Emlékeznek még a Mechanikai Művek törökbálinti pirotechnikai raktárának robbanására? Olvasóink körében egyre népszerűbb az archívumunkban való keresgélés, de a legtöbben jó néven veszik, ha ezt mi magunk tesszük meg helyettük. Sorozatunkban ezért hónapról-hónapra a 10, 20 és 30 évvel ezelőtti Budaörsi Naplóból ismertetünk akkori cikkeket. Már nem is lepődünk meg rajta, hogy milyen gyakran aktuálisak mind a mai napig az akkor feldolgozott témák.
A Budaörsi Napló 30 éve, 1994-ben megjelent számában ezekről olvashattunk:
Az önkormányzat „áldásos” tevékenysége
Keller László önkormányzati képviselő a közelgő önkormányzati választások előtt kritikát fogalmazott meg az akkori képviselő-testület munkájáról, illetve javaslatokat írt arról, véleménye szerint milyen változtatásokat kellene eszközölni az önkormányzatnál.
Többek között az alábbiakat kifogásolta:
– Nem elérhetőek az információk a BÉKÜ felszámolásáról és az abban részt vett képviselők tevékenységéről.
– A város által alapított BTG Kft. pénzügyi-gazdasági helyzetéről sem lehet tudni semmit.
– A bizottságok működése gyakorlatilag megszűnt, helyette a nyilvánosságot kizáró ebédlői egyeztetések vannak.
– A művelődési ház a nyáron hotelként üzemelt, ahelyett, hogy a fiatalok számára kínált volna értelmes elfoglaltságot a szünidőre.
És amiket javasolt:
– A hatékony testületi munka érdekében gondolják újra a szervezeti és működési szabályzatot.
– A költségvetéshez kérjék ki az érintettek véleményét és egyeztessék az eltérő érdekeket.
– Az önkormányzat profitorientált vállalkozásait nem indokolt támogatni. Önkormányzati képviselő vállalkozása pedig legfeljebb csak különlegesen indokolt esetben végezhessen önkormányzati pénzből finanszírozott munkát.
Budaörsi iskolák és a felvett elsősök száma
Önkormányzati általános iskolák:
1. Sz. Általános Iskola: 77 tanuló, három osztályban
2. Sz. Általános Iskola: 57 tanuló, három osztályban (a benne működő Waldorf iskola kiválása folyamatban)
3. Sz. Általános Iskola (Jakob Bleyer Német Nemzetiségi Általános Iskola): 74 tanuló, három osztályban.
Kesjár Csaba Általános Iskola és Gimnázium: 56 tanuló, két osztályban.
Nem önkormányzati Általános iskolák:
Talento Alapítványi Iskola: ?
Mónoskola – magániskola: ?
Mindszenty József Katolikus Általános Iskola: egy elsős osztály + egy kis létszámú osztály nehezen kezelhető gyerekek számára.
A művelődési házban két osztály Waldorf-módszerrel tanított osztály indul.
Középiskolák:
Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Gimnázium: nulladik évfolyamos nyelvtanuló osztály + hat évfolyamos osztály + ötféle tagozattal induló osztályok
Kesjár Csaba Általános Iskola és Gimnázium: egy elsős és egy másodikos osztály van.
Magániskola:
Kolumbusz Kristóf Humán Gimnázium és Oktatási központ
Vidám nyár? – személyes tapasztalatok a budaörsi ifjúság egyes nyári szórakozásairól
Illéssy Mátyás káplán írásában véleményt nyilvánított cikkében a fiatalok szórakozási szokásairól és a szórakozóhelyekről, különösen az előző számban említett SZA-BA-DO diszkóról és az általa tapasztalt szórakozások következményeiről, mely leginkább az ifjúság züllesztésével jellemezhető. Így többek között arról, hogy bár a diszkóban nem árulnak kiskorúaknak alkoholos italt, azért visznek be magukkal és azt már senki nem ellenőrzi, hogy meg is isszák, tartotta ő már a fejét hányó általános iskola felső tagozatos osztályába járó gyereknek. Egyébként is sok a verekedés, a gyerekek számára nem ajánlott tevékenység és látvány, de a rendőrök általában soha nem járnak arra, hogy ellenőrizzék a helyszínt, sőt, feltűnően kerülik azokat a helyeket, ahol éjszaka a fiatalok – zömmel az alkohol hatására – randalíroznak, a diszkón kívül például akkoriban a Béke téren lévő éjjel-nappalinál. Ezért írásában javasolta a törvények következetes betartatását, korrupciómentesen és azt, hogy álljon föl egy munkacsoport szülőkből, pedagógusokból, a városháza munkatársaiból, akik ellenőrzik a fiatalok szórakozási tevékenységeit, illetve a fiatalok igényeinek felmérésével olyan ifjúsági klubot hozzanak létre, ahol kulturáltan tudnak szórakozni a gyerekek és legfőképpen felügyelet alatt. Meggyőződése: „ebben lenne együttműködés a fiatalok részéről, sokszor talán előbb, mint az elkényelmesedett, profitot, kibúvókat kereső felnőttek részéről.”
