A 8AK csoport az Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége (MKISZ) Interdiszciplináris Szakosztálya tagjaiból 2019-ben jött létre egy közös kiállításra. A csoport tagjainak többségét olyan képzőművészek alkotják, akik több művészeti ágban, azaz festőként, szobrászként, iparművészként vagy éppen építészként is alkotnak az inter-
diszciplináris elvek szellemében. Az első közös tárlat az Artézi Galériában volt, amit később a Bartók 1 Galériában rendezett kiállítás követett. Ekkor vette fel a csoport a 8AK nevet. Az elnevezés tiszteletadás a XX. század elején fellépő (1909-1911) progresszív művészcsoport előtt, valamint a progresszió felvállalása a mai kortárs képzőművészetben.
Ha szeretnénk besorolni a csoport tagjainak munkásságát a jelenkori képzőművészeti
áramlatok közé talán a neoavantgárd lenne a leghelyesebb megnevezés. Reméljük nem
szerénytelenség megemlíteni azt a tényt, hogy a Nyolcak is a második tárlatuktól kezdve
nevezték magukat „hivatalosan” Nyolcaknak. Egyébként összesen három közös kiállítást
szerveztek, majd csendesen feloszlottak. A 8AK+ az újabb elnevezés, ami arra utal, hogy az alapítókon túl meghívott művészek is szerepelnek a tárlatokon. Közülük már néhányan véglegesen csatlakoztak a csoporthoz.
Érdemes megemlíteni az 1931-ben fellépő Új Nyolcakat is, amelynek tagjai kizárólag
festőnők voltak. Saját magukat az akkori konzervativizmussal szemben határozták meg
és egy közös kiállításig jutottak, amit a Nemzeti Szalonban nagy közfigyelem által övezve
rendeztek meg.
Jelen kiállítás a 8AK csoport negyedik tárlata a Hatvani Galériában kerül megrendezésre. Ezt követi Sárváron az Arcis Galériában, majd Budaörsön a Zichy Major Galériában megvalósuló kiállítások sora. A művészcsoport – mint már említésre került – heterogén
összetételű. Közös kapcsolódási pont egymás kölcsönös tisztelete és elköteleződés a
kortárs magyar képzőművészet progresszív irányába. A tagok közül többen Munkácsy
díjasok illetve művészeti akadémiák rendes tagjai. A csoport az eddig budapesti tárlatokon
túlmenően a vidéki galériákban való bemutatkozást is fontosnak tarja, ezért a jelenlegi
„vándor kiállítás hazánk keleti, nyugati és középső területén is láthatóvá válik a kortárs
képzőművészet iránt érdeklődő közönség számára.
Koppány Attila
