Egyetlen napirend szerepelt tegnap a rendkívüli képviselő-testületi ülésen, ez pedig: Budaörs Város Önkormányzata Építményadóról szóló 11/1991. (VII.26.) önkormányzati rendeletének módosítása.
A jelenlegi 4.6 milliárdos elvonás jövőre 6.3 milliárdra nő, ami közel 50 százalékos emelkedést jelent. Ezt az összeget az állam az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás címén veszi el a város saját bevételeiből. Ehhez jön még az iparűzési adó növekményének elvonása, ami a Pénzügyminisztérium előzetes becslése alapján történik és újabb 800 millió forint elvonását jelenti 2025-ben. Mindezek miatt, a város működőképességének megőrzése érdekében kell ehhez a helyi adónemhez hozzányúlni – indokolta a döntést Wittinghoff Tamás polgármester.
Hozzátette, a sürgősséget az indokolja, hogy jövő évre vonatkozó adóemelést csak november végéig fogadhatnak el. Az adóterhek enyhítéséről viszont év közben is dönthetnek. Ha az elvonások a vártnál kisebbek lesznek, akkor a vállalkozók bevonásával felül fogják vizsgálni ezt a döntést.
Abszurd helyzetben kell a városnak rendeletet módosítania, ugyanis a helyi iparűzési adó többletének elvonásáról még meg sem jelent a jogszabály. Annak tartalmáról csak előzetes tájékoztatókból tudnak. Bár azt ígérik, hogy ez a pénz a járáson belül marad, de nem lehet tudni, hogy melyik település hogyan részesül majd belőle. Az előjelek nem jók, hiszen az egész Budakeszi Járásban tervezett 1.3 milliárdos bevételből Budaörsnek 800 milliót kell vállalnia.
A polgármester azt is hozzátette, hogy az építményadóhoz 2018 óta nem nyúltak hozzá, miközben az infláció 50-60 százalékos volt, de még az emelés után sem éri el a kiszabható maximumot és még így is kisebb lesz, mint a környező települések nagy részén.
Az előterjesztés vitájába először Gergely István (Budaörsi Vállalkozók Egyesülete) szólalt fel, aki közölte, hogy a vállalkozók számára is fontos a város működőképességének megőrzése, ezért elfogadják az emelést, azzal a megkötéssel, hogy az önkormányzat felülvizsgálja a rendeletet a vállalkozók bevonásával, ha javul a pénzügyi helyzet.
Czuczor Gergely (Fidesz-KDNP) szerint a városnak vannak tartalékai, a működőképesség biztosított, ezért nem tartja indokoltnak az emelést. Majd arról beszélt, hogy részt vett egy a polgármestereknek tartott egyeztetésen, ahol ígéretet kaptak arra, hogy az iparűzési adó növekményének elvonása helyben marad és annak felhasználásáról a polgármesterek dönthetnek majd.
Farkas Benedek (Budaörs Fejlődéséért Egyesület) arról érdeklődött, hogy dr. Czuczor Gergely (Fidesz-KDNP) milyen minőségében vett részt az egyeztetésen, miközben őt, aki Pest megyei képviselő nem hívták meg. Czuczor Gergely (Fidesz-KDNP) a jelenlétét azzal indokolta, hogy 17 Pest megyei településnek ő a fideszes választókerületi elnöke. Farkas Benedek szerint pontosan ezt nevezik pártállamnak, ahol csak a vezető párt képviselőjét hívják meg olyan tanácskozásra, ahol egyébként kizárólag polgármesterek vesznek részt.
Monostori-Kalovits Márk alpolgármester megkérdőjelezte az állítást, hogy a járásban az elvont iparűzési adó többletről a polgármesterek dönthetnek majd. Ő úgy értesült, hogy csak javaslatokat tehetnek, a végső döntést miniszteriális szinten hozzák meg. Ezt erősítette meg Vágó Csaba kabinetvezető is.
