A bántalmazó helyzetek elkerülésének néhány módjáról tartott hasznos előadást legutóbb múlt héten csütörtökön a nyugdíjas házban a budaörsi oktatási intézmények vezetőinek a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány két munkatársa, a budaörsi önkormányzattal öt éve kötött együttműködési szerződés keretében. A cél a budaörsi gyermekek jogainak hatékonyabb érvényesítése, a gyermekvédelmi alapellátás megerősítése. Közös szervezésben rendszeresen tartanak különböző fórumokat és workshopokat a gyermekvédelmi területen dolgozóknak és a pedagógusoknak, de olykor szülők számára is, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai, illetve a helyi közösségek minél hamarabb felismerjék a gyermekbántalmazási eseteket és megtanulják, milyen lépéseket tehetnek azok megszüntetésére, illetve megelőzésére.
A Hintalovon Alapítvány Budaörs Város Önkormányzattal kötött megállapodása szerint az elmúlt évben a „Közösségi gyermekvédelem” elnevezésű projekt keretében azon dolgozott, hogy a budaörsi, gyerekekkel foglalkozó szakemberek, pedagógusok, gyermekjóléti szolgálatosok, azaz a város gyermekvédelmi hálóját képező közösség tagjai – melynek részesei a szülők és maguk a gyerekek is – könnyebben felismerjék a gyerekekkel szembeni bántalmazást, és ha találkoznak ilyen esettel, akkor a megfelelő módon tudják kezelni.
Az alapítvány havonta egyszer ingyenes fogadóórát is tart, ahol konzultációt, tanácsadást, egyedi ügyekben jogsegélyt nyújtanak a budaörsi családoknak. (A fogadóórák időpontjai ITT érhetők el.)
A Hintalovon Alapítvány munkatársai dr. Bárdossy-Sánta Nóra jogász és Vaskuti Gergő pszichológus múlt hét csütörtökön a budaörsi oktatási intézmények vezetőinek tartott előadást. A rendezvény nem volt a sajtó számára nyilvános, ezért előtte a jogász, utána pedig a Kesjár iskola igazgatója, Alkonyi Krisztina foglalta össze lapunknak a lényeget.
A közösségi gyermekvédelmi találkozó témája ezúttal az volt, hogy a jog eszközeivel, illetve arra építve például az iskolák a házi szabályzataik közérthető leírásával hogyan vehetik elejét annak, hogy bizonyos bántalmazási helyzetek kialakulhassanak. „Az oktatási intézményeknek legyen saját gyermekvédelmi szabályzata! Ha átlátható szabályokat fektetünk le és pontosítjuk a fogalmakat, például azt is, hogy egyáltalán mi számít bántalmazásnak, akkor a tudatlanságból származó esetek mennyiségét csökkenthetjük” – magyarázta lapunknak dr. Bárdossy-Sánta Nóra.
Az intézmények vezetőivel való előzetes egyeztetés alapján három témacsoportot jártak körbe a megbeszélésen.
Az első, hogy mi a diplomatikus, kíméletes megoldása az olyan eseteknek, amikor konfliktus alakul ki egy osztályban, ahova sajátos nevelési igényű vagy figyelemzavaros gyermek is jár. „Gyakran felmerülő kérdés, hogy egy vegyes osztályba integrált speciális szükségletű gyerek és a többiek jogai hogyan tudnának egyidőben érvényesülni úgy, hogy a megoldásra törekvő folyamat során senki ne sérüljön” – mondta a jogász. Alkonyi Krisztina pedig hozzátette, hogy ilyenre volt már példa iskolájukban, és most a szakemberek is megerősítették számukra, hogy jól kezelték: nem szülői értekezlet keretében beszélték meg és nem mindenki előtt, hanem szúk körben az iskolavezetők, az érintett szülő és egy, az osztályt képviselő szülő jelenlétében, szakember bevonásával. Ez a keret ad lehetőséget a valódi megbeszélésre, együttműködésre, és nem ad teret megalázó helyzetek kialakulására.
Megfelelő jogi ismeretek birtokában kevesebbszer alakulhat ki helyzet a gyerekek kárára. Például elvált szülők esetében gyakran felmerülő probléma, hogy kevesen tudják, ha az egyik szülőnek kizárólagos felügyeleti joga van, attól még a másik szülő beleegyezése is kell az intézmények kiválasztásakor a beiskolázásnál. Erre pedig már a beiratkozáskor fel kell hívni a szülő figyelmét, és az sem túlzás – ahogy sőt van is ilyen iskola -, ahol a másik szülő írásbeli beleegyezését kérik. Ugyanis Ellenkező ha valamelyik szülő csak később szerez tudomást arról, hogy hova jár a gyermeke és megváltoztatja azt, annak a gyermek mindenképpen a károsultja, hiszen ki akarják rántani a megszokott közösségéből.
Alkonyi Krisztina szerint az elhangzott megelőzési technikák őket pedagógusokat, intézményvezetőket is védik. A családi problémák ugyanis gyakran beszivárognak az oktatási intézményekbe és ezekre nekik reagálni kell. „Már csak azért is, mert a pedagógusoknak, mint a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak bejelentési kötelezettségük van. Így ha a gyermekbántalmazás bármilyen formáját észreveszik, hivatalból sem nem dughatjuk a fejünket homokba„ – mondta az igazgató. Ugyanakkor nem is avatkozhatnak bele a konkrét családok életébe, például szülői kérésre sem mehetnek el tanúskodni a bíróságra. Ott csak abban az esetben van szerepük, ha a bíróság maga kér pedagógiai szakvéleményt. „Ennyi a lehetőségünk, és szerintem ez rendben van így. Nagy pedagógiai hiba lenne beavatkozni egy család belső ügyeibe és ítélkezni az előzmények ismerete nélkül” – tette hozzá Alkonyi Krisztina.
A digitális világ fejlődésével új kihívásokra is megoldást kell találni – ez volt a harmadik témacsoport. Ilyen például, ha a szülő nem egyezik bele abba, hogy az óvodás gyermekéről fotó készüljön. S bár a szülő védeni akarja a gyereket, a lelkének bántalmazás is lehet, ha úgy érzi, hogy most kimarad valamiből. Ilyenkor az óvodapedagógus leleményességétől függ, hogy a gyermek milyen élményt szerez. Ha például a fotózás alatt feladatot kap, például viheti a fotós táskáját, nem fogja magát mellőzöttnek érezni.
Összességében mind az előadó, mind a résztvevő nézőpontjából eredményes volt a csütörtöki találkozó. Alkonyi Krisztina úgy fogalmazott, hogy mivel a két szakember, a jogász és a pszichológus „nem az oktatási intézmény dolgozójának szemszögéből nézték a problémákat, hanem kívülállóként, olyasmiket is észrevettek, amiket mi, beleveszve a hétköznapokba, nem látunk át belülről”, és nagyon hasznosnak érzi a külső tanácsokat, amiket kaptak.
