A polgármester jelöltek első vitaműsora a tévében / 1. forduló – összefoglaló

0
214

A választókerületek képviselő jelöltjeinek vitái mellett a TV2040 adott lehetőséget a polgármester jelölteknek is arra, hogy kerekasztal-beszélgetésen megvitassák elképzeléseiket a városvezetésről, illetve hogy elmondják véleményüket a jelenlegi városvezetésről. Mind a négy jelölt elfogadta a televízió meghívását.

Kisorsolták, milyen sorrendben kerül rájuk a megszólalás, illetve a kérdés feltevések sorrendje:

Wittinghoff Tamás – Budaörs Fejlődéséért Egyesület (BFE)

Gergely István – Budaörsi Vállalkozók Egyesülete (BVE)

Dr. Czuczor Gergely – Fidesz-KDNP

György József – Mi Hazánk Mozgalom

Először ők is egyesével bemutatkoztak, illetve röviden ismertették, mit szeretnének tenni polgármesterként a következő ciklusban.

Wittinghoff Tamás elmondta magáról, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett mérnökként és a rendszerváltásig mérnökként dolgozott, vízhálózatokat, valamint szennyvízhálózatokat és telepeket tervezett. 1991 óta látja el a polgármesteri feladatokat. Három gyermeke és két unokája van, felesége közgazdász. Nagyjából ugyanazt folytatná, amit eddig, mert a mutatók szerint a város példaértékű fejlődést ért el, illetve szeretné olyannak megtartani, „ahol jó otthon lenni”.

Gergely István a Budaörsi Vállalkozók Egyesületének az 1. számú választókörzet jelöltje és polgármester jelöltje, illetve az egyesület elnöke is. Feleségével és két gyermekével tizenöt éve él Budaörsön. Végzettségeit a Budapesti Gazdasági Egyetem jogelődjénél és a Soproni Egyetemen szerezte vezetésszervezés és nemzetközi marketing szakokon. Tanulmányi utakon járt az Egyesült Államokban és Oroszországban is. Több mint tizenöt év vezetői tapasztalata van, jelenleg agrár vonatkozású start  up céget irányít, ami újszerű, innovatív megközelítésben keresi a választ egy Európai Uniós problémára. Aktívan részt vesz jószolgálati kezdeményezésekben, így például 2009 óta tagja a Rotary International társaságának. „Budaörs számomra nem csak egy város, hanem az otthonom.” Gyermekei is itteni oktatási intézményekbe járnak. Továbbá a budaörsi katolikus közösség aktív tagja. Politikai célja neki is, az egyesületének is egy kulturált, személyeskedéstől mentes városvezetés létrehozása, illetve az, hogy tudásukkal segítsék a városházi munkát, valamint hogy a közel ötezer kis- és középvállalkozásnak legyen beleszólása a város irányításába.

Czuczor Gergely ezúttal is bejátszott kampányvideóval mutatkozott be, mint a képviselők vitáján, de egy másikkal, melyben azt hangsúlyozza, hogy Budaörs megrekedt a fejlődésben a környező településekhez képest, a tíz évvel ezelőtti állapotának csak árnyéka, a városvezetés a felelősségét a kormányra hárítja. Amit szeretne: városközpontot, sétálóutcát, közösségi tereket, a várost behálózó kerékpárutakra, megfelelő közvilágítást, piacra (ami kiszolgálja a XXI. századi igényeket), tisztább közterületeket, több játszóteret, rendezett parkolási lehetőségeket, építési szabályokat, melyek megőrzik az óváros régi arculatát, erősebb szociális hálót. „Vegyünk együtt részt a június 9-i választásokon, ahol Európa, Magyarország és benne Budaörs békéjéről és a valódi fejlődést előmozdító vezetőkről szavazhatunk!”

György József is itt nőtt fel Budaörsön, és több rokona is nagy tiszteletben álló, régi budaörsi volt, például Varga bácsi órásmester, aki anyai nagypapája, apai ágról pedig György József tanár, aki az Illyés gimnázium elődjének, a budaörsi gimnáziumnak az alapításában is részt vett. Ő maga, György József a Mi Hazánk Mozgalom polgármester jelöltje (és az 5. sz. választókörzet képviselő jelöltje) a nyolcvanas évek végén végzett közgazdászként, az idegenforgalom területén dolgozott sokáig és négy nyelven beszél, amivel Budaörs nemzetközi kapcsolatai fejlesztésében is segíthet. A Mi Hazánk budaörsi szervezetének elnöke, a külügyi kabinetjének tagja és civil szervezetek kapcsolatok felelőse.

