Ez a cikk másodközlés. Első megjelenés: 2016. 07.07.
A csapból is ez folyik
A csapból is az folyik, hogy igyünk naponta két liter folyadékot, kánikulában pedig még többet. Ezt tanácsolja a körzeti orvos, a bőrgyógyász, a diatetikus és végül az ügyeletes, ha a karjába ájulunk. Akkor is, ha nem vagyunk szomjasak. De mit igyünk? Vizet? És csapvizet vagy ásványvizet? Érdemes naponta felcipelni a lakásba a palackokat?
A Fővárosi Vízművek által szolgáltatott víz (ez folyik Budaörsön is a csapból) minőségét az MSZ 450. szabvány rögzíti, mely elsősorban a vizet fogyasztó emberek védelmét szolgálja. Ez a vízminőség az európai nagyvárosok közötti összehasonlításban is kiváló minőségű.
A Fővárosi Vízművek vegyészeti osztálya illetékes a víz minőségének az elemzésére, akik mellesleg díjazás ellenében szívesen állnak bárki rendelkezésére, hogy bárminemű vizsgálatot külön kérésre elvégezzenek, és a szakvéleményt megadják. Az ő méréseik szerint közepesen kemény a víz (10-16 NK) többek között Budapesten az I., II., III., IV., VI., VII., X., XII., XIII., XIV., XV., kerületekben, a XI. kerület gellérthegyi részén. Kemény a víz (16 NK felett) az V., VIII., IX., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII. kerületkben, és nálunk, Budaörsön is.
Vízkeménységnek a vízben oldott ásványi anyagok mennyiségét nevezzük. Mutatója a CaO (kalcium-oxid) aránya, vagyis hogy egy literben hány milligramm van belőle: mg/liter. A kemény víz hatással van a víz lehetséges felhasználásaira, de annak egészségügyi minőségét nem befolyásolja.
Sőt! Jó hír, hogy ivóvíz élvezeti értékét kifejezetten javítja a víz keménysége. Budaörsön nem véletlenül finom az ivóvíz! Minél keményebb ugyanis, annál jobb ízű.
Sokan kérdezik, hogy csapvizet vagy palackos ásványvizet egészségesebb-e fogyasztani. Miért vásárolunk annyi rengeteg ásványvizet, ha kiváló minőségű a csapvizünk? Az ásványvízfogyasztás elképesztő mértékben növekedett hazánkban az elmúlt harminc évben, és itt Budaörsön is, elég, ha körbe nézünk a hipermarketekben a bevásárlókosarakban. A Nielsen felmérésre szerint például 2015-ben – az összevásárlás csökkenése majd stagnálása ellenére – az ásványvíz vásárlás 3%-kal nőtt az előző évekhez képest is. A nyolcvanas években országosan az egy főre jutó átlag évi 3 liter körül volt, ez 2015-re 120 literre nőtt, utolérve az európai átlagot.
Ami látszólag a palackos (ballonos) víz mellett szól, hogy a csapból folyó vízben nemcsak nehézfémek vannak, hanem mikroorganizmusok is. Ezek kiirtása, mennyiségük határértékek alá szorítása miatt klórozzák (klórgáz, nátrium- vagy kalcium-hipoklorit adagolásával), és a klór természetesen nem illan el mindenestül. A maradványanyagok mennyiségét az ivóvíz minőségi követelményeiről szóló 201/2001.(X.25.) kormányrendelet határozza meg, amely néhány kémiai jellemző határértékére vonatkozóan szigorúbb (pl. ammónium, klorid, fertőtlenítési melléktermékek), mint az európai szabályozás. A Fővárosi Vízműveknél kétféle fertőtlenítő eljárást alkalmaznak: a vizet UV-sugárzással, illetve klórral kezelik. Az UV-sugárzás már tökéletes fertőtlenítést biztosít, amelynek hatása a kezelés helyén érvényesül, de a vezetékek távolabbi részében további fertőtlenítésre van szükség, ezt a célt szolgálja a klóradagolás. Árvíz után, amilyen az idén nyár elején is elérte a fővárost, és hosszú, nagyon alacsony Duna-vízállási periódust követő időszakban a fertőzés veszélye nagyobb, ezért fokozni kellett a klóradagolást, amit a lakosság a a vízminőség romlásaként érzékelhetett. De az UV-fertőtlenítő készülék – párhuzamosan működve a klórozó berendezésekkel – úgy fejti ki hatását, hogy a kritikus időszakokban a klóradagolás növelése nélkül biztosítja a hálózatba átemelt víz kiváló minőségét – tájékoztatta laptársunkat a vízművek.
