Évzáró/évnyitó interjú Wittinghoff Tamás polgármesterrel

“Mindent megteszünk azért, hogy itt Budaörsön megőrizzük, sőt jelentősen javítsuk a megszokott és elvárt színvonalat”

A képviselő-testületi üléseken napirendek előtt a polgármester mindig beszámol arról, hogy milyen munkát végzett az előző ülés után eltelt időszakban. Jellemzően harminc-negyven eseményt, találkozót sorol fel, melyekre nyilván fel kell készülnie, majd utána gondoskodni a megbeszéléseken született megállapodások végrehajtásáról. Majd egy-egy ülésen havonta 40-50 napirend szerepel és a határozatok végén a leggyakoribb mondat, hogy a végrehajtásért “felelős a polgármester”. Mind ezekből vajon hány kérdés az, ami beleférhet egy évzáró interjúba? Illetve, ha visszagondolunk a lapunkban eddig megjelent előző mintegy 30 évzáró interjúra, tényleg az lenne a feladatunk, hogy valamiféle összegzésre, számadásra törekedjünk? Nem. Ezért megpróbáltunk olyan kérdéseket feltenni Wittinghoff Tamásnak, amiről például egy testületi ülésen nem igazán szokott beszélni, de biztos, hogy velünk együtt sok olvasónkat érdekli a válasza.

Eltelt egy év a tavalyi évzáró interjú óta és közel öt év az  utolsó önkormányzati választás óta, így 2024-ben az itt élőknek újra a szavazófülkékbe kell vándorolniuk. Számítasz arra, hogy ez esetleg más lesz, mint az előző három volt? Hiszen azokon hatalmas fölénnyel nyertél a kormánypárti kihívóiddal szemben, sőt, mind a tíz egyéni körzetben is a „csapatod” nyert, a Budaörs Fejlődéséért Egyesület jelöltjei.

• Azt szokták mondani, hogy a kampány a választás utáni napon kezdődik. Mi már régóta tudjuk a leckét: megállás nélkül dolgozni kell az egész ciklus alatt azért, hogy a rászolgáljunk a választók bizalmára. Nehéz évek vannak mögöttünk. Elég, ha csak a Covidra vagy éppen az Európa-rekord magyar inflációra gondolunk, amelyek szinte mindenkit megviseltek. A Covid alatt mind az egészségügyi rendszerünk, mind az önkormányzati intézmények, de Budaörs lakossága is derekasan helyt állt. Azt hiszem, a szociális válságot is messze az országos átlag fölött kezeljük. Igyekszünk mindenkinek segíteni, aki támogatásra szorult. Most éppen a helyi egészségügyi rendszert veszélyezteti az alulfinanszírozottsága és a kormányzat kapkodó lépései. Mindent megteszünk azért, hogy itt Budaörsön megőrizzük, sőt jelentősen javítsuk a megszokott és elvárt színvonalat. Egyszóval bőven akad tennivalónk, akkor is, ha éppen nem választási évben vagyunk. A Budaörs Fejlődéséért Egyesület frakciója végig összeszokott csapatként dolgozott és egységes maradt. Valamennyi egyéni körzetben megválasztott képviselőnk nagyon figyelt a lakossági jelzésekre, kérésekre. Igyekeztek minden ügyben gyorsan és hatékonyan intézkedni. Nem bíztuk el magunkat, de azért reméljük, hogy a választók is érzékelték és értékelik is a ciklus alatti erőfeszítéseinket és az elért eredményeket.

A testületi üléseken szinte menetrendszerű már a kormánypárti, fideszes képviselők színjátéka, legutóbb például virgácsot kaptál Löfler Dávidtól. Hogy éled ezeket meg belülről? Kívülről látjuk, hogy például két szaloncukorral köszönted meg a „kedvességét”, de persze van, amikor látszik rajtad, hogy a szavakat sem találod a döbbenettől. Szóval, mit érzel ilyenkor?

