Minden év november 20-án a gyermekek jogaiért emelünk szót, hiszen ők alkotják a társadalmunk egyik legkiszolgáltatottabb rétegét, ám ők jelentik egyszersmind társadalmunk jövőjét is. E nap alkalmából a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatóját olvashatják.
Többéves előkészítő munka eredményeként, 1959. november 20-án fogadta el az ENSZ Közgyűlése a Gyermekek Jogairól szóló Nyilatkozatot, e naptól fogva november 20-a a gyermekek jogainak világnapja. A nyilatkozat olyan jogokat is elismert, mint a névhez, az állampolgársághoz vagy az ingyenes alapfokú oktatáshoz való jog, és bár már szélesebb körben ismerte el a gyermekek jogait, annak alkalmazása nem bírt kötelező érvénnyel, így ugyanezen a napon, harminc évvel később, 1989. november 20-án az ENSZ Közgyűlése elfogadta a Gyermek Jogairól szóló Egyezményt.
Magyarországon 1997-ben ünnepelték először a gyermekek jogainak egyetemes világnapját. Az Országgyűlés a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt 1997-ben deklarálta, a jogszabályba mindazok a gyermeki jogok kerültek be, amelyeket az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye rögzít. E jogszabály határozza meg a gyermekek jogait, és szabályozza a szülők, a nevelők, az állam, a helyi önkormányzatok, illetve a civil szervezetek feladatait a gyermekvédelem, valamint a gyermekek jogainak érvényesítése területén. Az európai uniós elvárásoknak megfelelnek a Magyarországon deklarált gyermeki jogok.
A gyermekek jogai – Az ENSZ Egyezmény Defence for Children International kiadványa alapján:
- Minden gyermeknek joga van a szeretethez és a gondoskodáshoz.
- Minden gyermek egyenlő.
- Minden gyermeknek joga van a megfelelő és egészséges táplálkozáshoz.
- Minden gyermeknek joga van tanulni és iskolába járni.
- Minden gyermeknek joga van az egészségügyi ellátáshoz.
- Minden gyermeknek joga van játszani.
- Tilos a gyermekeket dolgoztatni.
- Tilos a gyermekeket bántalmazni.
- A gyermekeket nem lehet kitenni erőszaknak és háborúnak.
- Tilos a gyermekeket szexuálisan zaklatni.
- A gyermekeknek joguk van véleményük kifejtéséhez.
- A gyermekek megválaszthatják saját vallásukat.
- A gyermekeknek joguk van információkhoz jutni.
- Különös figyelmet kell fordítani a család nélkül élő gyermekekről való gondoskodásra.
- Kiemelt figyelmet kell fordítani a menekült gyermekekre.
- Fokozottan kell gondoskodni a fogyatékkal élő gyermekekről.
- A törvénnyel összeütközésbe került gyermekekre kitüntetett módon kell figyelni.
A gyermekjogok nem pusztán a gyermekek jogi státuszát foglalják magukba, hanem a kormányok azon kötelezettsége, miszerint lehetővé́ kell tenni a gyermekjogok érvényesülését az élet valamennyi területén.
A jogi szabályozás fontossága mellett meg kell említeni a gyermekek mindennapi életét, az élethez való jogukat érintő tényeket. Az egészségügyi ellátás fejlődése eredményeként világszerte radikálisan csökkent a csecsemőhalandóság, a védőoltások bevezetésével visszaszorultak a korábbi évszázadok gyermekéleteket veszélyeztető betegségei. Az egészséges életkörülmények és a táplálkozás, az ivóvíz, a csatornázás, a lakásviszonyok, az intézményes nevelés keretein belüli rendszeres táplálkozás biztosítása megadja az egészséges fejlődés alapjait. Az iskolázás általánossá válásával visszaszorult az analfabétizmus, kiépült a gyermekek nehéz helyzetének kialakulását megelőző, védelmüket szolgáló intézményrendszer, különösen a családvédelmi intézmények és még számos tényező eredményeként mára a gyermekek élete össze sem hasonlítható a XX. század eleji világgal.
Azonban még ma is számos veszélyeztető jelenség nehezíti a gyermek sorsokat, még mindig probléma az egészséges életfeltételek biztosítása, különös veszélyt jelent a gyermek-pornográfia és a gyermekprostitúció. A gyermekek a tudatmódosító szerek terjesztőinek célcsoportjai, egyéb szenvedélybetegségek veszélyeztetettjei, valamint gyakran a vallási, etnikai diszkrimináció áldozatai.
Ahogy a kedvező változások eredményei megfigyelhetőek Magyarországon, úgy jelen vannak a gyermekeket érintő veszélyek is, ebből adódóan pedig mindazok a feladatok, amelyek a gyermeki jogok biztosítását jelentik – ugyanakkor ezek ellátása a felnőttek, vagyis a mi kötelezettségünk. A gyermekek jogai ugyanis abban is sajátosak, hogy azok csak úgy érvényesíthetőek, ha a felnőtt társadalom tagjaira, intézményeire nézve jogszabályokban foglalt kötelezettségeket írnak elő és tartatnak be.
Magyarországon minden állampolgárnak lehetősége van jelezni, ha gyermekbántalmazást észlel. A gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi intézményekben dolgozóknak és a hatóságoknak kötelességük jelezni, ha gyermekbántalmazás, gyermeket veszélyeztető helyzet jut tudomásukra. Súlyos veszélyeztető, bántalmazó helyzet esetén akár bűncselekmény gyanúja is felmerülhet.
Amennyiben Ön tudomással bír a környezetében olyan gyermekről, akinek alapvető jogait korlátozzák vagy attól megfosztják, kérjük, jelezze hatóságunknak az ingyenesen hívható 107, 112 telefonszámokon, vagy vegye fel a kapcsolatot és jelezze az észlelteket az alábbi szakemberek, szervezetek valamelyikének:
- Gyermekjóléti Szolgálatok,
- iskolai gyermek és ifjúságvédelmi felelős,
- iskolai szociális munkás,
- iskolapszichológus,
- iskolai védőnő,
- Kék Vonal Gyermek és Ifjúságvédelmi Telefonszolgálat (116 111 az egész országból ingyenesen hívható).
