamut.

Egy év múlva valóban kapus lett, de csak rövid ideig, három év után inkább mezőnyjátékosként folytatta. Hogy miért váltott, ahhoz egyrészt tudni kell, hogy a kapus poszt teljesen más. A kapusok – bár ugyanúgy a csapat tagjai, mint a többiek -, mégis egy egészen más világot képviselnek. A kapusok felszerelése is különbözik az egyéb játékosokétól, más a korcsolyájuk, más, speciális korcsolyatechnikát tanulnak, más az ütőjük, kesztyűik és a jellegzetes lábszárvédőjük, külön edző foglalkozik velük. A mezőnyjátékosok és a kapusok edzésen történő elkülönítése miatt fizikailag is egy különálló részét képezik a csapatnak, másrészt egyébként is általában a maguknakvaló, különc gyerekekből kerülnek ki, márpedig Gyurka ennek az ellentéte, könnyen barátkozik, inkább közösségi csapatjátékos, ezért nem érezte jól magát ebben a szerepben, unta is, jobban szeretett volna játszani a koronggal és a társakkal. Ennél a pontnál is majdnem feladta, abba akarta hagyni a hokit, de végül azzal a feltétellel folytatta, ha kimehet mezőnybe. Bár így hátránnyal indult a kortársaihoz képest, hiszen ők már évekig gyakorolhatták a passzokat, a kapura lövést, de ebben a korban még hamar behozható a lemaradás.

 

Egyesületváltás

A budaörsi kis egyesületből Gyurkát a jobb feltételekkel rendelkező Ferencvároshoz igazolták. Ez idő alatt volt egy aranyos történet, amit édesanyja elmesélt. Újpest ellen volt meccsük, de az újpestieknek lesérült a kapusa, és nem volt cserekapusuk, a Fradinak meg igen, és a bíró megkérdezte Gyurkát, hogy vállalja-e, hogy védi az ellenfél kapuját. Vállalta és tisztességgel védte is, jól helytállt. (Bár a meccset végül a Fradi nyerte) Pedig így a saját csapattársai ellen kellett védenie az ellenfél kapuját. „Nagyon büszkék voltunk rá mi is, és a meccs végén külön megdicsérték. Ez is azt mutatja, hogy bár nagyobb ellentét, mint az Újpest-Fradi nincsen, ez a gyerekeknél nem nyilvánul meg. Gyerekeknek a becsületesség a természetes, és hogy az ellenfél az nem ellenség, hanem egy ugyanolyan csapat, mint az övék, akikkel játszani lehet”.

Ezután a Ferencvárosból a XI. kerületi Kanadai Magyar Hokiklubba ment át Gyurka, mert a Fradinál akkor szétesett az utánpótlás, az edzők is elmentek, és szülei úgy látták, hogy ebből a bizonytalanságból jobb átmenni valahova, ahol stabil az utánpótlás, legközelebb pedig a XI. kerületi Kanadai Magyar Hokiklub volt akkor.

Az érdi lehetőség

A Kanadai Magyar Hokiklubból pedig azért mentünk át Érdre, mert ott akkoriban nyílt meg az új jégpálya, ami közlekedés szempontjából sokkal közelebb és jobb helyen van, mint Lágymányos. Volt, hogy másfél óra alatt jutottunk csak be a délutáni csúcsforgalomban. Érden már mezőnyjátékosként kezdett játszani, most kezdtük itt a második szezont” – számolt be a váltásról Budavári Zsuzsanna. Heti négy edzés van, a hétvégén pedig meccsek. „Úgy is szoktuk mondani, mi, szülők, hogy a szezon alatt a gyerek az egyesületé” – fogalmazott Gyurka édesanyja. „De ez minden sportágban így van, aki komolyabban foglalkozik a sporttal, az tudja, hogy lemondással jár” – tette hozzá. Sok gyerek van és mindenkinek biztosítják a játéklehetőséget, figyelnek arra is, hogy ne legyenek nagyon leterhelve a gyerekek. De a hétvégi program tervezésénél az első, amit figyelembe kell venniük, hogy játszik-e a hétvégi meccsen a gyerek.