• Egy közszereplőnek sokkal többet kell méltósággal elviselnie, mint egy átlag polgárnak, ez számomra is irányadó. Igaz, ez nem mindig könnyű. Nem szívesen minősítem a politikai ellenfeleinket, ezért mindig igyekszem szakmai oldalról közelíteni a néha egészen méltatlan hozzászólásokat is. Az persze meglepő, hogy sokévnyi képviselőség után sem mindig értik az önkormányzat működését, nincsenek tisztában pénzügyi, költségvetési alapfogalmakkal vagy éppen az előterjesztések jogi szabályaival. Emiatt rengeteg hozzászólásuk szakmaiatlan, így időnként kioktatásnak tűnik, amikor ezekre rámutatok. Frakciójuk ritkán veszi a fáradtságot, hogy az adott év költségvetéséhez átgondolt javaslatokat tegyenek. A munkájuk kimerül a látványosnak gondolt apró kötözködésekben, amelyek nagy részéről gyorsan kiderül, hogy megalapozatlanok. De leginkább az kínos, amikor kötelezően el kell mondaniuk a Fidesz propaganda éppen aktuális mantráit, amelyek olyan mértékben lebutítottak, hogy egy értelmes ember szájából rendkívül szánalmasnak hangzanak. Néha már sajnálattal nézem, hogy a kormányzati gyűlöletkampányok egyszerűen nem engedik meg a helyi politikusaiknak, hogy megőrizzék emberi tartásukat, hogy méltósággal lehessenek kormánypártiak.

Budaörs újra beperli az államot a „szolidaritási adó” mértéke miatt, Frankhegy ügyben pedig az Alkotmánybírósághoz fordulunk és több más pere is van az önkormányzatnak. Egyrészt végül is hány folyamatban lévő perünk van és jellemzően milyen típusú ügyek ezek? Másrészt arányában mennyi az „eljárás jogi” lépés,  és mennyi az, ahol valóban bízol benne, hogy számunkra kedvező ítélet születhet?

• Aki figyelemmel kíséri a képviselő-testületi üléseket, az előtt ismeretes, hogy a szolidaritási hozzájárulás címén történő állami pénzelvonás rendkívüli mértékben megterheli Budaörs költségvetését. Évek óta többmilliárdos összegeket fizetünk be úgy, hogy teljességgel átláthatatlan ennek a pénznek a sorsa. Megpróbáltuk jogi úton megakadályozni a törvénytelen elvonásokat, de a 2017-ben indított perek nem jártak eredménnyel. Bár első fokon nekünk adott igazat a bíróság, másodfokon egyszerűen nem született érdemi döntés… Ez a „hozzájárulás”-nak nevezett pénzelvonás voltaképpen egy az önkormányzatot sújtó adóként működik. A szolidaritási hozzájárulás álláspontom szerint mind a hatályos magyar Alaptörvénnyel, mind az önkormányzatokra vonatkozó sarkalatos törvényekkel ellentétes, és súlyosan sérti az önkormányzatok önálló gazdálkodásra vonatkozó, nemzetközi szerződésben biztosított jogokat. Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok kongresszusa egy jelentésében megállapította, hogy a szolidaritási hozzájárulás bevezetése és hatásai sértik a Magyarország által is aláírt, Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának 9. cikkét.
  Azt különösen sérelmezzük, hogy az önkormányzat nemcsak hogy nem kapja meg azokat az állami normatívákat, amelyek a kötelező állami feladatok ellátásáért járnának nekünk, de az évről-évre növekvő elvonás miatt a város saját bevételeiből is milliárdokat vonnak el. A képviselő-testület felhatalmazása alapján hamarosan további jogi eljárásokat kezdeményezünk ezzel kapcsolatban – reméljük, hogy az önkormányzatokra vonatkozó európai szabályok felett őrködő független testület megállapításai más megvilágításba helyezik az ügyet.
  Egyébként Budaörs ritkán és csak igaza tudatában pereskedik, amit lehet, igyekszünk békés úton, megegyezéssel rendezni. Felesleges látszat-pereket az önkormányzat nem indít, jellemzőbb, hogy alperesként veszünk részt a perekben. Jelenleg is van folyamatban ellenünk néhány polgári per, kártalanítási ügyekkel kapcsolatban, ezek egyikében döntött úgy nemrég a képviselő-testület, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulunk. Bizalmam a magyar bíróságokban töretlen, ahogyan abban is, hogy a perekben a város számára kedvező ítéletet hoznak.

