Vendégségben Rónaszéki Péter információbiztonsági szakértőnél

0
58

„Nálam mindig félig tele van a pohár”

Portrésorozatunkban ezúttal egy vállalkozót ismerhetnek meg kicsit közelebbről, akinek a munkáját két gazdasági szaklap is elismerte a múlt hónapban. De amiért igazán izgalmasnak ígérkezett a vele való beszélgetés az a szakterülete: az információbiztonság. Rónaszéki Péter ötvenéves, és ahogy ő fogalmazott: „a fele életemet már Budaörsön éltem le”. A munkája mellett a hobbijáról, a zenésről és a családjáról is kérdezgettük.

A legsikeresebb magyar vállalkozások 2024-es kötetében (a kiadványt a K&K Magazin, illetve az Alinea Kiadó jegyzi közösen) egyebek között ezt olvashatjuk a FORTIX Consulting Kft.-ről: „Rónaszéki Péter 25 éve foglalkozik információbiztonsággal, pályája elején rendszergazdaként, logisztikusként dolgozott, multicéges tapasztalatait a Citibanknál, a Budapest Banknál és az ING Banknál szerezte, de dolgozott előtte az USÁ-ban és Németországban, négy évig a Lufthansa Systemsnél is. ‘Bár informatikus mérnökként végeztem, azt mindig tudtam, hogy soha nem leszek tipikus IT-s vagy etikus hacker, mert ami engem érdekel az távolabb áll a technológiától, a programozástól – mesél a kezdetekről. – Amit a FORTIX nyújt, az nem informatikai szolgáltatás, amit mi csinálunk, ahhoz remek kommunikáció, együttműködés és strukturált gondolkodás szükséges.’ (…) Péter eleinte egyedül dolgozott tanácsadóként (…) Első ügyfelük a Process Solutions Kft., amellyel azóta is együtt dolgoznak (…) Azután jött még jó néhány projekt így lett egy társa (…) A következő évben újabb tíz ember csatlakozott a csapathoz (…) Ma már harmincnál is többen dolgoznak a cégnél, leginkább nagyvállalatoknak nyújtanak szolgáltatásokat információbiztonság, adatvédelem és üzletfolytonosság terén.”

Eddig az idézet, innen azonban folytassuk élőben Rónaszéki Péterrel, akivel karácsony után, de még az újév előtt találkoztunk a Budaörsi Napló szerkesztőségében. A Budaörsi Napló portré cikkének az aktuálisa pedig lehetne akár Péter munkájának a fent említett elismerése, vagy a szintén friss, 2024-ben kapott Üzleti Etikai Díj (a díjat 2000-ben László Ervin tudós, író és Demcsák Mária gazdasági újságíró, illetve az általa vezetett Piac & Profit alapították). Valójában azonban mégsem ezek miatt kerestük őt meg most, hanem mert a szakterülete, az információbiztonság lett mára egyre izgalmasabb, és kezdett egy távoli, elvont fogalomból a hozzánk hasonló hétköznapi emberek számára is valóságos, akár a saját életünket meghatározó problémává válni. Már nem a távoli vagy közeli jövő, hanem a jelen, hogy bárkit, bármikor szó szerint és átvitt értelemben is becsaphatnak és megkárosíthatnak csalók. Legyen szó a banki csalásokról, amikor kapsz egy figyelmeztető elektronikus üzenetet, és pont az akar becsapni, aki felajánlja, hogy segít neked. Illetve például a mesterséges intelligenciával bárkinek bármit a szájába lehet adni, úgy, mintha ő mondta volna, és szabad szemmel és füllel szinte lehetetlen egy hangfelvételről, egy képről megállapítani, hogy eredeti-e.