 

Az érdi jégcsarnok most a legmodernebb az országban. Hatalmas, jól felszerelt létesítmény, konditeremmel. A magyar jégkorong válogatottnak is itt volt a felkészülése, mert olyan magas színvonalú az egész komplexum. Itt nyáron is van jég, ami nagy előny a többi utánpótlás egyesülettel szemben, mert a többségnek csak sátras pályája van, ahol csak szeptembertől áprilisig van jég. Ettől függetlenül szárazedzéseket is illesztenek az edzésprogramba, hogy a törzs izmait is erősítsék.

Messzemenőkig meg vagyunk velük elégedve, szakértő edzőgárda van a Kárpáti Farkasoknál” – mondta Gyurka édesanyja. A Kárpáti Farkasok folyamatosan toboroznak gyerekeket utánpótlás csapataikba. „Budaörsről húsz perc alatt megközelíthető, korszerű létesítmény: csak ajánlani tudom. Ha valaki kedvet érez a hokihoz, vannak nyílt napok is, de be lehet menni bármikor megnézni, hogyan zajlik egy ilyen edzés” – tudtuk meg.

Három éve működik az érdi jégcsarnok, de már kb. 250 utánpótlás korú játékosuk van, eddig U8, U10 és U12-ben indítottak csapatot a bajnokságban, idén már U14 és U16-ban is, mert olyan sokan jöttek ide játszani.

Gyurkáról

Gyurka nagyon mozgékony, sportos kisfiú, a jégkorong mellett extrém rollerezik, illetve trambulin parkba járunk rendszeresen, hogy kiélje mozgásigényét” – mesélte Budavári Zsuzsanna a kisfiáról. Mezőnyjátékosként is megállja a helyét Gyurka, de látszik rajta, hogy kapus volt, mert jobban odafigyel a védekezésre, ha centerben játszik, akkor is, ami kifejezetten előnyös a csapat szempontjából.

A jégkorongról

Egy mérkőzés kétszer húsz percből áll az U12-es korosztályban. A két kapus megosztozik a két játékrészen, mezőnyjátékosokból három sor van, összesen tizenöt fő. Az edző mindenkit lehetőséghez juttat, hogy meglegyen a sikerélmény, mert az nagyon fontos, hogy a motiváció megmaradjon. Még nem alakultak ki véglegesen a posztok, az edzők cserélgetik, próbálgatják őket, kinek mi lenne való. „U12-ben már több eszük van a játékhoz, ahogy a szülők fogalmaznak: „már nem „önzőznek”” – jegyezte meg az édesanya. „Mert amíg kicsik, mindenki gólt akar lőni, és nem passzolják át annak sem, aki gólesélyes pozícióban áll, egyénileg pedig ritkán tudják átverekedni magukat mindenkin, ezért nem tudnak gólt lőni. A hokinak viszont az a lényege, hogy lássák, mikor kinek kell átpasszolni a korongot, és amelyik csapat ebben jobb, az nyer. Most már látjuk, mérlegelnek a gyerekek, és inkább gólpasszt adnak, ha a másik jobb helyzetben van, csak legyen gól. Hogy sikerüljön a csapatot tovább juttatni” – magyarázta. „Sokan azt hiszik, a hoki csak az erőszakról, a testi erőről szól, pedig nem, ész is kell hozzá” – jelentette ki. Ráadásul a kisebbeknél nem is megengedett a testjáték, a fizikális ütközés, azonnal büntetőt ítélnek, ha ütővel a másik ütőjére üt valaki, vagy bottal akasztásért.

