Több piackutató cég készít évente több alkalommal különböző szempontok alapján rangsorokat arról, hogy mely országokban, régiókban, városokban jobb élni, hol magasabb vagy alacsonyabb az életszínvonal. Az egyik a GfK Piackutató Intézet, ők több mint 25 éve végeznek felméréseket a magyar háztartások körében a napi fogyasztási cikkek (élelmiszerek, háztartási vegyi áru, gyógyszer, stb.) vásárlásaival kapcsolatban. És miután 2022-ben a GfK egyesült a Nielsennel, a fogyasztói és kiskereskedelmi mérések vezető globális elemzési szolgáltatója lett. Ők tették közzé október 29-én a legfrissebb adataikat, mely szerint Magyarországon az egy főre jutó átlagos vásárlóerő közel 7 százalékos emelkedés mellett 11 570 euróra nőtt, ami azonban 38 százalékkal kevesebb az EU-átlagnál. Ezzel országos szinten a 30. helyen állunk a 42 országot átfogó európai összehasonlításban. Az 5000 fő feletti magyar települések esetében pedig (Budapestet nem számítva) az első Üröm, a második Budaörs és a harmadik Nagykovácsi.
A korábbi évekhez hasonlóan ismét Liechtenstein áll az első helyen a vásárlóerő rangsorában (70 180 euró), ami több mint 3,7-szerese az európai átlagnak. A második és harmadik helyen Svájc és Luxemburg következik. Míg a svájciak egy főre jutó vásárlóereje 52.566 euróval 2,8-szorosa az európai átlagnak, addig a luxemburgiak egy főre jutó nettó rendelkezésre álló jövedelme 41.785 euró. Ez több mint 2,2-szerese az európai átlagnak.
Budapest nélkül az 5000 fő feletti települések rangsora az egy főre jutó vásárlóerő országos átlaghoz viszonyított aránya (vásárlóerő index) alapján:
1. Üröm 165,7
2. Budaörs 150,2
3. Nagykovácsi 148,7
4. Paks 147,0
5. Solymár 145,8
6. Diósd 144,5
7. Szentendre 133,9
8. Törökbálint 133,8
9. Győrújbarát 132,6
10. Nyergesújfalu 128,5
Az országos átlag 100, ettől tehát Budaörsön 50,2 százalékkal magasabb az egy főre jutó vásárlóerő.
