A nemzeti ünnepnap előestéjén tartotta megemlékezését az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából a Fidesz-KDNP budaörsi szervezete a Templom téren. Beszédet mondott Czuczor Gergely, a budaörsi Fidesz elnöke. Az ünnepi műsor végén a Kossuth-szobornál koszorúzásra is sor került.
Szemerkélő esőben, kedd délután tartotta ünnepi megemlékezését a Fidesz-KDNP budaörsi szervezete az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról. Az eseményt a Templom téren tartották, ahol beszédet mondott Czuczor Gergely a Fidesz helyi elnöke. A magyar szabadság fontosságát emelte ki, hogy a ’48-as hősök is a nemzeti szuverenitásért harcoltak, azonban felemlegette, hogy „a februári testületi ülésen a polgármester náci beszéddel illeti azt, aki az orosz-ukrán háború kapcsán a magyar érdekről beszél”, amit akár úgy is érthettünk, hogy szerinte és pártja szerint az ukránoknak kevesebb joguk van a szabadságukért harcolni, mivel az a magyarok gazdasági érdekeit sérti. „Petőfi a reformkor influenszere – mai szóval -, akinek vallása volt a szabadság imádata” – fogalmazott.
Varga János katolikus pap közös imára szólította fel a jelen lévőket.
Az ünnepi műsor keretében Czuczor Ányos elszavalta Petőfi Sándor Nemzeti dal című versét.
Berente Imréné Ari Erzsébet felolvasta Szent II. János Pál pápa imáját Máriához a békéért a világban és korabeli dalok eléneklésével emelte a rendezvény színvonalát.
Továbbá jelenlétével megtisztelték és korhű hangulatot kölcsönöztek az eseménynek a Budakesziről érkező Hagyományőrző Budai 2-ik Honvédzászlóalj tagjai.
Záróeseményként az egybegyűltek átvonultak a Kossuth-szoborhoz a koszorúzásra.
Czuczor Gergely teljes beszéde
Sok szeretettel köszöntök mindenkit. Hol szabadság van, ott van a haza – írta egyik reformkori versében a 200 éve született Petőfi Sándor, hazánk költőóriása. Ebben a sorban benne van mai találkozásunk lényege, hol szabadság van, ott van a haza. Közösen emlékezünk egy történelmi pillanatra, arra az eseményre, ami 175 évvel ezelőtt történt és ma összeköt bennünket. 1848. március 15-e a magyar szabadság és a magyar haza egyik legnagyobb ünnepe. Történelem tanárként, amikor a reformkort és a szabadságharc időszakát tanítom a gyermekeknek, gyakran szembesülök azzal, hogy Petőfi Sándor és március 15-e összenőtt a magyar nemzet emlékezetében. Gondoljunk csak arra, hogy minden iskolai – egyházi vagy állami – rendezvényen felhangzik a Nemzeti dal egésze vagy valamely sora. Petőfi a reformkor influenszere – mai szóval -, akinek vallása volt a szabadság imádata. Azt az áhítatot, rajongást, önfeláldozási vágyat, amit a hívő isten lábához helyez, Petőfi a szabadságnak szentelte. Amint a hívő lélek mindent vallásán keresztül él meg és vallásának értékrendszeréhez mér, hasonlóképpen Petőfi is a világot a szabadság jegyében élte át. Tisztelt ünneplő közösség! A magyar történelmet átszövi a szüntelen küzdelem az önálló döntés lehetőségéért, a szuverenitásért. A magyar szabadságharcosok elsősorban a magyar közösség önálló döntési lehetőségére, a szuverenitás kivívására irányultak. Történelmi tapasztalat, hogy mindig voltak olyan birodalmak, akik meg akarják mondani, hogy kikkel éljünk együtt, hogyan neveljük gyermekeinket. Ahol meg akarják mondani, hogy az ő érdekeik szerint csatlakozzunk-e egy háborúhoz. És az is történelmi tapasztalat, hogy mindig voltak olyanok, akik napjaink baloldali politikusaihoz hasonlóan elfogadják a dollármilliókat és hazánk érdekei ellen cselekszenek. Ezért nem ért véget a magyar szabadság ügye sem Világosnál, sem azon a rettenetes aradi hajnalon. Ma, amikor összegyűltünk március 15-re emlékezve, nem szabad elfelejtenünk, a szabadság mindig egy lehetőség. A kérdés mindig az, hogy mit tudunk valóra váltani belőle. Hagyjuk-e, hogy idegen érdekek mentén ismét kiterítsenek bennünket a Kárpát-medencében? Vagy a ’48-as szabadságharcosok emlékét megőrizve ragaszkodunk szuverenitásunkhoz, nemzeti függetlenségünkhöz, a magyar hazához. Kedves barátaim, itthon, Budaörsön az lehet az ember érzése, hogy visszafordultunk az 1990-es évekbe, amikor az első szabadon választott Antall-kormányt verbális béklyóba kötötte a kommunista nomenklatúrából kinőtt hálózat, az SZDSZ uralta Közbeszéd. Amikor a februári testületi ülésen a polgármester náci beszéddel illeti azt, aki az orosz-ukrán háború kapcsán a magyar érdekről beszél, náci beszéddel illeti azt a képviselőt, aki elutasítja a háború folytatását és a békéért száll síkra, akkor jusson eszünkbe, hogy pénzt és fáradtságot nem kímélve ma is vannak olyanok, akik azon dolgoznak, hogy elveszítsük nemzeti önállóságunkat, szabadságunkat. A gondviselésnek és a magyarok józanságának is hála, ma olyan kormánya van hazánknak, amelynek egyik legfontosabb célkitűzése a magyar szabadság megőrzése. Nekünk, magyaroknak van egy közös találkozási pontunk a múlttal és a szabadsággal: mindig tudni fogjuk, hogy mi az, ami a magyar történelemben valóban okot ad büszkeségre és mi az, ami összeköti a nemzetet. 1848 legfontosabb tapasztalata és tanulsága, hogy ez itt a mi közös hazánk. Nekünk kell benne felépítenünk otthonainkat, nekünk kell benne létrehoznunk közösségeinket, nekünk kell benne boldogulni. S hogyha a sors úgy hozza, nekünk kell képesnek lennünk arra, hogy megvédjük azt. Mindaddig, amíg emlékezünk, amíg közösen tudunk emlékezni 1848 igazságaira, az azokat védelmező hősökre, tudunk találni egy közös alapot, amely a magyar nemzet fennmaradásához, szabadságához nélkülözhetetlen. Mert hol szabadság van, ott van a haza. Köszönöm figyelmüket.