Az ifjúsági klub vezetőjének kompromisszumos javaslata
Mindeközben ugyanis évek óta elhúzódó vita volt az akkor már hat éve létező városi ifjúsági klub és a városháza között, melynek alapja, hogy a fiatalok által felújított és kicsinosított, a Templom tér 15. szám alatt lévő szenespincét a képviselők értékesíteni szándékoztak. Az ifjúsági klub vezetője, Mizsei Zoltán e nyílt levelében azt a kompromisszumot ajánlotta a képviselő-testület tagjainak, hogy ha eladják a volt szenespincét, már azon az áron adják el, amivel nőtt az értéke a felújítás óta, illetve biztosítsanak egy másik, akár romos helyiséget, épületet a fiatalok számára, amit ha fel is kell újítani, ők nem rettennek meg a munkától ezúttal sem. Kérését azzal támasztotta alá, hogy szükség van arra, hogy legyen rendes helyük a fiataloknak, ahol értelmesen tölthetik el a szabadidejüket, mert egyébként a városban semmilyen szórakozási lehetőség nincs számukra, annak ellenére, hogy a lakosság 51%-a 30 éven aluli, ellenben van száz vendéglátóipari egység, ahol legfeljebb az alkoholivás lehet a program.
City Airport Budaörs
Az 1930-37 között épült Budaörsi repülőtér a maga idejében Európa keleti kapujának számított. 1950-ig a magyar polgári repülés fellegvára volt, mely biztosította a rendszeres légi összeköttetést Nyugat-Európa nagyvárosaival, a II. világháború után Kelet-Európa fővárosaival is. Bár a Ferihegyi repülőtér megnyitásával a polgári légi közlekedést lebonyolító légitársaságok inkább odaköltöztek, az 1980-as évekig nagy élet zajlott a Budaörsi repülőtéren, egyrészt az MHSZ sportrepülői használták, másrészt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Repülőgépes Növényvédő Szolgálata, 1500 embert foglalkoztattak, gépparkjuk 200 repülőből és helikopterből állt. A reptér lassú haldoklása a rendszerváltozás után indult, amikor megszűntették a mezőgazdasági tevékenységet végző repüléseket. A járműveket sorban eladták, az embereket elküldték.
A repülőteret érintő, 1994 őszére tervezett változásokról Nagybákay Antal válságmenedzser, az Állami Vagyonügynökség által megbízott vezető beszélt a vele készített interjúban, melyből kiderült, hogy akkor a reptér tulajdonosa a magyar állam volt, kezelője a Honvédelmi Minisztérium és a Repülőgépes Szolgálat (neve Air Service), az üzemeltetője pedig a Magyar Repülőszövetség.
Nagybákay Antal elmondta, mivel az Air Service benne van az ÁVÜ adóskonszolidációs programjában, 1995-ig privatizációra fog sor kerülni. De egyéb tervei is voltak, így például a repülőtér rendbetétele, új, modern géppark beszerzése és úgynevezett City Airport létrehozása, amilyen van már Londonban, Stockholmban és Berlinben. Ezek abból a célból létesültek, hogy kis (szuperhalk!) gépekkel üzletembereket szállíthassanak, nagyon népszerűek, itt is sikere lenne. További tervek voltak: a Budapest-Ungvár és Budapest-Ljubljana járatok kiterjesztése, illetve a mezőgazdasági növényvédő szolgálta újbóli beindítása, ehhez plusz pilótaképzést is, mert az éppen nem volt az országban. Ezen kívül az alkatrész raktár és a repülőgépjavító üzem, valamint turisták nosztalgiareptetése is a tevékenységi kör része, sőt, a mogyoródi Forma-1-es pálya melletti helikopterállomást is e cég építtette éppen azzal a céllal, hogy helikopterrel szállítsák oda a vendégeket.