Az ásványvizeket persze nagyon félrevezető együtt emlegetni, hiszen ahány, annyiféle összetétel, egészségügyi hatás. És más jó mondjuk a kisbabáknak vagy a magasvérnyomású betegeknek. Nagy általánosságban, ha valaki kitart az ásványvíz mellett, érdemes megnézni, hogy mennyi a nátrium, kálium és magnézium tartalom az adott márkában. És a kálium és a magnézium együttes tartalma lehetőleg legyen magasabb, mint a nátriumé. Ugyanis a só fogyasztásunk – nátrium-klorid – a táplálkozási szokásaink miatt már ásványvíz nélkül is többszöröse az ajánlott mennyiségnek, míg a kálium és a magnézium bevitelünk alacsonyabb a kívánatosnál.
Egy biztos: a budaörsi csapokból olyan víz folyik, amit nyugodtan megihat!
Frissítés!
2023-tól újabb rendelkezéseknek kell megfelelniük az uniós tagállamoknak, így Magyarországnak is. Az Európai Unió fő ivóvíztörvénye az ún. átdolgozott ivóvíz-irányelv (Drinking Water Directive, DWD). Ezt az irányelvet az unió 2020 decemberében fogadta el, a tagállamoknak pedig 2023. január 12-ig kellett átültetniük a saját nemzeti rendelkezéseik közé, és megfelelni az új előírásoknak.
Az ivóvízbiztonságról, az ivóvíz minőségét meghatározó tényezőkről bővebben tájékozódhat az NNGYK Közegészségügyi Laboratóriumi és Módszertani Főosztály Vízhigiénés Laboratóriumának honlapján.
Mire terjed ki az új ivóvíz-szabályozás? Az Európai Unió új vízminőségi szabályozása összhangban van – bizonyos esetekben még szigorúbb is – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásaival. Kiterjed például bizonyos veszélyes szennyező anyagok vizsgálatára: foglalkozik az endokrin rendszert károsító (hormonszerű) anyagok és a PFA-k (perfluor-alkil anyagok), valamint a mikroműanyagok kérdésével is. Most már kötelező ellenőrizni például az endokrin rendszert károsító két vegyületet (béta-ösztradiol és nonilfenol), valamint a PFA-k jelenlétét a teljes vízellátási láncban. Megfogalmaz törekvéseket a műanyagpalackok visszaszorítása érdekében is. Szabályozza a vízzel érintkező anyagok és termékek minőségét. A szabályozások minden olyan anyagra vonatkoznak, amelyeket vízkezelésre, -tárolásra vagy -elosztásra kívánnak felhasználni (pl. vízvezetékcsövek, szelepek, szivattyúk, vízmérők, szerelvények és csapok). Az új vízellátó-rendszerek építése vagy a meglévők felújítása esetén 2026. december 31-től kell alkalmazni az új szabályozást, mellyel a baktériumok és egyéb fertőző ágensek terjedését, valamint a káros anyagok ivóvízbe való kimosódásának kockázatát kívánja csökkenteni az Európai Unió.
Forrás:https://egeszsegvonal.gov.hu
Friss adatok a vízminőségről ITT:
Kapcsolódó cikkünk:
Nem fenyeget vízhiány Budaörsön, de a vezetékek elavultak – Budaörsi Napló (budaorsinaplo.hu)
