Wittinghoff Tamás: „Gulyás Gergely a mai tárgyalásra úgy érkezett, hogy semmilyen konkrét felhatalmazása nem volt, ezért annál többet, amit eddig is tudtunk, nem tudtunk meg”
„A Magyar Önkormányzatok Szövetsége polgármesterei, tizenketten, három kéréssel, elvárással mentünk a kormánnyal tárgyalni a kormányzati elvonások kompenzálása tárgyában. 1. Az iparűzési adó felére csökkentésének teljes kompenzációja a 25 000 lakos alatti településekhez hasonlóan. 2. A Covid védekezés (eddig teljes mértékben önkormányzatok által fizetett) költségeinek megosztása. 3. A gépjárműadó településeknek való visszaadása. Sajnos ezekben semmit sem sikerült elérni Gulyás Gergely miniszter úr vezette tárgyaló delegációnál. A két és félórás tárgyalás után miniszter úr arra tett ígéretet, hogy minden településsel március végéig külön tárgyalás keretein belül javasolnak megoldásokat elsősorban a fejlesztések terén. Ez azt jelenti, hogy a február közepéig kötelezően benyújtott települési költségvetések nem változnak az érintett településeknél, azaz mindenütt maradnak a kiadás csökkentések, megvonások. Arra a kérdésre, hogy miért pont 25 ezernél húzták meg a határt, nem kaptunk érdemi választ, mint ahogyan arra sem, hogy mi indokolta, hogy 10 fideszes nagyvárosnak karácsony előtt településenként 1 milliárd 380 millió extra támogatást adott a kormány. Ha nem is nagy reményekkel mentünk ma a tárgyalásra, de bizakodtunk, ami most szertefoszlott. A MÖSZ továbbra is a teljes kompenzációt tekintené tárgyalási alapnak. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének tagjaiként, továbbra is együtt fogunk fellépni az önkormányzatok kormányzati elvonásainak kompenzációja tárgyában. Azt szeretnénk ha a kormány visszaadná azt ami a miénk, pontosabban a településeinken élő állampolgároké” – számolt be a Magyar Önkormányzatok Szövetsége nevében az elnök Gémesi György, Gödöllő polgármestere az egyeztetés után élő videó üzenetben a szövetség Facebook oldalán. A találkozót Nyirati Klára Baja polgármestere és Wittinghoff Tamás Budaörs polgármestere is értékelte.
‘”Hatalmas reményekkel érkeztünk, hogy ítélet hangzik el, mennyivel fogja kompenzálni a kormány városunkat” – kezdte Nyirati Klára. Mint hangsúlyozta a költségvetésük bevételi oldala bizonytalan, de a kiadások adottak. (…) „Röviden összefoglalva, hogy mi történt itt ma, akkor a válasz, hogy semmi” – vette át a szót Wittinghoff Tamás. „Vagyis Gulyás Gergely a mai tárgyalásra úgy érkezett, hogy semmilyen konkrét felhatalmazása nem volt, ezért annál többet, amit eddig is tudtunk, nem tudtunk meg. Tehát ha nagy reményekkel érkeztünk ide, csalódottan fogunk távozni. A kegyetlenségig megszorításokkal terveztük a költségvetést, amit két nappal ezelőtt be kellett nyújtanunk és rövid időn belül el kell fogadnunk. Egyetlen konkrétum, volt, ami megfogalmazódott: hogyha egységesen kezelik a 25 000 lélekszám alatti településeket, akkor mi az, ami meghatározza, hogy az e fölöttieket ne lehetne egységesen kezelni„, nevezetesen, hogy nem egyformán sújtják a településeket az elvonások, főként a szolidaritási adó miatt. Gulyás Gergely ki is mondta, hogy Budaörs jár a legrosszabbul, ami a budaörsi polgármestert természetesen nem lepte meg. Aki ezt követően arról beszélt, hogy ez az elvonás jogszabályellenes. Továbbá emlékeztetett rá, hogy az Európa Tanács is bírálja a kormányt az országjelentésében azért, mert „az önkormányzatok finanszírozása elégtelen és elképesztő a centralizáció és az önkormányzatiság szinte lehetetlenné vált.” (A jelentésről egyebek között a Telex ITT számolt be. Angolul ITT érhető el.)