Helységneveink
Filipszky István ezúttal Budaörs területén egykorvolt települések nevének eredetét veszi sorba.
Örs: már a kora Árpád-korban létezett e település, a korabeli oklevelek Er, Urs, Evers, Ewres néven említik. Az Örs kabar törzsnév. (A kabarok Kijev alatt csatlakoztak a magyarokhoz.) A 1700-as évek elejéig volt ez a neve, majd – hogy megkülönböztessék az országszerte több Örs településnévtől – Buda közelsége miatt előtagként a Buda nevet kapta.
Csík: jobbágyfalu volt, először 1298-ban említik az oklevelek. Egyik változat szerint személynévből ered a falu neve, másik változat szerint a határában lévő mocsárban élő csík nevű, hengeres testű halról nevezték el, a halat csikászok fogták ki, középkori vásári lajstromokban megtalálható kelendő áruként.
Horhi: a mai Kamaraerdő területén volt, első írásos említése 1300-ból való. A név a „horh” szóból ered, aminek jelentése szakadék, mélyút, de a horzsol igéhez is közel áll.
Bobald: valószínűleg ez egy Árpád-kori település volt, de a török korban már csak mint Csík falu pusztájaként tesznek róla említést a fennmaradt írások. Neve Árpád-kori személynévből ered, a Bobából, aminek a bolgár bob (jelentése bab) szó az alapja, ebből alakult ki a Bobád, majd a Bobald.
Régi mesterségek – A gyertyaöntő
Herwerth Sándor gyertyaöntővel készített rövid interjút Karaba Anna. Ebből kiderült, hogy a család ősei már az 1700-as években itt éltek Budaörsön és hogy a kitelepítés azért nem érintette közvetlenül őt és szüleit, mert édesanyja magyar származású. Herwerth Sándor a gyertyaöntéssel akkor ismerkedett meg, amikor a ’60-as években már meg lehetett látogatni a rokonokat Németországban, s többször járt heidelbergi gyertyaöntő mestereknél. 1979-ben hozta létre saját gyertyaöntő műhelyét, ahol kizárólag kézi öntésű és mártott gyertyákat készített, amelyek minőségét évtizedek során kísérletezte ki. A kézzel öntött gyertya kb. tízszer annyi ideig ég, mint egy gépi öntésű. Gyakran kapott egyedi megrendeléseket, például a Filmgyár kérésére egy speciális fekete gyertyát, ami szakmailag nagy kihívást jelentett.
A kántortanító
Clementis László tanító Bián született, 1863-ban. 17 évesen került Budaörsre, ahol később feleségül vette a kántor leányát. Előbb tanító, majd iskolaigazgató lett, illetve idővel ő látta el a kántori teendőket is, kitűnő orgonista hírében állt. Clementis László alapította 1912-ben a Lyra dalkört, a mai kórus elődjét, ami az I. világháborúig működött. Hatvan év munkával telt év után ment nyugdíjba. 1951-ben hunyt el.
20 évvel ezelőtt írtuk, 2004. szeptemberében…
Mit tettünk, mint szomszéd?
Az egykori Mechanikai Művek törökbálinti pirotechnikai raktárának robbanása megrázta egész Budaörsöt is. A Pyro-Technic illegálisan tárolt fekete lőpora nem csak a környéki erdőket, de a közelben élők házát is lángra gyújtotta, porba döntötte.
Azt, hogy a budaörsi önkormányzat miben sietett a szomszéd segítségére Vágó Csaba, a polgármesteri kabinet vezetője mondta el a Budaörsi Naplónak: közelségünk miatt hamar bekapcsolódott az oltásba a budaörsi polgári védelem, az önkéntes tűzoltók és a BTG a vízszállító autóival. A megye területéről kiérkező valamennyi egységnek a budaörsi önkormányzat biztosította az élelmezését. Mivel az érintett törökbálinti lakók többsége nem akarta elfogadni azt a lehetőséget, hogy a törökbálinti művelődési házban töltsék az éjszakát – féltették megmaradt értékeiket -, a budaörsi önkormányzat sátrakat és takarókat bocsátott a rendelkezésükre. Hosszabb távra szóló segélyért a budaörsi önkormányzathoz senki nem fordult, valószínűleg azért nem, mert a budaörsi házakban, lakásokban kisebb anyagi károk keletkeztek, zömmel ablakbetörések, amiket a biztosítók rendeztek.