Végül a többség elfogadta a javaslatot, két Fidesz-KDNP-s képviselő ellene szavazott egy pedig tartózkodott.
Az előterjesztés:
Ügyiratszám: XVIII/35338-1/2024.
Tárgy: Budaörs Város Önkormányzata építményadóról szóló 11/1991. (VII.26.) önkormányzati rendeletének módosításáról.
Az előterjesztés tárgyalása Budaörs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 36/2010. (XI.12.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: SZMSZ) 18. § (1) bekezdése és 58. §-a alapján nyilvános ülésen történik.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 6. §-ának c) pontja értelmében az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy az adó mértékét az e törvényben meghatározott felső határokra, illetve a fogyasztói árszínvonal változásai szorzatával növelt összegére figyelemmel megállapítsa, illetve kedvezményeket vezessen be. A Htv. 7. § c) pontja értelmében az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy az általa bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál.
2025. január 1-jétől építményadóban 2950,1 Ft/m2 lesz az adómaximum.
Az adó mértékének növelésekor kiemelt figyelemmel kell lenni a helyi sajátosságokra, az önkormányzat gazdálkodási követelményeire, valamint az adóalanyok teherbíró képességére.
A településen az építményadó mértéke építményfajtánként került megállapításra, melyet a Képviselő-testület 2018. év óta nem módosított. Az adómértékek az adómaximumhoz képest alacsony szinten állnak, ezért javaslom a gazdasági tevékenységet szolgáló építményfajták adómértékének alábbiak szerinti emelését:
-
kereskedelmi egység (üzlet, iroda, stb.) adómértékét 950 Ft/m2-ről 1400 Ft/m2-re,
-
szállásépület adómértékét (szálloda, hotel, stb.) 1100 Ft/ m2-ről 1400 Ft/ m2-re,
-
egyéb nem lakás céljára szolgáló épület adómértékét (üzem, csarnok, gyár, műhely, szerviz, raktár stb.) 1100 Ft/m2-ről 1400 Ft/m2-re.
A fent megjelölt építményfajták adómértékének emelését követően az előterjesztés készítésének időpontjában az adónyilvántartásban szereplő adatok alapján az alábbi táblázatban rögzítettek szerint 426 132 991 Ft. többletbevétel várható.
A fenti adótárgyak adómértékének emelése főleg vállalkozásokat, illetve olyan magánszemélyeket érint, akik a tulajdonukat képező ingatlanokat hasznosítják. Budaörs a gazdasági tevékenységet végző vállalkozások számára a főváros közelsége, a jól kiépített közlekedési lehetőségek, infrastruktúra és a helyi iparűzési adó mértékének évek óta a maximális 2 % alatti (1,9 %) mértéken tartása okán vonzó település. Az elmúlt években a gazdaság teljesítőképességét befolyásoló világjárvány, háborús helyzet és a magas infláció ellenére a Budaörsre települt vállalkozások jól prosperáltak, ezért a javasolt adómérték emelés további működésükre nem jelent túlzó megterhelést, a többletbevétel a költségvetés stabilitását biztosítja.
Az előterjesztésnek része egy technikai módosítási javaslat is, melyben a társas garázsra
(teremgarázs) és az osztatlan közös tulajdonú ingatlanokra vonatkozó adóztatási szabályok kerülnek pontosításra.
A javaslat elfogadása esetén az alábbi rendelet módosítása szükséges:
- Az építményadóról szóló 11/1991. (VII.26.) önkormányzati rendelet Határozati javaslat a Bizottságok részére:
Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi és Előkészítő Bizottsága, valamint Pénzügyi Ellenőrző és Vagyongazdálkodási Bizottsága javasolja az építményadóról szóló 11/1991. (VII.26.) önkormányzati rendelet módosítását az előterjesztés melléklete szerint.
Forrás: Eloterj_javaslat_az_egyes_helyi_adorendeletek_modositasara.doc