Wittinghoff Tamás első kérdését Czuczor Gergely filmje ihlette, mert abban úgy tünteti fel Budaörsöt, mintha itt a városháza átépítése óta nem történt volna semmi komolyabb beruházás, ezért kérdezi a többieket, ők is így látják-e. Czuczor erre mindjárt azt reagálta, hogy 2014-ig, amíg a Fidesz-KDNP többséget alkotott a testületben, addig fejlődést hozó döntések születtek, míg a BFE térnyerése óta már nem látja ugyanazt a növekedést biztosító lendületes fejlődést, Törökbálint és Budakeszi szerinte előrébb jár. Gergely István szerint van is látható fejlesztés, hiszen most is átépítik a buszmegállót az 1-es úton, de azt nehezményezik a budaörsi vállalkozók, hogy amilyen kedvezményeket korábban megkaptak, azt ma már nem. György József annyit szólt hozzá a fejlődéshez, hogy szerinte is látszanak a javítgatások, meg a virágosítás és hogy a kulturális élet is fellendült, de az építkezésektől már szívesebben eltekintene inkább, a minőségi fejlődés híve, az élhetőség, a zaj- és levegőszennyezettség csökkentését szeretné elérni. Wittinghoff Tamás úgy reagált Czuczor szavaira, hogy éppen a héten járt a szomszédban, Törökbálinton és ott azt panaszolták, hogy a városvezetés nem tud úgy segítségére lenni a lakosoknak, mint Budaörs, például az egészségügyi ellátásban. Az elmúlt négy évben 9,6 milliárd forintnyi fejlesztést hajtottak végre Budaörsön, 2024. évvel együtt ez 15 milliárd lesz. Nincs mégegy olyan település Magyarországon, amelyik nem csak hogy kigazdálkodja a működéséhez szükséges forrásokat, de ilyen léptékű fejlesztéseket is véghezvisz, mint amilyen itt a  buszvégállomás, tagóvoda építés, útépítések… És mivel a KSH adatai alapján állapították meg, hogy a magyar városok közül Budaörs a legfejlettebb, udvariatlanság azt mondani, hogy egyáltalán nem fejlődik.

Gergely István arról érdeklődött a két, jelenleg is a testületben lévő vitapartnertől, hogy volt-e valaha eredménye, volt-e haszna a városnak abból, ahogy a testületi üléseken személyeskednek és sértegetik egymást. Wittinghoff Tamás azt hangsúlyozta, hogy a nézetkülönbségeknek, a vitáknak van értelme egyébként, bár az nem jó, ha ez minősíthetetlen stílusban zajlik, de a vitákból tud születni olyan megoldás, ami hasznára válik a városnak. Czuczor Gergely szerint csak Wittinghoff Tamás szokott személyeskedni, őt a jólneveltsége ebben megakadályozza, de azt kérdezi a többiektől, helyes-e az, hogy a polgármester úgy nyilatkozik az országos politikában a nézeteivel szemben álló politikusról, hogy ki kell iktatni (Putyinra gondolt). Wittinghoff Tamás válaszában elmagyarázta, hogy ez a teljes nyilatkozatának csak kis részlete, nyilván nem fizikai megsemmisítésre gondolt, hanem arra, hogy a saját társadalma váltsa le, mert mint háborús agresszor veszélyes, lám, hova vezetett az is, amikor egy őrült a II. világháborút kirobbantotta. Czuczor csak arra akart rávilágítani, hogy egy polgármesternek nem az a dolga, hogy országos/nemzetközi politikában véleményt nyilvánítson, csak a saját városával foglalkozzon! Erre Wittinghoff visszautalt arra, hogy éppen az imént bemutatott kampányfilmben utalt rá Czuczor, ha békét akarnak, szavazzanak rá és a Fideszre. Gergely István mindezekre csak azt mondta, ő cégvezetőként biztos abban, hogy mindenkivel meg lehet találni a közös hangot egymással ellentétes érdekek mentén állók között is.