Forrás, illetve a tájékoztató itt tekinthető meg (Wittinghoff Tamás a 3-6. percig beszél): https://www.facebook.com/moszhivatalos/videos/1135353586911792
Wittinghoff Tamás február 2-án keltezett levele Gulyás Gergelyhez a Budaörsi Napló februári számában a 3. oldalon olvasható.
Frissítés: Cikkünk közzététele után sajtóközleményt kaptunk a budaörsi polgármesteri hivatalból.
Ebben a fentieken túl még az áll:
„(…) Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa a napokban fogadta el országjelentését hazánkról. Azt vizsgálták, hogy mennyiben felel meg egy ország gyakorlata az önkormányzati chartának. A jelentés szerint az önkormányzatok finanszírozására vonatkozó nyolc vállalás közül hat egyáltalán nem, kettő pedig részben teljesül Magyarországon. Többek között az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás gyakorlata és bevezetésének módja is ellentétes az uniós elvárásokkal – állapították meg.
Budaörs önkormányzata például 2017-ben 2,1 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kényszerült fizetni, és azóta ez az összeg évről-évre növekszik, 2021-re már több mint hárommilliárd forintra rúg.
A vizsgálat során megállapították, hogy a szolidaritási hozzájárulás eredményeképpen az állam nem hogy hozzájárulna egyes önkormányzatok kötelező feladatainak ellátásához, de saját jövedelmeik jelentős részét el is vonja.
Pedig a charta 9. cikk 1. pontja alapján a helyi önkormányzatok a saját bevételeikkel – például a helyi iparűzési adóval – szabadon rendelkezhetnek. Ezt az állam nem vonhatja el.
A 2020-ban kitört koronavírus-világjárvány kapcsán bevezetett veszélyhelyzeti jogrend lehetőségeit kihasználva a magyar kormány tovább folytatja az önkormányzatok kirablásának gyakorlatát – a saját bevételek közül először elvonta a gépjárműadót (ez Budaörs esetében évi 170-180 millió forint) és az idegenforgalmi adót, majd azzal „támogatta” meg a kis- és középvállalkozásokat, hogy megfelezte a helyi iparűzési adójukat. Ez utóbbi a vállalkozásoknak érdemi segítséget nem jelent, a bevételkiesés viszont az önkormányzatok működését nagymértékben veszélyezteti. Budaörsön pl. további 1,5 milliárd forinttal csökken az intézkedés folytán az önkormányzat saját bevétele.
Ehhez járulnak még azok a központi intézkedések, amelyek az önkormányzatok parkolásidíj- és bérletidíj-bevételeit érintik, továbbá megtiltják a hiányzó források pótlását önkormányzati hatáskörben adókivetéssel vagy -emeléssel.
A Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa szerint nincsen valós és érdemi konzultáció az önkormányzatok és a kormány között, különösen a pénzügyi források juttatását és újraelosztását illetően; a helyi önkormányzatok pénzügyi forrásai továbbra sem elégségesek, a „szolidaritási hozzájárulás” aránytalanul negatív hatással volt a helyi pénzügyekre; a helyi önkormányzatoknak nincs megfelelő pénzügyi forrása helyi adókból és díjbevételekből; az önkormányzatoknak juttatott állami támogatások feltételei nem objektívek.
Ennek alapján a következőket javasolják a magyarországi hatóságoknak:
- állítsák meg a központosító törekvéseket;
- korlátozzák az állami hatóságok a beavatkozást az önkormányzati feladatkörökbe;
- folytassanak valódi konzultációt;
- jusson elegendő forrás a helyi feladatokra;
- a helyi adók mértékét helyben határozhassák meg;
- igazságos és átlátható legyen az önkormányzatok támogatása;
- biztosítsák az önkormányzatok számára a hatékony jogorvoslati lehetőségeket.”
