A Heimatmuseumban tegnap délután egy olyan kiállítás megnyitója volt, mely egyfelől emléket állít a magyarországi németek kitelepítésének, ami idén a 80. évfordulójához érkezett, másfelől egy új útját nyitja az emlékezésnek, aminek középpontjában egy gyerekeknek szóló mesekönyv áll, hiszen a kulturális örökséget és szellemi értékeket előbb-utóbb át kell adni a fiataloknak, hogy legyen a jövőben is olyan ember, aki megőrzi és szintén továbbadja azokat.
Tegnap, vagyis január 14-én kiállítás nyílt a Jakob Bleyer Heimatmuseumban, amely már az idei kitelepítési megemlékezés-sorozat része: 80 éve, 1946. január 19-én indult az első vonatszerelvény az elüldözött magyarországi németekkel. (A további programokról INNEN lehet tájékozódni.)
A kiállítás nyolc tablón foglalja össze a kitelepítés előzményeit, a kor történéseit és hatását az utókorra.
Gajdos-Frank Katalin, a múzeum igazgatója megnyitó beszédében megemlítette, hogy tíz évvel ezelőtt, a kitelepítés 70. évfordulóján a múltbeli történések álltak a megemlékezés középpontjában, míg most, a 80. évfordulón azon van a hangsúly, hogy milyen kapcsolat van a mai ifjúság és a régi emlékek között, hogyan tudják a fiatalok számára befogadhatóvá, átélhetővé tenni a múlt történéseit, illetve magát a sváb kultúrát, életfelfogást. Három szó köré építette fel mondanivalóját, melyek fontosak a továbbéléshez: a fiatalok és a jövő, valamint az, hogy együtt. Utóbbi alatt az ország többi sváb településével való kapcsolatot is jelenti.
Az idei megemlékezésre egy gyerekkönyv is megszületett, amely két kislány szemszögéből mutatja be a háború előtti budaörsi életet, illetve magát a kitelepítési eseményt. Az egyik főszereplő kislány (Léni) figuráját és a történetek valóságalapját Ringler Magdolna (Magdalena) gyermekkora ihlette, akit sokan férje nevén, Luntz Ottokárnéként ismertek. A képek illusztrációit gyerekek készítették.
A történeteket Haag Csilla, Luntz Klaudia és Vörös L. Andrea írta. Haag Csilla, a Zippel-Zappel óvoda pedagógusa elmondta, hogy Budaörsön a sváb hagyományokat évtizedek óta átadják az óvodás korosztálynak, ez a könyv ebben is segít, hiszen nem csak felolvassák a történeteket, hanem meg is beszélik a hallottakat a gyerekekkel.
A kisgyerekeknek szánt mesekönyvből Vörös Bianka és Csányi Zétény olvasott fel részleteket. (Luntz Klaudia az unokája, Csányi Zétény pedig a dédunokája Magdi néninek.) A könyv bemutatója a városi könyvtárban február végén lesz majd.
Az egyik történetet, amely egy barackfa árnyékában játszódik, a terem falára festett gyönyörű őszibarackfa is illusztrálja, mely Hüse Bernadett alkotása.
Szintén hangsúlyt kapott a kiállításon, hogy a mai fiatalok milyen kötelékeken keresztül építhetik a hidat a generációk között. A 15 éves Komjád András például filmet készített nagyapjáról, Komjád Jánosról. A 22 éves Gajdos Anna (Gajdos-Frank Katalin leánya) a fiatal korosztályt szólítja meg podcast sorozatával (mely QR kód segítségével érhető el).
Más településekről is érkeztek vendégek, így például Kovács Mátyás Szomorról (ami szintén egy sváb község Komárom-Esztergom megyében), aki a helyi német önkormányzat elnöke, illetve beszédet mondott Bachmann Katalin is, aki egy éve a budaörsi Heimatmuseum munkatársa, de tarjáni sváb gyökerekkel rendelkezik. Ő mondta, hogy a magyarországi németek legnagyobb erénye, hogy mindmáig büszkék, hiszen sokáig másuk sem maradt, csak a büszkeség, mert volt, akitől csak a házát vették el, mástól a hazáját, s van, akinek az életét is.
A kiállítás egyik látványos eleme egy vasút-installáció, Szöllősi Viktor, a Heimatmuseum munkatársának munkája, illetve a múlt és jelen kapcsolódását illusztráló kép, amely egy négygenerációs tarjáni családot ábrázol.
A megnyitót követően pogácsa és tea várta a látogatókat.