Élve befalazott denevérek
2004. augusztusában a Patkó utca 1. szám alatti tízemeletes társasházban, az ablaknyílásokban megbúvó denevérkolóniákat a szigeteléssel befalazták, ezért az állatok ott elpusztultak.
Ezt az állatkínzást a Patkó utca 1. közös képviselője engedélyezte a szigetelést végzőknek, nem tudni, miért. Pedig Magyarországon az összes denevérfaj védett, pusztításuk minimum pénzbírságot von maga után, súlyosabb esetekben akár börtönbüntetést is. Ráadásul a nyári melegben a rothadó denevértetemek súlyos fertőzési forrást is jelenthetnek környezetükben.
A megoldás az lett volna, hogy a késő őszi időszakban végzik a szigetelési munkálatokat, amikor a denevérkolóniák elmennek a téli szálláshelyükre, jellemzően barlangokba. És még akkor is a helyileg illetékes természetvédelmi hatóság engedélye kell hozzá, hogy elkezdjék a munkálatokat olyan helyeken, ahol denevérek lehetnek, s ők még ellenőriztetik is alpintechnikai cégekkel, hogy biztos ne maradjon a házrésben egyetlen egyed se.
Megnyílt a szociális foglalkoztató
Szociális foglalkoztató létesítésére kapott támogatást a Civil Szolgáltató Kht. a budaörsi önkormányzattól ebben az évben és megkezdte működését. A kht. a mozgáskorlátozottak országos egyesületének része, mely szervezet megromlott egészségű embereknek kínál munkalehetőséget. Munkára azok jelentkezhetnek, akik az Országos Szakértői Intézettől (OSZI) rendelkeznek rokkantsági igazolással. A dolgozók napi hét órában dolgoznak.
A budaörsi képviselő testület anyagi támogatásának köszönhetően a budaörsi repülőtérnél található helyiséget teljesen felújították.
Az elvégzendő munka többféle, a cikk íródásakor a csomagolás és a címkézés volt a leggyakoribb, de a kht. úgy nyilatkozott, vezetői minden tevékenységre nyitottak, hogy minél több csökkentett munkaképességű embernek tudjanak munkát adni. Az egyik legfontosabb céljuk, hogy meg tudják mutatni: a csökkentett munkaerő nem jelent csökkentett munkát, vagyis ők is minőségi munkát végeznek.
Egy más forrásból származó információ szerint a rövid ideje tartó fennállás ellenére a cikk keletkezésének idején már megtörtént a kht. vezetősége és egy-két munkavállaló közötti összetűzés, a munka jellege és az érte kapott fizetés ugyanis nem mindenkinek vonzó.
Városházi hírek
A köztársaság lovagkeresztjét kapta a polgármester
Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét (polgári tagozat) vehette át augusztus 20-án a Parlamentben, Mádl Ferenc köztársasági elnöktől. Az indoklás szerint a kitüntetést eredményes polgármesteri tevékenységéért és az önkormányzat informatikai fejlesztése érdekében végzett munkájáért kapta. Néhány hónappal korábban ugyanis éppen itt, a Telekuckóban mutatták be az érdeklődőknek az immár elektronikusan elérhető Pest megyei egységes rendelettárat. S Budaörs eddig megtett lépései az elektronikus önkormányzat kialakítása érdekében több szakmai fórumon szerepelt pozitív példaként. Ám egy ilyen magas rangú elismerés minden bizonnyal többről szól a szűken vett informatikai fejlesztéseknél. Odaítélésénél vélhetően figyelembe vették a városban megvalósult és folyamatban lévő út- és közműhálózat fejlesztéseket, valamint az egészségügy, a szociális ellátás területén elért eredményeket, illetve Budaörs elmúlt tíz évben tapasztalható folyamatos fejlődését. Ezért is hangsúlyozta a Budaörsi Napló kérdéseire válaszolva a polgármester, hogy miközben meglepte a kitüntetés, és természetesen nagyon örül neki, azt nem a saját személyes elismerésének tekinti, hanem úgy véli, Budaörs városát emelték ki egy olyan ünnepen, amikor egyébként személyeket szokás kitüntetni.