 

 

A másik, amivel kevesen vannak tisztában, hogy a jégkorong a lehető legbiztonságosabb sport. Az nem igaz, hogy össze-vissza ütik-verik egymást, legfeljebb véletlenül sodorják, lökik fel egymást a lendület hevében, de akkor sem történhet komoly sérülés. A fejükön nagyon speciális bukósisak van, és a gyerekek meze alatt profi védőfelszerelés, ezért nem éri őket nagy ütés” – mondta el Gyurka anyukája, aki szerint nagyon téves a jégkorong megítélése a kívülálló szülők körében. Mindenkinek egyformán jó minőségű a védőfelszerelése, mert ebből nem léteznek gyengébb minőségű gagyik. Ráadásul az utánpótlás egyesületek elég nagy támogatást adnak a felszerelés vásárlására, például a kapusok felszerelését 100%-ban állja az egyesület, mert az csaknem félmillió forint.

Az utóbbi néhány évben sokat nőtt a jégkorong imidzse, a felnőtt férfi és női válogatott sikerei révén jobban benne van a köztudatban, sokkal több a jégpálya is, mint régebben. Emiatt egyre több gyerek választja a hokit, szerencsére, mert a jégkorong nagyon összetett sportág. A kéz-láb koordinációt összehangolni nem egyszerű. „Nem elég lőni tudni, komoly korcsolyázó tudásnak kell lennie mellette. Az sem egyszerűen csak korcsolyázás, mert hátrafele is tudni kell korizni, koszorúzni, fékezni” – hangsúlyozta a sportág nehézségeit Budavári Zsuzsanna, amelyek ugyanakkor kiváló képességfejlesztők a gyerekek számára.

Kevésbé örül azonban annak, hogy az élsportban az utánpótlás egyesületek nagyon teljesítmény-orientáltak. Annak sokszor az a következménye, hogy a játékosok 15-16 éves korukra „kiégnek”, és abbahagyják a sportot. „Jobb lenne, ha széles körben inkább a sport szeretete kerülne előtérbe. Hiszen nem lehet mindenkiből válogatott vagy NHL játékos!” – mondta. „Mi nagyon örülünk annak, hogy Gyurka rátalált erre a sportra, mert nagyon szereti és komolyan is veszi, fizikailag és szellemileg egyaránt jó hatással van rá. Nem volt az a célunk sosem, hogy mindenáron nagy karriert fusson be, mint jégkorongozó. Bőven elég az, ha szereti csinálni. Azért csinálja, mert szereti csinálni. Előfordul, hogy az első nehézség megfutamítaná, vannak hullámvölgyek, de olyankor próbáljuk őket mi is, szülők, támogatni, hogy ne adja föl”.

A többi gyerek is, ha első körben kiderül, hogy nem az ő sportja, akkor is próbálgatni kell. Mi is mindenhova vittük, hogy valamit sportoljon, mert az ugye kell, és nekünk a jégkorong az nagyon bevált”– mondta örömmel Gyurka anyukája. Sokkal kevésbé sérülésveszélyes, mint a foci és sokkal jobban fejleszt, többféle elvárásnak kell megfelelni, ha valaki jó jégkorongozó akar lenni.

Gyerek világbajnokság

Hat éve minden évben megrendeznek egy országos jégkorong tornát Gyerek világbajnokság néven, ami idén az érdi jégcsarnokban volt, az U9, U10 és U12 korosztálynak. Erre bárhonnan lehet jelentkezni egyénileg, sorsolás alapján döntik el, ki melyik csapatba kerül, a csapatok mindig az adott év A csoportos világbajnokságán résztvevő országok neveit és mezeit viselik, kivéve egyet, mert magyar válogatott mezben lévő csapat mindig van.

 

Bár van tornagyőztes, mindenki ugyanolyan érmet kap, hiszen jobbára a szerencsén múlik, milyen játékerősségű csapatok jönnek létre. A torna célja, hogy az egyébként különböző csapatokban játszó gyerekek megismerkedjenek egymással, közelebb kerüljenek egymáshoz, mint ellenfelekhez és a sporthoz egyaránt, s így fűzzék szorosabbra, családiasabbra a szálakat a jégkorongos társadalomban. „Az a lényege, hogy a játék szelleme, a játék szeretete áthassa a gyerekeket ”– fogalmazott Budavári Zsuzsanna.

Egy gyermek számára az élet nem csak a hokiból áll, a korongozás egy másik műfajában is kipróbálta már magát Gyurka.

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here