Látjuk a Fidesz esetében, hogy a kommunikáció rendkívül fontos a hatalom megszerzése és megtartása érdekében, és a valós kormányzati teljesítmény másodlagos. Budaörsön sokak szemében te magad vagy a hatalom. Egyetértesz ezzel? Ha nem, akkor miért nem? Ha igen, milyen felelősséggel jár ez számodra, mint Wittinghoff Tamás? Illetve, mit gondolsz a saját kommunkációdról a budaörsiek felé, mennyire ösztönös vagy mennyire tudatos ez? És mi az alapelve a városháza hivatalos kommunikációjának?

• Soha nem fogtam fel a szerepemet úgy, hogy én lennék a helyi hatalom, még akkor sem, amikor jóval szélesebb volt az önkormányzatok hatásköre. A helyi hatalom a települési közösségeké, amelyeket a szabadon megválasztott és folyamatosan ellenőrzött képviselőiken keresztül gyakorolnak. Ráadásul az önkormányzatban kollektív döntések születnek a képviselő-testületi üléseken, amelyek előkészítésében óriási szerepe van a szakmaiságnak, amelyet a hivatal képvisel. Egyszóval a polgármester szerepe valójában koordináló, kezdeményező, illetve időnként tényleg ő képviseli kifelé a várost. De alapvetően a helyi hatalom kollektív műfaj. Sajnálatos, hogy a Fidesz kormányok mindent elkövettek; hogy jogilag és pénzügyileg is korlátozzák a helyi autonómiát.
  Ami a nyilvánosságot illeti, mélységesen elítélem azt a súlyosan törvénysértő módot, ahogyan a Fidesz leuralta a közmédiát, és minden erővel akadályozza a sokszínű nyilvánosság működését. Arról már nem is beszélve, hogy száz és százmilliárdokat költenek propagandára, közérdekű kormányzati tájékoztatásnak hazudva a folyamatos párt-kampányokat. Polgármesterré választásom első pillanatától elutasítottam azt a fajta önkormányzati tájékoztatást, amely azon alapszik, hogy a helyi médiát a polgármester irányítja. Arra törekedtünk, és úgy hiszem, el is értük, hogy független médiumok legyenek a városban, amelyek akár hírversenyben is állnak egymással. Ebben a helyzetben az önkormányzat dolga kizárólag a korrekt tájékoztatás és a tévé, rádió esetében a működési feltételek biztosítása. Azt hiszem, hogy ez a fajta médiapolitika elnyerte a városban élők tetszését, hiszen így többféle, nem elfogult forrásból tájékozódhatnak arról, hogy mi is történik a településünkön.

Ugyanakkor te magad nagyon aktívan vagy jelen online a helyi közösségi oldalakon. Az egyik ilyen felfutása is annak köszönhető, hogy ott 24 órában tartottál/tartasz fogadóórát, válaszolsz személyesen minden felmerülő problémára. Erre gondoltam, hogy ez tudatos-e vagy egyszerűen ilyen vagy?

• Alapvetően az vezet, amit nagyapámtól tanultam. Köszönni tisztesség, fogadni kötelesség. Így van ez akkor is, ha megszólítanak. Illik válaszolni. S bár ezt nagyon nehéz mindig követni, de nem szeretek senkit megvárakoztatni. Ezért valóban, igyekszem mindennek utána járni, illetve válaszolni a kérdésekre.

Mi jelenleg Budaörs három legfontosabb problémája? És melyik az a három, amire saját hatáskörben befolyásunk is van, és ezekben mit kíván az önkormányzat tenni?

