Tegnap este a könyvtárban tartott előadást Vadovics Kristóf, a GreenDependent Egyesület klímavédelmi szakembere „Zöld háztartás – fél egészség, avagy a klímatudatos otthonok hatása egészségünkre” címmel, mely során arról beszélt, hogyan legyünk kevésbé terhére a Földnek. Az esemény az önkormányzat klímavédelmi programjának része volt, melynek fő célja, hogy Budaörs hatékonyan kivegye a részét a klímavédelemből, s így a város 2030-ra 40%-kal csökkentse szén-dioxid kibocsátását.
Budaörs Város Önkormányzata 2011-ben csatlakozott a fenntartható energiagazdálkodás és a klímavédelem mellett elkötelezett önkormányzatokat tömörítő Európai Polgármesterek Szövetségéhez. Többek között ennek megvalósítása érdekében készült el 2020-ban a város Fenntartható Energia és Klíma Akcióterve (Sustainable Energy and Climate Action Plan, SECAP), melyben Budaörs vállalta, hogy 2030-ig legalább 40%-kal csökkenti szén-dioxid kibocsátását. Budaörs összes üvegházgáz-emissziója 2018-ban 193 900 tonna szén-dioxid volt. Ez 2030-ig 135 730 tonnára csökkentendő. Ennek eléréséhez az önkormányzaton kívül a gazdasági társaságok, intézmények és a lakosság részvétele is fontos.
Mivel a Föld hőmérsékletének emelkedését az emberi tevékenység, nevezetesen az üvegházhatású gázok kibocsátása okozza (ezen belül is döntően a fosszilis üzemanyagok (szén, olaj, földgáz), ezért fontos annak csökkentése. Az előadás abban nyújtott segítséget, hogy az egyes emberek mivel tudnak ehhez hozzájárulni.
Vadovics Kristóf elmondta, a GreenDependent Egyesület nemzetközi kutatásokban vesz részt, és azt vizsgálják, mivel lehet elérni, hogy az emberek környezettudatosabban éljenek, illetve mi akadályozza őket ebben. Például az emberek azt hiszik, feltétlenül lemondással jár a környezettudatos életmód, holott ez nem minden esetben igaz, mert szinte mindennek megvan a kisebb szén-dioxid kibocsátású változata. Más tekintetben viszont sokszor például csak megszokásból mosunk 60 Celsius fokon, holott az esetek többségében bőven elég 30 vagy 40 fokon mosni. Vagy hogy feltétlenül muszáj-e 20 percig zuhanyozni vagy elég rá 10 perc? Az energiatudatosságon van a hangsúly, ha csak arra odafigyelünk, hogy feleslegesen ne legyen felkapcsolva a villany abban a helyiségben, ahol éppen nem tartózkodunk, csak azért, mert megszoktuk, az nem okoz életminőség romlást.
A probléma ugyanis egyrészt az, hogy az üvegházhatású gázok túltengése a légkör hőmérsékletének növekedésével jár együtt, ami a globális felmelegedést okozza, s ez sok területet élhetetlenné tesz, illetve az élővilágot is pusztítja. Másrészt az úgynevezett ökológiai lábnyom azt mutatja meg, hogy egy egyén életformájának fenntartásához mekkora földterület, vízkészlet, nyersanyag szükséges, illetve az általa termelt hulladék milyen mértékben terheli a Földet és a légkört. Egy ausztrál vagy egy amerikai úgy él, hogy öt Föld kellene a kiszolgálásához, ami hosszú távon nyilván nem működik. Mi, magyarok átlagosan másfél Földet veszünk igénybe, ami világszinten nem olyan rossz, de a jövő generációit szintén ellehetetleníti. Ezért kell visszafognunk a fogyasztásainkat annyira, ami miatt túllépjük a valódi lehetőségeinket.
Előadásában ismét előkerült az almás példa: egy olyan apróság is fontos döntés, mint az, hogy el szeretnénk fogyasztani egy almát. Ugyanis nem mindegy, hogy az az alma a kertünkből származik (0 g szén-dioxid kibocsátással jár) vagy szélsőséges esetben – ami nem is túl ritka eset – több ezer kilométerről szállítják ide (150 g szén-dioxid kibocsátással jár). Csak ez az apróság ekkora mértékben befolyásolja egy ember karbonlábnyomát. Egy magyar ember élete évente átlagosan 5 tonna szén-dioxid kibocsátással jár, ami sok, a fenntarthatósághoz 2-2,5 tonna lenne jó.
A fűtés (illetve a nyári hűtés a klímaberendezésekkel) az, amivel a leginkább befolyásolhatjuk a szén-dioxid kibocsátást, ez legegyszerűbben azzal csökkenthető, ha szigeteljük házainkat. A másik a repülővel utazás, például egy repülőút New Yorkba oda-vissza 1000 tonna szén-dioxid kibocsátásával jár.
Elhangzott, hogy a hatékonyság érdekében az egyéneknek össze kell fogni, és települési szinten, illetve az országos politikát is befolyásolva lehet olyan nagyobb akadályokat legyűrni, ami például vonzóbbá tenné a tömegközlekedés igénybe vételét, vagy árával elrettentene a márciusi, távoli országokból való eper megvásárlásától. Vagy például bicikliutak építését ösztönözni, ami elősegítené a kerékpár használatot.
A fő területek a tudatos energiahasználat mellett, melyen változásokat érhetünk el egyénileg, illetve szélesebb körű társadalmi szokások változtatásával:
– Vásárlás: minél kevesebb csomagolású, minél közelebbi forrásból származó termékeket részesítsük előnyben. Szállításukhoz saját szatyrokat használjunk, ne az egyszer használatos nejlonzacskókat vegyük el a boltban.
– Közlekedés: az autóhasználatot csökkentsük minimálisra, kisebb távolságokat tegyünk meg gyalog vagy kerékpárral.
– Hulladékkezelés: komposztálással a szerves hulladékot hasznosíthatjuk. Piacon, csomagolásmentes boltban vásárlással kevesebb szemét gyűlik össze otthon. Az újrahasznosítható szemetet szelektív kukákba dobjuk!
– Vízkészlet védelme: öntözéshez gyűjtsük össze az esővizet. A mosógép teljes kapacitását kihasználva is takarékoskodhatunk a vízzel. (Budaörsön kiemelten magas az egy főre jutó vízfogyasztás!)
Vadovics Kristóf az előadás címében szereplő egészségügyi előnyöket is részletezte, melyek a karbon- és ökológiai lábnyom csökkentő életmódbeli változásokkal járhatnak együtt:
– Például a távoli országokból érkező zöldségek, gyümölcsök tartósítószerrel kezeltek, ha nem ezeket fogyasztjuk, már tettünk egészségünk védelmében. Saját termesztésű terményekkel még tisztább élelmiszerekhez juthatunk.
– A gyalogos és kerékpárral közlekedés egészséges testmozgást jelent. Az előadó beszámolt arról, hogy neki olyan fűnyírója van, ami nem árammal és nem benzinnel működik, csak emberi erő kell ahhoz, hogy a hengeres-késes alkalmatosság levágja a füvet.
– Kevesebb kemikáliával való érintkezés is egészségünket szolgálja. Erős vegyszerek helyett környezetbarát szereket használjunk, például szódabikarbóna, citromsav.
A GreenDependent munkatársa legközelebb 2022. május 12-én tart egy interaktív előadást a PostART Kulturális Színtéren, melynek címe: Gleccserolvadástól a hűtőszekrényünkig – hogyan legyünk környezettudatos budaörsiek.
Kapcsolódó cikkek: ITT, ITT, ITT és ITT.