Új szociális intézmény a támogató szolgálat
2004-ben a szociális törvény módosításai alapjaiban változtatták meg az önkormányzatok feladatellátásának módját. A hagyományos alapellátási formák (étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés) kiegészültek a speciális alapellátási feladatokkal. Ilyen a támogató szolgálat, ami a fogyatékkal élők megsegítését, a pszichiátriai és szenvedélybetegek közösségi gondozását, és a hajléktalanokat segítő utcai szociális munkát foglalja magába. A budaörsi önkormányzat felismerve e szolgáltatások iránti igényt, a 2004-es költségvetésben az első önkormányzatok között biztosított lehetőséget a támogató szolgálat létrehozására, mely a Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat keretén belül működik.
A támogató szolgálat feladatai: az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi, szociális ellátásokhoz való hozzájutás biztosítása. Munkavállalást, munkavégzést, képzést segítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés megteremtése. A közösségi, kulturális és szabadidős programokban való egyenjogú részvétel elősegítése. A szállító szolgálathoz való hozzájutás megszervezése (alanyi jogon és térítéses formában). Egyéni és csoportos rehabilitációs programok szervezése, segítségnyújtás a környezettel való kapcsolattartásban. Információnyújtás, tanácsadás, ügyintézés, jogi felvilágosítás.
Toronyzene a Kőhegyi Mária Kápolnában
Szörényi Csaba, egy budaörsi cég nyugdíjas igazgatójának ötlete volt, hogy legyen a kőhegyi kápolnában toronyzene. A megvalósítás felé vezető út egy véletlennel kezdődött, amikor egy viharos szél elvitte a kápolna cserepeinek egy részét, s a férfi utánajárt, kinek lehet szólni a javítás miatt. Ritter Imréhez, a budaörsi német kisebbségi önkormányzat elnökéhez irányították, akinek felvetette az ötletét és tetszésre talált.
Ezután Szörényi Csaba felkereste St. Martint zeneanyagot kérni tőle, aki fel is ajánlotta a toronyzenéhez az egyház által is elfogadott, már meglévő zene darabjait. A technikai feltételek kialakításában a szintén budaörsi BASYS Multimédia Kft., műszaki igazgatója, Selmeczi Imre segített, a legjobb technikát ajánlotta fel, 50 százalékos engedménnyel és díjmentes üzembe helyezést vállalva. Ritter Imre úgy nyilatkozott, hogy eredetileg harangjátékot szerettek volna a kápolnába, de azt ekkor még nem tudták megfinanszírozni.
A toronyba szerelt hangszórókból meghatározóan német nemzetiségi egyházi, karácsonykor alkalomhoz illően karácsonyi, illetve Mária dalok szóltak valamikor. A kápolnába belépve, mozgásérzékelő indította el a zenét. A 2004. szeptember 12-i harangavató szentmisével kötötték össze a toronyzene üzembe helyezését.
A második újjátelepítés
Kovács József László helytörténeti cikkében az 1739-es pestisjárvány által megtizedelt budaörsi lakosság létszámfeltöltésére irányuló második betelepítési hullámról és előzményeiről szól.