Czuczor Gergely kérdése, hogy mit tett a város annak érdekében, hogy megálljon az óvárost tönkretevő építkezési hullám, hogy a kis családi házas telkekre három-négy lakásos társasházakat építenek. György József is azt tartaná jónak, ha a régi városkép változatlan maradna, különösen az emeletes házak tekintetében a régi belvárosban. Ehhez azért Wittinghoff hozzátette, hogy a főúton meg a Károly király úton régen is épültek emeletes házak. A baj azzal van, hogy hiába fektetik le a HÉSZ-ben, mit lehet építeni, ha utána nincs betartatva vagy kijátsszák, a megengedett beépítettségen belül utólag osztják fel több lakásra. Czuczor továbbra is azt hangsúlyozta, hogy a HÉSZ a testület döntése és bele lehet építeni szabályokat a túlburjánzás ellen. Gergely István megértette, hogy a HÉSZ betartatásával van a gond, ezért ő azt javasolja, hogy elsősorban szankcionálni kell azt, aki nem tartja be.

György József itt ragadta meg az alkalmat arra, hogy javaslatot tegyen magasított és ráboruló zajvédő fal kialakítására a zajcsökkentés érdekében (és kitiltani a légtérből a hobbirepülőket), valamit hogy tiltsák ki Budaörs belső részéből az autókat s főleg a tehergépjárműveket. S legalább Biatorbágyig legyen ingyenes az autópálya, hogy az azt elkerülők, akik nem szándékoznak az autópálya miatt fizetni, ne Budaörsön át közlekedjenek. Sőt, odáig ment, hogy egy központi teret kellene kialakítani a főút végleges lezárásával, a forgalom elterelésével. Továbbá az óratárcsás, kétórát engedő parkolási rendszert kiterjeszteni délután négy óráig.

Gergely István máshol képzeli el Budaörs főterét, szerinte sem kellene a szabadidős repülőknek a város felett repülni és egyetért azzal, hogy meg kell oldani a parkolás problémáját, de nem hisz az óratárcsás megoldásban. Wittinghoff mélyen egyetért azzal, hogy az átmenő forgalmat ki kellene tiltani a városból, de az egy országos, állami főút, húsz éve nem sikerült önkormányzati fenntartásba se venni. Czuczor szerint inkább a Templom térre kellene helyezni a város központját, hogy legyen sétáló, pihenő hely, ahol a vendéglátóipari egységek sora is helyet kapna, a város bevételei megengednék a fejlődést. A parkolást úgy oldaná meg, hogy a ne a nem budaörsiek foglalják el a helyeket, akkor maradna elegendő. Wittinghoff Tamás emlékeztette rá, hogy volt a Templom térre vonatkozó terv, még uniós pénz is volt rá, de amikor a Fidesz-KDNP volt többségben Budaörsön, akkor ők akadályozták meg ennek létrejöttét, mire Czuczor azt felelte, akkor lakossági tiltakozás miatt hiúsult meg.

Wittinghoff Tamás megkérdezte a többieket, mi a véleményük arról, hogy a kormány megszüntette Budaörsön a 24 órás orvosi ügyeletet. Czuczor előrebocsátotta, hogy ő is megszavazta a helyette kitalált 0-24 sürgősségi ellátást, de hangsúlyozta, az országos ügyeleti rendszer reformra szorult, mert voltak rosszabb helyzetben lévő, ellátatlan területek az országban. Viszont szerinte Wittinghoff már az új rendszer bevezetése előtt tiltakozott ellene és alig várta, hogy megmentőként léphessen fel. Gergely István családosként mindennek örül, ami a helyi egészségügyet szolgálja, György József örül, hogy Budaörs kiállt amellett, hogy maradjon orvosi ügyelet, azonban rámutatott arra a problémára is, hogy a szakrendelőknél viszont hosszú a várakozási idő, csökkenteni kellene. Wittinghoff elmagyarázta, hogy ő kért időpontot az államtitkártól, de nem fogadták. És emlékeztette Czuczort, hogy ő egyszer úgy nyilatkozott, csak kényelmi szolgáltatás a 24 órás orvosi ügyelet, Wittinghoff szerint azonban ez nem luxus, hanem alapvető ellátási forma.

