A 15 000 fő feletti települések körében Budaörs, Biatorbágy, Gödöllő, Paks és Veresegyház szerezte meg az első öt helyet „A jövő települései Magyarországon – Az Egyensúly Intézet településindexe” sorrendjében, amiről ma délelőtt sajtótájékoztatón számoltak be Budapesten. Az eseményen a kutatókon kívül megjelent több érintett település polgármestere vagy helyettese is.
Boros Tamás az Egyensúly Intézet igazgatója köszöntötte a sajtótájékoztató résztvevőit, majd Gémesi György Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke kapott szót. Budaörssel kapcsolatban azt mondta, hogy miközben mindenki irigyli a város gazdagságát, azt sokan elfelejtik, hogy mások is kaptak 1990 után lehetőséget, de nem mindenki tudott élni vele, míg Budaörs igen.
Budaörsről Wittinghoff Tamás polgármester a mai budapesti sajtótájékoztatón azt emelte ki, hogy kicsit meglepődött azon, hogy ilyen jó helyezést értünk el, mivel hiába kiemelkedő Budaörsön az iparűzési adóból befolyt bevétel, ha az állam szolidaritási adó címén több milliárd forintot von el az önkormányzattól. Ennek ellenére igaz, hogy voltak fejlesztések, ha nem is milliárdos beruházások, és a szolgáltatások színvonala nem romlott, a város igyekszik a szociális biztonságot garantálni, a városvezetés ugyanis elsősorban ezekre kíván költeni. Arról is beszélt, hogy ennek ellenére sok kritikát kap például a közösségi oldalakon, melyek között sok jogos. Tehát ez az első helyezés „örömteli, de nem lehet hátra dőlni.”
Biatorbágy alpolgármestere Nánási-Kézdy Tamás szintén inkább a problémákról beszélt, hogy ők is szenvednek attól, milyen sokan költöznek ki a fővárosból az agglomerációba, amit Biatorbágyon az építkezések korlátozásával, azaz változtatási tilalommal próbálnak fékezni, de mint Wittinghoff Tamás megjegyezte, a tilalom csak három évig tartható érvényben, és utána más megoldást kell keresni.
„Budaörs 2014 óta az első helyen szerepel ezen a listán, de Paks is megőrizte negyedik pozícióját. Ezzel szemben Gödöllő (2. → 3.) és Veresegyház (3. → 5.) hátrébb került a sorban, miközben Biatorbágy a 13. pozícióból tört az élre. Utóbbi ráadásul azt is elmondhatja magáról, hogy a vizsgált időszakban a legnagyobb (+7,8 indexpontos) fellendülésre volt képes. Biatorbágyot Komárom, Monor, Fót, illetve Cegléd követi a legtöbbet fejlődő városok körében. AZ ELSŐ HELYEZETT: BUDAÖRS Budaörs első helyezését többek között az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelemnek (2,7 millió forint), a tetemes egy főre jutó iparűzési adónak (330 ezer forint), illetve a diplomások kiemelkedő arányának (34 százalék) köszönheti. Bár elsőségét meg tudta tartani, a vizsgált időszakban több mint 3 indexpontot veszített, így Biatorbágy mostanra már esélyes kihívójává vált” – áll a tanulmányban.
Malek Bertram ismertette a főbb adatokat
„Az Egyensúly Intézet 2020-ban jelentette meg politikai-gazdasági-társadalmi vízióját Magyarország 2030 – Jövőkép a magyaroknak címmel, amelyben kijelölte a gazdagabb, versenyképesebb és boldogabb Magyarország felé vezető út fő irányait. Ennek egyik alappillére a közösségek ereje: Magyarország csak úgy válhat sikeresebbé a következő évtizedekben, ha életerős, szabad és cselekvőképes kisközösségekre támaszkodhat. Ehhez a vízióhoz kapcsolódóan az Egyensúly Intézet 2023-ban saját indexet dolgozott ki, amely önkormányzati ciklusokon átívelően teszi lehetővé a közösségek adottságainak és fejlődésének adatalapú értékelését, a települések, illetve a fővárosi kerületek egymáshoz viszonyított helyzetének nyomon követését. Az Egyensúly Intézet településindexe kizárólag nyilvánosan elérhető statisztikai adatokon alapul.
A most közzétett településindex véglegesítésekor számos mértékadó indikátor legfrissebb adata 2021-ből származott, így az Egyensúly Intézet ezt az évet jelölte meg vizsgálata végső időpontjául. Az egyes mutatók (az ivóvízbekötések arányától a szelektíven elszállított hulladék arányán át az ezer főre jutó játszóterekig) eltérő jelentőségét szakértők súlyozták: az indikátorok 1-es, ⅔-os és ⅓-os súlyt kaphattak. Az intézet munkatársai a településeket lakosságszám és jogállás alapján öt csoportba rendezték, majd külön-külön elemezték ezeket.
A következtetések levonása előtt fontos még: ” Az Egyensúly Intézet településindexének célja nem valamiféle abszolút teljesítménysorrend megállapítása vagy a politikai verseny befolyásolása, hanem az agytröszt által kiemelten fontosnak tartott területekre vonatkozó trendek megragadása és lehetséges fejlesztési irányok kijelölése. Egy-egy településvezetés adott cikluson belüli általános politikai teljesítményét csak jóval differenciáltabb szempontok alapján lehet értékelni, amit számos további, a településindex által nem vizsgált szubjektív és objektív tényező befolyásol – így ez a kutatás nem is alkalmas ilyen értékelés megalapozására.” DE! „Az Egyensúly Intézet minden évben frissítve teszi közzé településindexét, hogy minden döntéshozó és érdeklődő olvasó számára követhetővé válhasson az egyes magyar települések fejlődésének üteme. A településindex lehetővé teszi, hogy egyes települések fejlődését adatok alapján lehessen megítélni, emellett segíti a döntéshozókat azoknak a területeknek az azonosításában, amelyek célzott fejlesztése révén hazánk helyi közössége még sikeresebbé és erősebbé válhatnak.”
A teljes tanulmány itt érhető el:
http://egyensulyintezet.hu/wp-content/uploads/2024/01/Telepulesindex2024.pdf
Fotó: Borhegyi Éva