„Budaörsön 274 lélek, gyerek és felnőtt esett a pestis áldozatául. Húsz évvel a betelepedés után a falut súlyos csapás sújtotta. (…) Az 1739-es évben április 5-től november 20-ig öldökölte a pestis a szegény, kétségbeesett emberek sorát.” – idézet Riedl Ferenc kutatásából. Budakeszi hasonló sorsra jutott, ott is sokan meghaltak, de e falvakat tulajdonló Zichy Miklós gróf leveléből az derül ki, hogy ott még maradtak munkaképes emberek. Ők azonban megtagadták, hogy a szinte lakatlanná vált Budaörsön végezzék a kiszabott munkát, amikor saját falujukban is alig győzték a tennivalót. A gróf ezt engedetlenségnek fogta föl, és kemény hangú levelet írt jobbágyainak, megfenyegetvén őket: „minden egyes ember ki környezetében netán lázadozott engedetlenségével hagyjon fel, (…) másokhoz való békességét vegye elő, hogy ezáltal Méltóságos Édesanyám birtoka, mint más esztendőkben, az idén is fellendüljön. Amennyiben ez mégsem történne meg, a baj előidézői, amellett, hogy egykor a Mindenható Isten elé kell számadásra állniuk, a földi büntetést nem kerülhetik el, s noha a bitófát már lebontottuk Budakeszi határából, ugyanott egy másikat is emelhetünk, s a lázadozók elnyerhetik a bérüket…”
Weckermann József bíró 1740. október 16-án tisztelettel, de nyugodtan felelt a grófi intelemre. „Grófi méltóságodnak jelentem, hogy a község sohasem húzódott a szántástól, amennyiben az Budakeszire tartozott, csupán Budaörsön nem akarnak már szántani, egy napon át Budaörsön szántottunk, de sokaknak saját földje is még szántatlan. Minden tönké megy és a gazdák azt mondják, ha nem vetnek, jövőre nem lesz ennivalójuk így alázatosan kérjük, hogyha amíg kitart a szép idő, hétfőn szánthassunk és vethessünk. Az 55 nap alatt mindent bevetettünk volna, ha nem esett volna az eső. De mi nem rendelkezünk, mint az Isten, s mi sem örülünk a sok esőnek, sőt: ez nagy kárunkra van!”
Ezt követően Zichy Miklós gróf az 1740-es években igyekezett új lakókat betelepíteni Budaörsre. Zsámbékról, Óbudáról, Budakesziről hívott be telepeseket. A budaörsi anyakönyvekben ezt követően bukkantak fel addig nem bejegyzett új nevek, például: Luntz, Fischer, Haffner, Breier, Martin, Schilling, Pfundt, Frank, Treier, Schweitzer, Ganter, Herwerth, Sattelberger, Zeiler, Hess, Derflinger, Eberhardt, Troll, Wendler, Wenzl, Michelberger, Riedl.
Megtörtént tehát Budaörs második újjátelepítése, 1746-ra már saját temploma is volt.
Ezekről írtunk 10 éve, 2014. szeptemberében…
2014. szeptemberében az őszi önkormányzati választásokra készült a város. Amikor szeptember 2-án a Buda Környéki Televízióban a polgármesteri vitára került sor, még csak két polgármesterjelölt volt hivatalosan: Wittinghoff Tamás (Budaörs Fejlődéséért Egyesület) és az akkor alpolgármesteri pozícióban lévő Török István, a Fidesz helyi elnöke.
A beszélgetés során szó esett a néhány évvel korábban bekövetkezett válságról is, s ezzel kapcsolatban Török István elmondta, hogy helyi, kedvező adózási feltételekkel és a helyi munkahelyteremtést segítő pályázati lehetőségekkel segítették elő a kisvállalkozásokat, Wittinghoff Tamás pedig arról számolt be, hogy intézkedéseik sikere abban mérhető, hogy bár 2008-tól Budaörsön átmenetileg csökkentették az iparűzési adót, 2012-re megvoltak a feltételei annak, hogy emeljenek rajta és 2014-ben már több cég lett a településen, mint 2008-ban volt. Wittinghoff Tamás azt is hozzátette, hogy 2010 és 2014 között 9 milliárd forintot fordított a város önerőből fejlesztésre, beruházásra a működésen felül, az itt élők kényelmét szolgálva.
A beszélgetés következő kérdése az volt, miért volt szükség 2 milliárd forintnyi hitel felvételére? Miért nem a civil szervezetek, sportklubok kaptak kevesebbet? Ugyanis ez irritálja a lakosság egy részét. Wittinghoff Tamás azt válaszolta, ha meg rajtuk spórolnának, ha nem adtak volna támogatást az egyesületeknek, akkor meg az irritálna sokakat. Azért vettek föl ennyi hitelt, mert a közel 8 milliárd forintnyi indokolt fejlesztési igény (közművek, intézmények) ezt szükségessé tette. De hangsúlyozta, óriási a különbség a hitel és az eladósodás között. Probléma akkor van, ha valaki úgy vesz fel hitelt, hogy nem tudja megteremteni a fedezetét. De Budaörs város eladósodott helyzetben sose volt. Török István szerint inkább azon lehetne spórolni, hogy olyan fejlesztésbe ne kezdjen bele a város, amire nincs igazából lakossági igény vagy ne úgy valósuljon meg, ami funkciójában nem a legjobban sikerült, mint például a sportcsarnok, amiben az uszoda nagymedencéje fél méterrel rövidebb a nemzetközi versenyekre előírt szabvány méretnél.