Gergely István Czuczor Gergelyt szólította meg, hogy megtudja, annak ellenére, hogy hasonló az értékrendjük, miért terjesztik a Budaörsi Vállalkozók Egyesületéről, hogy a baloldali tömb felé húz. Czuczor válaszában elmondta, hogy Magyar Péter látogatásakor közös fotót is készítettek vele, mintha „fiókcsapatává szeretnének válni a Tisza Pártnak”. Gergely elutasította a fiókcsapat titulust, mindenkit szívesen meghallgatnak, tájékozódnak és egyébként a Tisza Párt EU-konform megközelítésével még azonosulni is tudnak.

A következő kérdést Czuczor Gergely tette fel, miért nincs ivóvíz- és csatornahálózat Budaörs egynegyedén? Gergely István jogosnak érzi a kérdést, mert sokan az ő egyesületéből is a Frankhegyen laknak és bár olykor megvádolják őket azzal, hogy ingatlanspekulánsok, az ott élők csak méltó életkörülményeket szeretnének maguknak. Wittinghoff elmondta, ő nagyon örülne, ha a Frankhegy kiszabályozva, tisztességesen alakulna ki, és úgy lenne hasznosítva, hogy az nem terheli tovább a várost. Mert most ha hirtelen az az üdülőövezet beépülne, több tízmilliárd forintos problémát vonna maga után (közművek, intézmények). „Mi lépésről-lépésre, az adott ott élőknek az erejét bevonva tudjuk elképzelni annak a területnek a fejlesztését, és erre a választ Czuczor Gergely pontosan tudja” – mondta. Czuczor erre úgy reagált, hogy Wittinghoff ezt mindig halogatja, pedig meg kellene engedni a fejlődést úgy a Frankhegyen, hogy nagyon szigorú szabályozással, kis beépíthetőség mellett, a lakók pedig vállalják a költségek egy részét. Wittinghoff rámutatott, hogy Czuczor ugyanazt a megoldást javasolta, amit ő.

György József a politikai esélyegyenlőség kérdését vetette fel, mert feltűnő, hogy a városban túlsúlyban vannak a BFE és a Fidesz-KDNP plakátjai, annak ellenére, hogy az idei választás nincs finanszírozva. „Hogy próbálhat így bárki más labdába rúgni?” – hangzott el a kérdés, hiszen a kisebb jelölteknek kevesebb pénze van erre, azonban itt megragadta az alkalmat arra, hogy jelezze, a Mi Hazánk minden körzetben indít képviselő jelöltet. Kállai Lajos közbevetette, hogy a TV2040-ben mindenki egyformán kap lehetőséget, Wittinghoff pedig, hogy a környező településeken még vitaműsorok sincsenek. Egyébként a BVE is sok plakátot helyezett ki, s a BFE, illetve feltételezi, hogy a BVE is saját pénzből finanszírozza ezeket, ellenben a Fidesz valószínűleg nem így. Czuczor nem tiltakozott, de elmondta, hogy nagyrészt újrahasznosították a régi tábláikat. Gergely István pedig azzal magyarázta, hogy a saját pénzen kívül őket a vállalkozók is támogatják, akik egyetértenek céljaikkal.

Wittinghoff Tamás újabb kérdése az volt, hogy mivel a KSH adatok szerint a városok közül Magyarországon Budaörs a legfejlettebb, mit gondolnak a többiek, ez miben nyilvánul meg és miből gazdálkodik Budaörs, illetve tudják-e, mennyi pénzt von el a várostól az állam? Gergely István a szolidaritási adó kapcsán elmondta, hogy ő utánanézett, és a szolidaritási hozzájárulást nem a Fidesz találta ki, hanem már 2006-ban az MSZP-SZDSZ bevezette magánszemélyekre és kisvállalkozásokra vetette ki. A Budaörstől beszedett szolidaritási adó azonban szerinte is a költségvetési lyukak betömésére szolgál. Egyébként őt is érdekli, miért foglalkozik Wittinghoff sokszor az országos politikával. Czuczor arra volt kíváncsi, pontosan mennyi is ez a szolidaritási adó, mert mindig más összeg hangzik el, és azt nem teszik hozzá, hogy azért az állam is ad pénzt emellett, 18 milliárd forint. Wittinghoff erre azt válaszolta, hogy az elmúlt hét évben, amióta bevezették a szolidaritási adót, az állami hozzájárulás majdnem 17 milliárd volt, az elvonás viszont 23 milliárd, így az egyenleg 6 milliárd, vagyis az önkormányzat nettó befizető. Ehhez Czuczor még hozzátette, hogy tíz éve viszont 6,5 milliárdot kapott a város hitel kiváltásra.