• Nem könnyű három területet kiemelni, de ha muszáj, akkor én ilyennek tartom az egészségügyet, a szociális biztonságot és a fenntartható fejlődés biztosítását. Sok egyéb fontos terület is lenne, amelyeket sajnos erőszakkal elvettek tőlünk vagy végletesen korlátozták a döntési lehetőségeinket. Ilyenek például az oktatás vagy éppen az építéshatósági ügyek. Az egészségügy országos lepusztulása és elégtelen finanszírozása elkerülhetetlenül lecsapódik a mi városunkban is. Az elmúlt évben már konkrétan be kellett avatkoznunk a folyamatokba, hogy működőképes maradjon a városunkban az ügyeleti rendszer vagy éppen a háziorvosi szolgáltatás. A legkritikusabb helyzet az egészségügyi központban alakult ki, ahol az említett okok miatt elviselhetetlenné vált a várólisták hossza. Ezért a legutóbbi testületi ülésen eldöntöttük, hogy komoly összeggel támogatjuk a listák maximum egy hónapos időszakra való lerövidítését.
  Ugyanilyen területnek tekintjük a szociális szférát is, ahol nem engedhetjük meg, hogy bárki rászoruló segítség nélkül maradjon Budaörsön. Ezért folyamatosan finomítjuk azt a szociális hálót, amely megvéd mindenkit, aki nehéz helyzetbe kerül. Ez is nagyon sok odafigyelést igényel, és persze rengeteg pénzbe is kerül.
  Harmadik területként a fenntartható fejlődést említettem, ami ugyan még ilyen fogalomként nem része a közgondolkodásnak, de egyes elemei nagyon is érintenek mindenkit. Elég, ha a klímaváltozásra, az energiafelhasználásra, a közlekedésre gondolunk. Mindezek előre gondolkodást és komplex megközelítést, új szemléletet igényelnek, hiszen egymással szorosan összefüggő ügyekről van szó. Ezen a téren már eddig is sok mindent tettünk és a jövőben is kiemelten foglalkozunk ezekkel a problémákkal.

Arról, hogy mit tesz a város a fenntartható fejlődés terén, kétszer volt nagyobb összeállítás a lapunkban a közelmúltban, és sajnos ezek nem igazán érték el az olvasóink ingerküszöbét. Ami egyértelműen a témának tulajdonítható, hiszen amikor ugyanilyen mellékletet a gyermekvédelemről írtunk, arra nagyon sok pozitív és tartalmas visszajelzés érkezett. Mit gondolsz, miért nem érdekli még mindig az embereket a környezetünk állapota, védelme?

• Attól tartok, sokan gondolkodnak úgy, hogy a sok milliárd emberből mit ér, ha ők környezettudatosak? Pedig ha megfordítjuk, s a sok milliárd ember mindegyike így élne, mindjárt jobb kilátásaink lennének.

Nem tudom, mennyire kíséred figyelemmel a Budaörsi Napló sorozatait, de 2024-ben az adományozás, a társkeresés és a spórolás után a témánk az egészséges életmód lesz. Az első rész a decemberi számban már megjelent, amiben itt élők mondják el, hogy ők mit értenek ez alatt és mit tesznek az egészségükért. És te? 

• Feladatomból adódóan elsősorban az a felelősségem, hogy városban biztosítsuk az egészséges életmód alapfeltételeit. A jó egészségügyet, amely a megelőzésre is fókuszál, a sportolási és egyéb rekreációs lehetőségeket, az épített és természeti környezet harmóniáját vagy éppen a lehetőségek szerinti stressz-mentes légkört. Ez utóbbin értem például a már korábban említett szociális biztonságot. Ami a saját egészségemet illeti, magam is igyekszem odafigyelni az egészséges étkezésre, az aktív pihenésre, testmozgásra, kikapcsolódásra. Helyzetemnél fogva persze nem mindig sikerül ezekre elegendő időt szakítanom, és persze a stressz-mentes környezet sem garantált számomra. Ez nem egy ilyen munkakör…