GV Hitelközpont: „Az is kivárt, akire nem is vonatkoznak a kedvezmények”
Az idén életbe lépett újabb kormányzati lakásteremtési kedvezményeknek két jelentős, egymásra épülő hatása volt: a bejelentések után tavaly a legtöbben már kivártak a vásárlással, emiatt januárban berobbant az adás-vételek száma. Vincze Krisztián, a GV Hitelközpont országos hitelközvetítő hálózat ügyvezető tulajdonosa arról beszélt, az áfacsökkentés és az illetékkedvezmény a keresleti és a kínálati oldalnak is egyaránt előnyös, az intézkedéseknek köszönhetően pedig várhatóan sikerül ellensúlyozni a koronavírus-járvány alatt a szegmensben tapasztalt visszaesést.
A magyar kormány 2020 őszén jelentette be az otthonteremtési kedvezmények újabb elemeit, melyek idén január elsejével váltak hatályossá. Az egyik legjelentősebb enyhítés, hogy aki új építésű ingatlant vásárol, ami lakás esetén nem haladja meg a 150, háznál a 300 négyzetméteres alapterületet, akkor az eddigi 27 százalékos áfa helyett csak 5 százalékot kell fizetnie.
Vincze Krisztián, a GV Hitelközpont országos hitelközvetítő hálózat ügyvezető tulajdonosa emlékeztetett, az adócsökkentést tulajdonképpen feltámasztották, hiszen korábban már létezett, és ismert előnyei is vannak.
„A keresleti oldalt kevésbé érintette a 27 százalékos áfa tavaly, hiszen voltak még a piacon olyan ingatlanok, amik 5 százalékos áfával épültek. A kínálatban viszont jelentős volt a visszaesés, jóval kevesebb projekt indult. Úgy érezzük, hogy az új intézkedéseknek köszönhetően a kínálat is visszatér majd a korábbi szintre és sikerül ellensúlyozni a válság okozta visszaesést is” – magyarázta a szakember.
Mint fogalmazott, a másik jelentős enyhítés a családok számára, hogy akik csokkal vásárolnak új építésű ingatlant, januártól az 5 százaléknyi áfatartalmat is visszaigényelhetik. Ez egy 30 milliós lakásnál a 6,5 milliós megtakarításon túl további 1,5 milliós visszaigénylést jelent, az 50 milliósnál pedig a 11 milliós megtakarítás mellett további 2,5 milliót.
Vincze Krisztián szerint ezzel a lehetőséggel sokan szerettek volna élni, ezért a bejelentéseket követő hónapokban, az év utolsó negyedében megállt a piac, mert mindenki kivárt.
„Elég komoly kereslet zúdult most rá a piacra. Tapasztalataink szerint ha valamilyen változást helyeznek kilátásba, engedményeket lebegtetnek be, akkor még azok is megállnak, akik igénybe sem tudják venni azokat, mert szemlélik a hatásokat. Az is kijelenthető, hogy az átlagosnál jóval több előszerződést kötöttek októbertől december végéig, hiszen így az adás-vételre csak januárban kerül sor, és a kedvezményekkel lehet élni” – magyarázta.
A GV Hitelközpont országos hitelközvetítő hálózat ügyvezető tulajdonosa szerint 2021 legnagyobb kérdése az lesz, hogy a támogatások milyen hatással lesznek a munkaerő kínálatra.
„Szakember kell az építkezések mellett a felújításokhoz is, amit szintén pénzel idéntől az állam, de jelenlegi tudásunk szerint a kedvezmények 2022 decemberéig vehetők igénybe, tehát szorít mindenkit a határidő, torlódás alakulhat ki. Ennek részben lehet egy árfelhajtó hatása is a piacra, részben pedig azt is eredményezheti, hogy akik elvesztették a munkájukat, átképzik magukat és az építőiparban próbálnak munkát találni. Persze vannak könnyebben és nehezebben elsajátítható szakmák is, de lehetőséget teremt a családoknak, ez is az átfogó támogatási logika része” – zárta szavait.