Gergely István arról kérdezte Wittinghoff Tamást, hogy feltűnően alultervezik a költségvetésben a bevételi oldalt, ő ezt cégeknél nem így szokta, amit azért tart aggályosnak, mert nem a valóságot tükrözi, így reális tervezést sem tesz lehetővé, ami miatt elmaradhatnak fejlesztések. Wittinghoff erre úgy válaszolt, hogy szerinte nem lehet egy vállalkozás költségvetését egy településével egyformán tekinteni, mert utóbbi sokkal összetettebb.

György Józsefnek maradt a végén a legtöbb ideje, amit arra használt fel, hogy felsorolta még a programját, így a közterületen lévő szemetes edények elosztásának egyenletességének szükségességéről, arról, hogy lobbizni kell, hogy az autópálya itteni szakasza ingyenes legyen, hogy több sétáló utca legyen, több paddal, ahol az idősek megpihenhetnek, a zebrák világító oszlopokkal való ellátásáról, a zaj- és levegőszennyezés csökkentésének szándékáról, ezzel kapcsolatban a vasút hatékonyabb bekapcsolását szeretné a közlekedésbe, ami a helyi buszjáratokkal is összefügg, és a nem használt új urnatemető problémájának megoldását is szeretné.

Zárszóként Wittinghoff elmondta, a levegő tisztaságának fontosságával egyetért, ezért is telepítenek sok napelemet, egyébként pedig a budaörsiek 95%-a szeret itt élni, és ha megbízható, nyugodt jövőt szeretnének, szavazzanak a BFE jelöltjeire. Gergely István felhívta a nézők figyelmét, hogy kell a friss erő a városvezetésbe, szavazzanak a rájuk, Czuczor Gergely pedig azért kéri a választók szavazatait, hogy Budaörs megújulhasson.

Az 5. körzeté volt az utolsó képviselői vita tegnap – összefoglaló – Budaörsi Napló (budaorsinaplo.hu)

Sok konkrétum hangzott el a 4. v. k. élő vitáján – összefoglaló – Budaörsi Napló (budaorsinaplo.hu)

A 3. sz. választási körzet jelöltjeinek vitája – összefoglaló – Budaörsi Napló (budaorsinaplo.hu)

A vitaműsor május 26-án 19 órakor a polgármester-jelöltekkel zárult. Június 2-án lesz napközben a 6-10. körzet vitája és akkor is 19 órakor a polgármester-jelöltek második alkalma.

 

A polgármesterjelöltek vitaműsorát hétfőtől péntekig naponta 2-szer ismétlik, az esti műsor végén (nagyjából 19 órai kezdettel), az előző napi műsor ismétlésének kezdete előtt), az ismétlések előtt és másnap a délelőtti ismétlés végén (nagyjából 11 órai kezdettel), szombatonként 2 alkalommal, míg a választás előtt és a választás napján egyszer.
Egy-egy körzet képviselőjelöltjeinek műsorát pedig mindig a polgármesterjelöltek vitájának ismétlése után, növekvő sorrendben (nagyjából 19.30-as kezdéssel, hétfőn az 1-es, a következő héten a 6-os, kedden a 2-es, a következő héten a 7-es, stb.) ismétlik, majd az aznapi műsor ismétlési rendje szerint másnap + a választás előtti napon és a választás napján 1-1 alkalommal.

Aki azonban interneten nézné meg:

TV2040 Budaörs – YouTube

 Polgármesterjelöltek 1. vitaműsora – YouTube

  1. vk: 1. vk. képviselőjelöltjeinek vitaműsora – YouTube
  2. 2. vk. képviselőjelöltjeinek vitaműsora – YouTube
  3. 3. vk. képviselőjelöltjeinek vitaműsora – YouTube
  4. 4. vk. képviselőjelöltjeinek vitaműsora – YouTube
  5. 5. vk. képviselőjelöltjeinek vitaműsora – YouTube

Választás 2024 – további cikkeink ITT

 

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here