„Napok óta törtük a fejünket milyen meglepetéssel készüljünk húsvétra a budaörsi gyerekeknek. S mivel decemberben sokan örültek a fák és bokrok környékén, buszmegállókban elhelyezett kis ajándékcsomagoknak, ezt ismételjük meg, persze csokimikulás és karácsonyi plüssfigurák helyett csokinyuszikkal és a húsvéti hagyományok szerinti játékállatokkal” – mondta el lapunknak Ilona, az MSZP aktivistája. „Aki talál egyet, az vigye magával”– tette hozzá.
A nagyhéthez, illetve magához a húsvéthoz kapcsolódó események – Krisztus szenvedései, halála és feltámadása – kétezer éve a keresztény hitélet legfontosabb elemei. Az idők során azonban a karácsonyhoz hasonlóan a húsvét is vesztett szakralitásából, s az ünneplés hangsúlya az ajándékozásra, valamint a locsolkodásra helyeződött át. Továbbá vallási vonatkozása mellett a húsvét sok szállal a tavaszhoz, a megújuláshoz is kötődik; virágba boruló fák, a kicsattanó barka, a termékenységet jelképező tojás mind-mind az ünnep jelképeinek számítanak. Az alkalomhoz kapcsolódó szimbólumok közül csupán egyvalami nem illik a képbe: a nyúl. A kérdéssel foglalkozó kutatók egy része arra gyanakszik, hogy a húsvéti ajándékhozó illetve tojást tojó nyuszi képzete egy aprócska baki következtében, német földön alakulhatott ki. A feltevés szerint az ősi német hagyományban húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni – tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, ennek lerövidüléséből vagy lerövidítéséből válhatott a későbbiekben egyszerűen csak Hase – vagyis nyúl. Hogy így indult-e a nyuszi húsvéti karrierje, az persze nem biztos, földhözragadtabb elgondolások szerint a hosszúfülű közismert szaporasága, termékenysége révén került a tavaszhoz, a természet ébredéséhez kapcsolódó szimbólumok közé.
Ma mindenesetre a legtöbb gyerek úgy tudja, hogy a „nyuszi hozza” a húsvéti ajándékot, amit – persze csak ha van kert – a bokrok tövében elhelyezett kis kosárban kell keresniük, és most Budaörsön akár a buszmegállókban.
