Lechner Judit budaörsi biokertjének bejárása évről évre a nyári napfordulóhoz legközelebb eső szombaton szokott lenni, így az idén június 24-én volt. A csodás látvány mindig magával ragadja a látogatókat.
Lechner Judit a kert bemutatása közben elmondta, hogy férjével annak idején, amikor kialakították a kertet, eldöntötték, hogy ami nem bírja a bio módszereket, a teljes vegyszermentességet, arról inkább lemondanak. A kert telis-tele van virágokkal, gyógynövényekkel, de van paprika, paradicsom és szőlő, ribizli, málna, szamóca is. Csak olyan fajták, amelyek ellenállóak.
Nagyon jó a rovaroknak ez a sokféle növény, a levendulák között ott szálldostak a pillangók, a kerti
virágok között a dongók, de gyorsan elszaladt pár gyík is a kavicsos, köves domboldalban, ahol a kert
található.
Ott virít a kert végében a szarkaláb, a veronika, az erdei mályva, a borzaskata, az örménygyökér és a
közönséges vadmurok is, akárcsak a Teleki Sámuelről elnevezett Telekia speciosa, az erdélyi
patakpartok pompás vadnövénye. A sokféle virág és növény teremt így egyensúlyt, és persze a
rovaroknak, madaraknak is oázis a kert.
A gyógynövények ilyenkor, a nyári napforduló idején a legszebbek. A liliom és a rózsa volt az első két
növény a középkori gyógynövényes, fűszeres kolostorkertekben – mondja Judit. A liliomnak a szirmait alkoholban tartósították egykor, és még a vérmérgezést is gyógyította. Fekete István ifjúsági
regényében, a Tüskevárban is liliomolajjal kenegették Tutajos hátát, amikor leégett.
Az angyali üdvözletet ábrázoló képeken mindig ott van a liliom, mint a tiszta, szeplőtelen fogantatás
jelképe, és gyakran látjuk Szent Antal, Szent Imre herceg kezében is a templomi képeken, szobrokon.
A liliom tehát egyrészt valóságos gyógyító erővel rendelkező növény, de a kereszténységben
szimbólummá is emelkedett a szépsége miatt, és így már a lélek gyógyítója is…
Az orbáncfüvet, ha a nap felé tartjuk, mintha apró lyukakat látnánk a levelein. Ezek a „lyukak”
valójában illóolaj tartó hólyagocskák. János napján kell leszedni és megszárítani, majd november,
decemberben elővenni és akkor érdemes teát főzni belőle. Jó a fényhiányos depresszió ellen. A nyári
nap fényerejét őrzi meg az orbáncfű virága a téli sötét napokra, hiszen hatóanyagai fényérzékennyé
teszik a szervezetet, de éppen ezért nyáron nem is tanácsos használni!
Emésztést javító növény a borsikafű. A kapor a veteménybe ültetve erős illatával megzavarja a
zöldségfélék kártevőinek tájékozódását, így védi meg a többi növényt. Ugyanúgy a körömvirág, a
büdöske, de még a bazsalikom is hasznos védőnövény!
A borágónak ehető a virága, ezt meg is kóstolták a kertlátogatók. Illatával csalogatja a méheket, és
így az uborka is többet terem mellette.
A levendula is nagyon látványos ilyenkor Szent Iván éje környékén. Lehetőleg szikrázó napsütésben
vágjuk – tudtuk meg –mert akkor egész évben megőrzi az illatát. Ha borús időben szedjük, amikor
visszahúzódnak az olajok a szárba, nem lesz annyira intenzív a csokrok illata.
A Boldogasszony mentáját régen az asszonyok, mint illatnövényt belerakták az imakönyvükbe. Van
egy kis rovarriasztó hatása is, de inkább lelki okokból tették ezt. Az Istenfát a szekrénybe a ruhák közé is tették. Ezt a Jókai regényekben is olvashatjuk, akkoriban közismert volt mindkét növénynek az
önbizalmat növelő, bátorító hatása. Valóban, vannak a kertben a lélek számára is gyógynövények…
Megtudtuk, hogy a réti füzény lázcsillapító hatású és megcsodáltuk a díszmákok virágait, a
muskotályzsályát, az illatos macskamentát is. A Csabaíre vérfű pedig igazi „bennszülött” növény,
hiszen Budaörsön sokfelé nő vadon a sziklagyepekben is!
Igen, Budaörs szeles, száraz, napos klímáján is sokféle növényt nevelgethetünk kertjeinkben!
Mostanában, amikor a klímaváltozás következtében sorra száradnak ki a tuják, sárgulnak a gyepek,
drága az öntözővíz, újragondolhatjuk az élhető, szép kertek fogalmát is…
Fotók: Malek Katalin
