A Dialógus az oktatásért elnevezésű kerekasztal fórum 2022 novemberében ült össze először Budaörsön. Tegnap került sor a harmadik alkalomra, ezúttal az Illyés gimnázium aulájában, ahol a helyi oktatási-nevelési intézmények küldöttei, illetve szülők a pedagógusok, szülők és diákok 9 pontjából a harmadikat dolgozták fel kis csoportokban (Versenyképes és értékálló bérezést az oktatásban dolgozóknak!). A gyűlésen részt vett Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke is.
A rendezvény elején Szilágyi Kitty óvodapedagógus, a kerekasztal sorozat egyik fő szervezője tájékoztatott arról, hogy a budaörsi példának követői lettek, már három másik helyen, a főváros három kerületében is alakulóban vannak ehhez hasonló oktatási kerekasztalok.
A pedagógus bérezés témáját illusztrálva egy elképzelt állásinterjú jelenetét adta elő Turcsik Viktor, a Herman iskola igazgatója, mint iskolaigazgató és Chován Gábor, a Budaörsi Latinovits Színház színművésze az álláskereső tanár szerepében.
A jelenetből kiderült, hogy milyen bérezésre számíthat egy tanár attól függően, milyen besorolásba tartozik, ami meghatározza, hogy a néhány éve tanító, egyetemi végzettséggel rendelkező tanár nettó fizetése 260180 forint és ennyi marad mindaddig, míg meg nem kezdi a tizenkilencedik tanítással töltött évet. Kivéve, ha osztályfőnök és munkaközösség vezetést is vállal, mert akkor 293592 forint. Negyvenvalahány, a pályán eltöltött év után a nettó fizetése kicsivel meghaladja a 400 ezer forintot.
Szabó Zsuzsa a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke is felszólalt. „Nem csak a pedagógusok béremeléséért küzdünk, hanem annak mentén azért is, hogy megfelelő legyen a bérszínvonal az oktatásban, hogy a fiatalok a tanári pályát válasszák és ott is maradjanak, mert ezáltal tudjuk biztosítani a gyerekeknek azt az ellátást, ami az életük beteljesítéséhez kell” – mondta. Majd hozzátette: „A magyar társadalomért, illetve Magyarország gazdasági jövőjéért is küzdünk, mert ha nincs megfelelő tudása a diáknak, nem lesz belőle megfelelő minőségű munkavállaló.”
A fórum munkamenete ugyanúgy zajlott, mint a korábbi alkalmak során. A jelenlévők munkacsoportokba tömörültek annak megfelelően, melyik téma kidolgozásában szeretnének részt venni. Kötelező olvasmányok címe adta a csoportok nevét.
Az 1. csoport (Az aranyember) a tanárok – valós – munkáját és annak díjazását dolgozta ki. Hogyha összeadják az összes munkaórát, a láthatatlan feladatok elvégzésére fordítottat is, mennyire jön ki az órabér? Végülis nem számolták ki, mert olyan sok munkával töltött óra jön ki a tanításon felül (ami kb. 22 óra), hogy nem szívesen szembesülnének vele. Az órákra felkészülésen kívül az extra feladatok (például színházba vagy versenyekre kísérés, kirándulás, farsang, felzárkóztató szakkör) mellett a rengeteg adminisztrációs feladattal bőven túllépi a heti 40 órát, inkább 60 az, amit egy tanár munkával tölt.
Az óvodapedagógusok munkáját tekintve számoltak a 2. csoport tagjai (Hét krajcár). Az óvodai pedagógusok a 32 kötött órájuk mellett, amit a gyerekekkel töltenek, konkrétan van még 8 olyan óra, ami kötelező az előírt és az intézményben kell tölteniük. Ezen kívül hasonlóan a tanárokéhoz, rengeteg olyan plusz feladatuk van, ami a munkavégzésükhöz kell: felkészülés a foglalkozásokra, kommunikálni a nevelési szakemberekkel a gyerekekről, továbbképzések, hospitálások, de még az óvoda dekorálása is. Valamint töméntelen mennyiségű adminisztráció a gyerekek fejlődését nyomon követő naplótól kezdve az éves tervekig. Ők kiszámolták, mintegy 60 órát dolgoznak egy héten, s így 1000 forintos órabér jön ki.
És a fejlesztőpedagógusok, a gyógypedagógusok, valamint az oktatási intézmények pénzügyes, munkaerő-ügyekkel foglalkozó dolgozóinak (azaz a NOKS: nem pedagógus szakképzettségűek) munkamennyiségét a bérezéssel a 3. csapat (Kincskereső kisködmön) vetette össze. Általánosan jellemző, hogy az óvodában vagy az iskolában a háttérben dolgozók, például az óvodatitkár is részt vesz a gyerekek felügyeletében, ami nagy felelősséggel jár. Pedig éppen elég felelősség az is számukra, hogy pénzzel dolgoznak, szerződésekért felelnek, pályázatokat írnak.
A 4. csapat (Candide, avagy az optimizmus) a pályakezdők szemszögéből vizsgálta a pedagógus béreket. Vajon mekkora lehetne a reális díjazás, amiért még érdemes a pályán maradniuk. Mi tenné vonzóvá a tanári pályát? A téma kidolgozói két fontos feltételt határoztak meg ennek kapcsán: szabad értelmiségi pályán mozoghassanak, szabad oktatási intézményekben. Valamint biztosítani kell számukra olyan jövedelmet, ami a megélhetésüket, lakhatást, de a pihenés, kikapcsolódás feltételeit is biztosítani tudja. Megoldási javaslatként elhangzott, hogy a kezdő pedagógusokat arra a társadalmi szintre kellene emelni, ahol az államigazgatásban például az Állami Számvevőszék gyakornokai vannak, olyan javadalmazással együtt.
A Sorstalanságról kapta a nevét az 5. csoport, amelyik a tanári pályát, mint karrierlehetőséget elemzett. Ezen kívül azt is, hogy például miként képzelik el a pedagógusok értékelését és jutalmazását. A megoldási javaslatok között felvetették, hogy a tanárokat értékelhetnék a szülők és a diákok is, illetve az intézmény vezetősége. Pozitív megerősítés bevezetése a közösség részéről. A bérezést tekintve az optimális jövedelemnek a versenyszférában dolgozó diplomás átlagbérének 100%-a lehetne, nem csak a 80%-a, ezen felül a bérek felmenő rendszerben növekednének, a tapasztaltabb, nagyobb felelősséggel járó munka többet ér. Kifizetetlen munka pedig ne legyen.
A következő alkalom március 9-én lesz, amikor a 9. pont lesz terítéken (Szakmai szabadságot és támogatást az oktatásban! Korszerű nemzeti alaptantervet! Szabad tankönyvválasztást!).
Korábbi cikkeink az oktatási kerekasztal fórumokról:
Az első összejövetelről itt írtunk.
A pedagógusok megbecsüléséről a második alkalommal volt szó.