„Paradox módon azonban éppen a mesterséges intelligencia lehet erre a megoldás is, hiszen léteznek olyan MI-vel támogatott technológiák, amelyek még képesek kimutatni, hogy a vizsgált felvételt manipulálták-e mesterséges intelligenciával” – mondja a szakértő. Majd elmeséli, hogy a 2023-as karácsonyi partira írt egy beszédet, amit először élőben elmondott a kollégáinak, de utána elindított egy videót, amin szintén ő beszélt, de már a mesterséges intelligencia által generáltan, és ezen a magyarról hamarosan átváltott japánra, aztán csehül, lengyelül stb. folytatta. „És ez akkor 20 dolláromba került, illetve rögzítenem kellett hozzá egy két perces valódi videót. Itt tart a technológia, pontosabban egy éve már itt tartott”.

Visszatérve a magánemberek biztonságához: ne írjuk fel a bankkártyánk hátuljára a PIN kódot, ne vegyül félvállról, hogy milyen jelszót adunk meg, nem jó a születési dátumunk vagy a kutyánk neve, vegyünk igénybe jelszómenedzser alkalmazást, a két- vagy többfaktoros azonosítás macerás, de fontos!

És amit a szakember még fontosnak tart: nem önmagában a technológia káros vagy hasznos, hanem minden attól függ, ki és mire használja. Az, hogy 2023-ban úgy jelent meg a Beatles együttes legújabb lemeze, hogy az eredeti hangmintákból mesterséges intelligencia segítségével mind a négy tag „együtt” zenél és énekel, szerinte lehet jó példa. Viszont az már súlyos etikai és jogi kérdéseket vet fel, amikor közéleti szereplőkről készítenek nemcsak egyszerűen hamisan összevágott, hanem teljes mértékben manipulált felvételeket.

Másik aktuális biztonsági téma: a jogszerűtlen megfigyelések, lehallgatások. Többen kérdezték már Rónaszéki Pétertől ennek kapcsán azt is, hogy tényleg lehallgat-e bennünket az okostelefonunk? „Nem lehallgat, hanem profiloz, az alapján amire rákattintunk”– mondja, és ezt az alkalmazást kezelő cég, például a Facebook értékesíti, ami alapján utána kapjuk majd például a hirdetéseket. A megoldás, ha tudatosan korlátozzuk, mit osztunk meg magunkról, de nem kell azért paranoiásnak sem lenni, viszont állítsuk be pontosan, hogy ki, mit láthat rólunk. És legyünk vele tisztában, hogy nem egyes emberek akarnak minket megtámadni, hanem automatizmusok vadásszák le az információkat és használják fel akár mások megtévesztésére, akár mondjuk egy korábban semleges internetes oldal címének a megváltoztatásával mások megzsarolására.

Bár értelemszerűen a bevezető idézetnél hosszabban beszélgettünk magáról a FORTIX-ról, ebből amit szeretnénk még itt kiemelni, hogy korántsem volt egyenesen felfelé ívelő a fejlődés. Hoztak időnként rossz döntéseket is – hangsúlyozza Péter -, illetve a tanácsadás mellett nem mindig kapott kellő figyelmet a másik ág: a képzés, ami ráadásul a Covid miatt a személyes részvételű tanfolyamokról átkerült az online térbe. Korábban is találtak már új kollégákat az élet legkülönbözőbb területéről érkező hallgatóik körében, és ezt szervezték át mintegy két éve az úgynevezett CyberCamp keretében. Vagyis egy „átképzőt” hoztak létre, ahol a jelentkezőket nemcsak arra készítik fel, hogy megvédhessék magukat a digitális világban leselkedő veszélyekkel szemben, hanem hogy akár karriert építsenek ezen a területen. „Az információbiztonságban annyi terület van, ezen belül annyi alszakma, hogy bárki meg tudja találni a helyét.”