Az intézmények működtetése kapcsán Wittinghoff Tamás elmondta, bár ő folyamatosan elégedetlen, mert mindig van mit jobbá tenni, de az, hogy a lakosságszám a rendszerváltozás óta csaknem a duplájára nőtt és zömmel fiatalok költöztek be, ezért az óvodák és iskolák terén ez sok feladatot ad az önkormányzatnak, folyamatosan építik, illetve újítják fel azokat. Erre Török István felsorolta az általa árnyékosabb oldalnak nevezett intézményeket, a rettenetes Pagony óvodát és a szintén felújítandó Árpád utcai kisegítő iskolát, meg azt, hogy Kamaraerdőbe kellene egy iskola, hogy legalább az alsósoknak ne kelljen átjárni az autópálya túloldaláról, amire Wittinghoff Tamás azt felelte, ezek nem az árnyoldal, hanem az előttük álló feladatok.
A következő kérdés arra vonatkozott, hogy vajon nem lenne-e jobb Budaörsnek, ha kormánypárti polgármestere lenne? Török István azért nem merte azt mondani, hogyha – személyében – kormánypárti polgármestere lenne Budaörsnek, azzal mindent elérhet, amit szeretne. Ugyanakkor kritizálta Wittinghoff Tamást, amiért ő polgármesterként véleményt fogalmaz meg a kormánnyal szemben, mert csak árt vele a saját közösségének. Wittinghoff erre azt válaszolta, hogy ez egy normálisan működő jogállamban nem jelenthetne problémát, vagyis nem kellene bosszútól tartania, ha szabadon véleményt nyilvánít.
Leipán Tibor független polgármesterjelölt
A televíziós polgármesterjelölti kerekasztal-beszélgetés után kiderült, van egy független jelölt is a posztra, Leipán Tibor személyében. A vele készült interjúból kiderült, hogy függetlenségének csak előnye van: „Nem kell bármilyen politikai elképzelésnek megfelelnem, nem kell szerepet játszanom és nem kell megalkudnom, ebből következően egyedül a város érdekeit kell figyelembe vennem.”
Legfontosabb feladatnak tartotta, hogy meg kell állítani a város lassú hanyatlását, ehhez ő rendelkezik vezetői tapasztalatokkal és megfelelő gazdasági végzettséggel.
Egyedül a hermanosok kezdtek máshol
Budaörsön 2014. szeptemberében az öt általános iskolában 400 elsős és mintegy 2800 iskolás kezdte meg a tanévet.
A nyári időjárás nem kedvezett az iskola felújító beruházásoknak, az esőnapok miatt csúsztak az elkészüléssel. Ezért a Herman iskola tanulói csak két héttel a tanév megkezdése után költözhettek vissza saját iskolájukba, addig a Rózsa utcai és a Bleyer iskola épületében tanultak.
1400 óvodás kezdte meg a 2014/2015-ös tanévet a város tíz saját óvodájában és a Mindszenty római katolikus oviban.
Utat mutat sávok a járdán
„Budaörsön nem rólunk és nélkülünk döntöttek, hanem értünk és velünk” – írta Jenei András, a Buda-környéki Látássérültek Közhasznú Egyesületének alelnöke, annak kapcsán, hogy 2014 őszén újabb vakvezető sávokat adtak át a városnak.