GKI és Masterplast: „Az Otthon-felújítási program megmozgatta a lakosság fantáziáját”
A lakosság rövid távú (a következő egy évre vonatkozó) lakás-felújítási és korszerűsítési kilátásai a negyedik negyedévben ismét erőteljesebbé váltak. E várakozások 14 éves csúcsra emelkedtek. A bejelentett kormányzati ösztönző intézkedések pozitívan hatottak, a felvehető ingyen milliók sokak képzeletét indította be. A következő egy évben a lakossági szándék szerint a magyar lakásállomány csaknem 14%-án végezhetnek fejújítási, korszerűsítési munkákat, azaz 570 ezer otthon újulhat meg – derül ki a GKI és a Masterplast közös kutatásából.
A lakosság lakás-felújítási és korszerűsítési szándékai a következő egy évben, 2007-2020 (ezer háztartás)
Forrás: GKI felmérések
A GKI negyedévente szervez felmérést a lakosság lakás-felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. A felmérés 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készül. A jelen megkérdezés során megkérdezett lakossági minta 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív.
A lakosság lakásfelújításokra és korszerűsítésekre vonatkozó 2020 negyedik negyedévi rövid távú (azaz a következő egy évre vonatkozó) várakozásai negyedéves és éves alapon is nagyot javultak. E várakozások nem csak idei csúcsukra értek fel, hanem a 2008-ban kezdődött válság előtti időket idézik. A koronavírus okozta járvány hatása a lakás-felújítási piacra egyáltalán nem volt negatív, ezt a második és harmadik negyedévi felmérési adatok világosan mutatják. A kormányzat képviselői október végén több bejelentéssel körvonalazták az új, 2021-ben bevezetésre kerülő lakástámogatási intézkedéscsomagot. Ezek közül témánk szempontjából kiemelendő az Otthon-felújítási program, ami családonként legfeljebb három millió forintnyi támogatási összeget helyezett kilátásba. Az összeg nagysága egy komolyabb, átfogó felújítási-korszerűsítési munka finanszírozására is elegendő – azaz valódi, érdemi segítséget jelenthet az érintett háztartásoknak. Ugyanakkor a programban való részvétel feltételei egyelőre nem teljesen egyértelműek, további tisztázások várhatók. Ezek a lakosság számára is világosabbá tehetik a valós lehetőségek mérlegelését. Mindazonáltal e kormányzati lépés pozitív hatása egyértelműen érezhető a felmérési eredmények alakulásában. A következő egy évben a magyar háztartások mintegy 14%-a tervez nagyobb összeget költeni lakására (biztos vagy valószínűleg). Ha e tervek mind megvalósulnak, akkor egy éven belül 570 ezer körüli lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat. Ez 80 ezerrel nagyobb szám a harmadik negyedévi megkérdezés eredményénél.
A következő egy évre tervezett felújítási és korszerűsítési akciók, 2020. IV. negyedév
(említési gyakoriság, százalék)
| Biztosan | Valószínűleg | |
| Családi házak | 4,6 | 13,2 |
| Panellakások | 1,5 | 8,1 |
| Téglaépítésű társasházi lakások | 2,9 | 9,2 |
| Összesen | 3,5 | 10,6 |
Forrás: GKI felmérés
A legerőteljesebb a felújítási szándék most is a családi házak lakói körében, ezen háztartások csaknem 18%-a lehet érintett. Ezzel szemben a legkisebb korszerűsítési kedv a panellakásokban élők körében tapasztalható – valamivel kevesebb, mint 10%-uk hajlandó erre. A tégla építésű társasházakban lakók tervei valahol e kettő között helyezkednek el (12%).
Budapesten a megkérdezett háztartások 12, a megyeszékhelyeken és az egyéb városokban 13 és 14, a községekben 18%-a készül felújításra. Ez utóbbi esetben a 2020 elejétől hatályos falusi csok is plusz ösztönző erőt jelenthet. Hazánk régiói közül nyugat-dunántúliban érezhető a legnagyobb aktivitás (a háztartások 16%-a készül valamilyen felújításra), de az észak-magyarországi és az észak-alföldi régióban is az országos átlagot meghaladó felújítási-korszerűsítési tevékenység várható (15-15%).