Más: Rónaszéki Péternek van egy másik eredetileg szakmája, mára inkább hobbija: a zenélés. Természetesen erről is kérdezgettük. „Klasszikus értelemben nem jártam zeneiskolába, de magántanárhoz átjártam Tatára Tatabányáról, ahol gyerekként éltem a szüleimmel. Kisiskolás voltam, amikor kaptam egy mini Casio szintetizátort, és 15 évesen vizsgáztam le az Országos Szórakoztatózenei Központ (OSZK)-nál. Majd utána léphettem fel hétvégenként a helyi Birka Csárdában, és pár év múlva nálam kétszer idősebb és tapasztaltabb zenészekkel a Balatonon. Igen, elsősorban pénzkereseti lehetőség volt, de élveztem is. Rengeteget zenéltem esküvőkön, bulikon, munka mellett, és nem utolsó sorban így ismerkedtem meg az első feleségemmel Mónikával, aki ugyanott dolgozott nyári munkán, ahol felléptünk, és akivel 1999-ben Tatabányáról közösen költöztünk ide Budaörsre. S akkor úgy döntöttem, hogy a zene maradjon meg szórakozásnak…”

A Budavári Gyuri-féle Swamp zenekarban a budaörsiek négy-öt éve hallhatták Pétert először  billentyűn játszani majd énekelni, és a stílusukban jól megfért egymás mellett a rock and roll, a blues és a country. Tőlük 2024-ben tavasszal vált ki, amikor egy helyi internetes közösségi csoportban ráakadt a jelenleg alakuló, ugyancsak budaörsiekből összeálló formáció hirdetésére. „Egyelőre csak a próbateremben vagyunk hallhatók, de reméljük, hogy hamarosan valahol bemutatkozhatunk majd. A műfaj hasonló mint a Swamp volt, hallgatható, bulizós zenét játszunk.”

„Ötvenéves vagyok és a fele életemet már Budaörsön éltem le. De van egy még korábbi emlékem a városról: talán 30 éve Tatabányáról Budapestre tartva kitérőt tettem egy itteni kis hangszerboltba. A bolt már megszűnt, de amikor nem régen a leendő házunkat kerestük a második feleségemmel és a Szellő utcába befordultam a sarkon, megláttam a kis gitárt felfestve a póznára. Már nagyon halovány, de bennem felidézte, hogy akkor nagyon megtetszett ez a családias hangulat itt Budapest mellett.”

Család, gyerekek? „Most lesz 15 éves a nagylányom, gimibe jár és közel van hozzá a zene, a tánc. Négyéves volt, amikor az édesanyjával elváltunk, mert másfelé fejlődtünk. Én 2017-ben újra megnősültem és 2018-ban pedig megszülettek az ikrek, egy kisfiú és egy kislány, ők szeptemberben kezdik majd a kihívásokkal teli sulit. Szerencsére nagyon szeretik egymást a gyerekek, a kicsik és a nagylányom is. Annak, aki szerint ez így nehéz, azt szoktam elmesélni, hogy amikor kicsit megkésve hazaér a feleségem Ancsi, azért kér elnézést, mert összefutottak valahol a volt nejemmel és elbeszélgették az időt. És én is jó viszonyban vagyok Mónika párjával. A nagyobb családi évfordulókat pedig közösen ünnepeljük.”

További tervek 2025-re? „Szülinapi utazás a nagylánnyal Londonba. A munka terén pedig a cél a nemzetközi terjeszkedés, mind az oktatással, mind a tanácsadással. És elég sokat teszünk azért, hogy jól használjuk fel a mesterséges intelligenciát. Például egy olyan játékos vizsgamódszert fejlesztünk ki, amitől megszűnik a vizsgadrukk.” És ha mindez megvalósul, akkor elégedett leszel egy év múlva? Én elégedett vagyok most is. Nálam mindig félig tele van a pohár.”

Ami kimaradt: nyilván lesznek olvasóink között olyanok, akik személyesen ismerik Rónaszéki Pétert, ezért így a végéhez közeledve hiányosnak érzik ezt az írást. Miért nem kérdeztük őt részletesebben például az említett rossz döntésekről, vagy arról, hogyan lett két éve saját maga is egy felelőtlen építési vállalkozó áldozata? „Azt szoktam erre mondani, hogy ilyenkor én nem problémákat látok, hanem megoldandó feladatokat.  Lehet hibázni, de ha elesek, felállok. (…) Nem szeretem a környezetemben a negatív energiát és igyekszem is kizárni. Én hiszek abban, hogy egy jobb világot lehet építeni, és én minden reggel ezért kelek fel.”

 

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here