Mivel a BULÉKE központja Budaörsön van, indokolt, hogy a városban az átlagosnál több legyen a látássérülteket segítő berendezés, például hangos lámpa és a járdán taktilis vezetősáv. A budaörsi városháza kialakítása miatt 2007-ben megkapta az Év akadálymentes épülete címet, a látássérültek tájékozódását segíti a beszélő lift, a vezetősávok és a tapintható térképek, így ők egyedül is tudnak ügyet intézni a hivatalban. Az írás megjelenésekor már volt járdás vezetősáv a buszvégállomástól a BULÁKE-ig, a Támogató szolgálatig és a Szivárvány utcai rendelőig, a Városháza buszmegállóktól a vároházáig, a Templom téri buszmegállóktól a Kossuth Lajos utcai rendelőig, a Szabadság út és Károly király út kereszteződéséig és a CBA környékén, a Károly király úti buszmegállókhoz vezető utak, illetve a gylogos átkelőhelyekig. Továbbá a Kisfaludy-Petőfi-Szabadság út kereszteződésében mind a négy oldali zebra és a buszmegállók elérhetők vezetősávokkal, illetve az Illyés gimnázium és a bíróság is.
Ehető „szőnyegek”
Az úrnapi virágszőnyeghez hasonlóan gyümölcs- és terményszőnyeg készítése volt az IdeSüss Budaörs Napján a kertbarátok egyesületének köszönhetően. Az olvasók aggódtak, hogy elpazarolják vele az élelmiszert, de Nagy Sándor Lászlóné elmondta, hogy a rendezvény végén összeszedték a terményeket, zacskóba tették és eljuttatták a rászorulóknak.
Körmenet és megemlékezés
2014. szeptember 13-án ünnepi szentmise volt a Köhegyi kápolnánál. A búcsút a Wendler Ferenc Szűz Mária Alapítvány élesztette újra a 2003-ban újjáépített kápolnánál. Az esemény 9 órakor kezdődött a Nepomuki Szent János templomtól induló körmenettel. A hegyen Spányi Antal megyéspüspök celebrálta a misét.
Együttműködnek
2014. szeptember 11-én a Budaörsi Kézilabda SE és a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) hároméves együttműködési megállapodást kötött, amit egy sajtótájékoztatón Kálóczi Imre, a sportegyesület társadalmi elnöke és Kovács Patrik, a FIVOSZ alapító elnöke jelentett be.
A vállalkozók értelemszerűen szponzorációt ajánlottak fel, a sportegyesület pedig azt ígérte, felülvizsgálja saját beszerzéseit, beszállítóit, lehetőséget kínálva a fiatal vállalkozóknak az ajánlattételre. A megállapodás mottója: „Nőjünk együtt, nagyra!”
III. Sportválasztó nap
A Budaörsi Sport Club 2012-ben indította útjára a Budaörsi őszi Sportválasztó Napot. A rendezvény fő célja, hogy az öt budaörsi általános iskola valamennyi másodikos és harmadikos tanulója élsportolók és szakedzők segítségével megismerkedhessen a városban űzhető sportágakkal. A Budaörsi Sport Club szakosztályain kívül a szervezésben részt vett a Budaörsi Kézilabda Club, az Aramis SE és a BDSE is, így a gyerekek összesen kilenc állomáson sportolhattak és a következő sportágakat próbálhatták ki: atlétika, tenisz, asztalitenisz, labdarúgás, futsal, kézilabda, judo, karate és kosárlabda. Az Árok utcai sportlétesítményben 810 budaörsi kisiskolás töltötte sportolással a délelőttöt. Délután korosztálytól függetlenül, akár családok is kipróbálhatták a sportágakat.
Így ünnepelt a 90 éves BSC
Az Árok utcai focipályánál gyülekeztek kicsik és öregek és persze a köztes korosztály, hogy együtt emlékezzenek meg a Budaörsi Sport Club (BSC) 90 éves fennállásáról.
A szeptember elején megtartott ünnepségen a bemutatót az eredményeikről itthon ritkán tudósító motorosok kezdték. Mivel a rendőrség csak kicsit késve zárta le a forgalom elől az utcát, a hajmeresztő mutatványok közben a sportolóknak még egy-két arra tévedő autót is kerülgetni kellett.
A hivatalos megnyitón a polgármester, Wittinghoff Tamás és a klub elnöke, Somlyó Gergely idézte fel a legnagyobb sikereket.
A több száz gyerek között a legfiatalabbak, a sporttal még csak ismerkedő 6-7 évesek is magukra húzták az egyenpólót, és eljöttek azok a már 80 felett járó focisták, akik még részesei lehettek a budaörsi „aranycsapatnak”, amelyik 1964-ben megnyerte a nevezetes Szabad Föld kupát.
