Vámos Miklós volt Salamon Suba László vendége

0
426

Tényleg annyira szereti Vámos Miklós a nőket, mint ahogy az hírlik róla? – szegezte vendégének a kérdést Salamon Suba László tegnap este a Jókai Mór Művelődési Központban. A beszélgetés aktualitását Vámos Miklós új történelmi könyve, a „Hattyúk dala” adta, amely Jézus Krisztus életét dolgozza fel.

Tényleg annyira szereti Vámos Miklós a nőket, mint ahogy az hírlik róla? – szegezte vendégének a kérdést Salamon Suba László tegnap este a Jókai Mór Művelődési Központban, a zsúfolásig megtelt nagyteremben a közönség előtt. „Miért, ön nem szereti?” – kérdezett vissza az író. „Hiszen ön nemcsak magánemberként, hanem színházi szakemberként is számtalan alkalommal részesült a csodában, amit a nők jelentenek.”

A színházi rendező beszélgetős műsora három-négy éve zajlik ebben a formában, és valljuk be, ritkán voltak rá kíváncsiak annyian, mint most, december 12-én, pedig a máskor ingyenes rendezvényre ezúttal jegyet is kellett váltani. S bár a korábbi interjúalanyok szintén ismert és elismert művészek, tudósok, közéleti szereplők voltak, Vámos Miklós úgy tűnik, máig igen népszerű, holott a televíziókban már ritkán szerepel, illetve csak a régi műsorainak az ismétlése megy. Amelyekben ő faggat a gondolataikról másokat, itt pedig őt faggatták. Amit, legyen szó bármilyen komoly témáról, mindvégig árnyalt, finom, szarkasztikus humorral fogadott.

A beszélgetés aktualitását Vámos Miklós új történelmi könyve, a „Hattyúk dala” adta, ami Salamon Suba László szerint az író legjelentősebb munkája, hiszen Jézus Krisztus életét dolgozza fel, amivel csak kevesen mertek megpróbálkozni s azok sem mind sikerrel. Vámos a dicséretet azzal hárította el, hogy valóban öt évig gyűjtötte a könyvhöz az anyagot, feldolgozni is nehéz volt azokat, de az új kötetet mégsem érzi az egyetlen legjobbnak. Majd Ellen G. White amerikai írónőt említette, akinek a munkássága e témaközben meghatározó. Továbbá azokat az izraeli tudósokat, akik a kumráni holt tekercsekből olvastak ki teljesen más passió történetet a közismerthez képest; vagyis hogy Jézus Krisztus a keresztre feszítés után nem halt meg, csupán elkábították és később tovább élt és gyermeke is születetett. „Ez is és mindennek akár az ellenkezője is kiolvasható a leletekből” – jegyezte meg. Amit ő maga végül papírra vetett nem is igazi történelmi regény – folytatta -, hanem több rege kapcsolódik össze. A könyv tehát több külön-külön részből áll, és ezeket nem a szereplők személye köti össze, hanem a cselekmény, a mondanivaló. A történet a jelenben indul, a helyszín Aleppó (de még a véres polgárháború előtt), és innen halad visszafelé időben és jut el a vége felé Pécsre, Vámos Miklós szülővárosába, ahol befejeződik.

Salamon Suba László azt is megkérdezte a vendégétől: vajon jellemző-e az írókra, hogy ilyen okosak lennének, mint amilyen tárgyi tudás ennek a műnek a megírásához szükséges volt. Vámos néhány nagy elődre hivatkozott, akik között három évtizeddel ezelőtt a pályáját kezdte, és azt mondta, egy kvízjátékban biztosan nyernének, ahogy többen a mai magyar kortárs írók közül is, de azért akadnak persze – sajnos – kivételek.

Természetesen a Prima Primissa díj is szóba került, amit magyar irodalom kategóriában az elmúlt hetekben vehetett át Vámos Miklós, és amit annak tulajdonított, hogy ő mindig, minden könyvében teljesen megújul, gyökeresen mást alkot, mint a korábbiakban. Illetve, hogy amiket a könyvei előkészítő folyamatában feltár a kutatómunkája során – ezúttal is a Hattyúk dalához -, az azokból készült számtalan jegyzetet bárki számára hozzáférhetővé teszi.

Az est végén meg is lehetett vásárolni Vámos Miklós új könyvét, és az író dedikálás közben még elárulta, hogy az ilyen beszélgetős műsorok alatt ő is alaposan meg szokta figyelni a hallgatóságot, nemcsak a nézők őt.

vámos 2 

Névjegy
Vámos Miklós József Attila-díjas író. 1975-ben a jogi diploma megszerzése után nem jogászként, hanem az Objektív Filmstúdió dramaturgjaként dolgozott. 1991-ben megalapította az Ab Ovo könyvkiadót. 1995 és 2003 között televíziós műsorvezetőként is megismerhette a közönség. 2005-től az Alexandra Könyvesházban a Vámos Klub keretén belül neves írókkal és költőkkel beszélgetett. 35 kötete jelent meg, ebből néhányat 24 nyelvre fordítottak le. Legismertebb regényei: Zenga zének, A New York–Budapest metró, Anya csak egy van, Apák könyve. Magyarországon 4 drámáját mutatták be (például Asztalosinduló, Világszezon). Filmforgatókönyveket is írt (Csók anyu, Szamba, Gondolj rám). Műveiben elsősorban a család és a történelem összefüggéseit ábrázolja. 2016. október elején jelent meg új  regénye a Hattyúk dala, ami öt év munkája.